PÁSZTOHY ANDRÁS
PÁSZTOHY ANDRÁS
PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Hogy merre tart az ország? Vidéki szemmel nézve a válasz egyszerűnek tűnik, mert mi is lehetne más, mint az, hogy Európába.
De vajon mit vár az a több millió vidéken élő ember, akiknek a többsége kötődik valamilyen formában a mezőgazdasághoz, netán abból él? Mit gondolnak az egyre elnéptelenedő, ezernél is kisebb településen élők a jövőről? A kérdések jogosak, hiszen az elmúlt 12 év, a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb vesztese a magyar vidék, ezen belül is a mezőgazdaságból élők sokasága.
Az általuk megélt tapasztalatok lehangolóak. A mezőgazdasági üzemek erőszakos szétverése, a kis- és nagygazdaságok együttműködésének, integrációjának szétesése, a vidéki ipar felszámolása hatalmas egzisztenciális űrt hagyott maga mögött, munkanélküliséget, szegénységet zúdított a magyar vidékre. Több százezren őstermelőként, illetve alkalmi munkával küszködnek napjainkban a napi megélhetésért. Magam is vidéken, kistelepülésen élek, és mezőgazdasággal foglalkozom, s nap mint nap látom, tapasztalom, hogy az itt élők nem csodára várnak, nem gondolják, hogy az uniós csatlakozás után kolbászból lesz a kerítés. Semmi mást nem akarnak: egyenrangú polgárként szeretnének részesülni az előnyökből, a jóból is, annál is inkább, mert a legnagyobb áldozatot nekik kellett hozniuk, mint már oly sokszor az elmúlt századok során. A vidék a maga elhagyatott, ellentmondásos mezőgazdaságával igenis Európába tart.
Nagy a politika felelőssége: a vidéket ugyanis nem megosztani, hanem összefogni kell. A mezőgazdaság szereplői azt akarják, hogy ne a politika, a hatalom jelölje ki, hogy ki az EU-konform gazdálkodó, ki nem. Azt akarják, hogy a politika ne játszhassa ki őket egymással szemben. Azt akarják, őszintén mondják meg, hogyan kell alkalmazkodniuk, mit kell tenniük, hogy boldogulhassanak a csatlakozás után. Azt akarják, hogy legyen a gazdálkodás kiszámítható, méltányos jövedelmeket lehessen elérni, hogy meg lehessen élni a földből. Azt akarják, hogy minden vállalkozás egyenlő esélyt kapjon a gazdálkodáshoz.
Tisztelt Ház! Az idő sürget bennünket, hiszen a lemaradásunk óriási. Éppen ezért megnyugtató, hogy a kormány a megalakulását követően hitet tett az együttműködés agrárpolitikája mellett. Az első száz nap intézkedései is, ezt igazolva, nagyban segítették a gazdálkodókat. A mezőgazdaság piaci zavarainak kezelésében - akár a gabonára, a tejre, a szőlőre, a borkérdésre gondolok - sokat tett a gazdálkodók érdekében, több milliárddal támogatta a megoldást. Megnyugtatóan stabilizálta a termelői alapokat, a gazdálkodás feltételeit a földtörvény módosításával, a Nemzeti Földalap intézményének megalkotásával.
(13.10)
Jól tudom, hogy mindez nem elég. Az uniós csatlakozásig nagyságrendekkel kell javítani a gazdálkodók versenyképességét, tőkéhez, jó beruházási lehetőségekhez kell juttatni a gazdaságokat, javítani a jövedelmezőségüket.
Mindezt jól szolgálja a négy éven át elszabotált SAPARD-program elindítása; a felgyorsított, úgynevezett gazdahitelprogram, amelyből a Medgyessy-kormány már 45 milliárdot biztosított és még 50 milliárdot fog a gazdaságnak biztosítani; az adóskonszolidáció, amely 60 milliárd forintot juttat a gazdálkodóknak, és segíti működésüket, a beruházásukat, a fejlesztésüket, a technológiai megújulást; az agrárpiac átfogó szabályozása, mely jövedelembiztonságot teremt, amelyet szintén nem oldottunk meg az elmúlt időszakban, az elmúlt négy évben semmit nem tett az előző kormány; az uniós intézmények felállítása, mely a gazdálkodók felkészülését segíti, hiszen ezek az intézmények többek között arra hivatottak, hogy a csatlakozást segítő pályázatok útján forrásokhoz jussunk, amelyek a versenyképességünket elősegítik.
Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, mindezek megvalósítása segít abban, hogy a vidék és az agrárium is Európába tartson, de sokkal többet kell tenni érte valamennyiünknek.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
