KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A 2001. és 2002. évi költségvetés 2001. évi végrehajtásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban annak agrár-költségvetési vonatkozásához kívánok hozzászólni. Mivel a költségvetés 2001. évi végrehajtásáról készült ÁSZ-jelentés fejezeti kötetekről szóló része a XII. fejezetnév alatt az FVM-költségvetést mint költségvetési intézmények feladatai alá sorolt címek felhasználását, mind a fejezeti kezelésű ágazati cél- és támogatási feladatok alá sorolt címek felhasználását, mind az igazgatás cím beszámolóját a vonatkozó törvények előírásainak vonatkozásában mindennek megfelelőnek találta, ezért szükségtelen lenne részemről az ellenőrzés megállapításainak ismétlése.
(18.20)
Sokkal fontosabbnak és aktuálisabbnak tartom a törvényjavaslat 32. §-ára történő reflektálást, ugyanis ez a paragrafus a 2001. és 2002. évi költségvetésről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításának tervezetét foglalja magában. A költségvetési törvény módosításával a pénzügyminisztériumi fejezet 24. kormányzati rendkívüli kiadások cím kiegészül a 4. agrárhitelek törlesztési támogatása és az elemikár-enyhítés alcímmel, melynek kiadási előirányzata 60 milliárd forint.
Ezzel a módosítási tervezettel csupán két gond van. Ha már új alcím létrehozására irányul a módosítás, akkor az agrárhitelek törlesztési támogatása alcímnél sokkalta fontosabb agrárcélokra kellene fordítani a kormányzati rendkívüli kiadások címet. A másik gond a törvénytervezet ezen részével, hogy az EU-felzárkóztatás előtt jóval nagyobb kiadási előirányzatot kellene agrárcélra beállítani. Most az integrációs nagybizottság ülésén aláírt négypárti megállapodás ismeretében a rendeltetési előirányzat csekély mértéke és az új rendeltetési alcím elfogadhatatlan, ez a cím ugyanis nem a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások, hanem kizárólagosan a magyar vidéket újra az uralma és kizsigerelése alá vonó nagybirtokos réteg érdekeit szolgálja.
Egyébként a törvénymódosítással bevezetni kívánt új alcím kedvezményezettjeiről részletesen a 32. § (3) bekezdésének 14. pontja rendelkezik. Idézem: “Az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt, hogy a költségvetés 22. pénzügyminisztériumi fejezet 24. kormányzati rendkívüli kiadások cím 4. agrárhitelek törlesztési támogatása és elemikár-enyhítés alcím terhére legfeljebb 60 milliárd forint mértékig támogatásban részesítsen mezőgazdasági termelőket. A támogatás a mezőgazdasági termelők éven belüli agrárhiteleiből származó pénzintézeti adósságok, az integrátori hitelek, a halasztott fizetés keretében nyújtott kölcsöntartozások mérséklésére, továbbá az elemi kárt szenvedett termelők kárenyhítő támogatására használható fel. A támogatás szabályozásának részleteit a kormány rendeletben határozza meg.”
Korábban már az FVM-vezetők a társas vállalkozások 60 milliárd forintos hitelelengedését több ízben lenyilatkozták, vagyis az elemi kárt szenvedettek támogatására csak elvileg, névleg történik az alcímben hivatkozás. Az egyik FVM-államtitkár szó szerinti nyilatkozata mindent elárul. Az adósságkonszolidáció, amelynek kedvezményezettjei a rosszul gazdálkodó gazdasági társaságok; amikor egyes termelők hitelhez sem juthattak és juthatnak, akkor a kivételezett réteg, ki tudja, hányadszor, adósságelengedésben részesül.
A kormányzatnak ez a szándéka többszörösen is kifogásolható. Amikor a termelésből minden fillér hiányzik, akkor a bankokat részesíteni előnyben, továbbá egy hitel elengedésére játszó, felelőtlenül gazdálkodó réteget újra hitelképessé tenni több mint bűn. Így emelkedik törvényerőre a diszkrimináció és a kontraszelekció. Így válnak kormányzati segédlettel újólag hitelképessé az agrártámogatást az agráriumból kivivők, és mindez a törvény nevében. A költségvetési törvénybe csempészi a kormány a törvénytelenséget. Az igazi piacgazdaság országaiban a törvény ilyen csődre játszó vállalkozásoknak nemhogy hitelelengedést, de még hitelt sem ad, sőt a vállalkozás engedélyét is bevonja bizonyos időre. Ott ugyanis a törvények pont azt biztosítják, hogy megkülönböztessék a gazdasági vállalkozásokat a pénzügyi manipulációktól.
A fent elmondottak miatt a költségvetési törvény ezen célú módosítása elfogadhatatlan és támogathatatlan. Ez a hitelelengedés diszkriminatív volta mellett egyéb törvényekbe, például a versenytörvénybe, a választási törvénybe, a büntetőtörvénybe, és magába az alaptörvénybe, az alkotmányba is ütköző. Igen, a büntető törvénykönyvbe is ütköző ez a törvénymódosítási tervezet, mivel a választási kampányt finanszírozó vállalkozásoknak az adófizetők pénzéből hitelelengedéssel történő kompenzálása büntetendő cselekmény.
Nyugaton cégek által a pártoknak juttatott támogatások miatt politikusok és kormányok buknak meg. Nálunk ugyanez az anomália a költségvetési törvényen keresztül kerül beterjesztésre. Mindez akkor történik, amikor a magyar mezőgazdaság termelőinek idén 60 milliárd forintot jóval meghaladó hiánya és kára keletkezett, hiszen a gabonatermelők, a szőlőtermelők, az almatermelők, a hagymatermelők, és folytathatnám a sort, idén ingyen, sokszor ráfizetéssel dolgoztak, ennek ellenére az utolsó fillérjükből most is szántanak, vetnek. Mégsem a termelők érdekében jöttek ki idén a támogatásmódosítások. Nem a termelők érdekében kerül módosításra a költségvetési törvény, hanem a törvénymódosítás a régi mozgalmi társaknak, barátoknak, vadászcimboráknak juttat a költségvetésből számolatlanul. Valóban számoljuk az EU-csatlakozásig hátralévő napokat - mert csak az EU-csatlakozásunk tud gátat vetni ennek a törvényerőre emelt pártállami korrupciónak.
Az elmondottak alapján a Fidesz-Magyar Polgári Párt a törvényjavaslatot csak módosításokkal támogatja.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)
