DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Természetesen komolyan vesszük az önkormányzatiságot, természetesen komolyan foglalkozunk a kistelepülések sorsával, az ottani polgármesterek körülményeivel is. Ezért volt olyan módosító indítvány, amely az eredeti beterjesztéshez képest, pont a somogyi polgármesterek levele okán egy kedvezőbb helyzetet állított elő.
Tisztelt Képviselőtársam! Én magam is mint somogyi országgyűlési képviselő, illetve mint belügyminiszter megkaptam a levelet, és válaszoltam a polgármestereknek azzal a tartalommal, amelyet most önnek is elmondok, és amelynek tartalmát az Országgyűlés nyilvánossága előtt mindenki számára megismerhetővé tesszük.
Érthető, hogy ezt a szabályozást, amelyet a képviselő úr itt elmondott, a kistelepülések polgármesterei a saját szempontjukat mérlegelve sérelmezik, azonban erre a szabályra kifejezetten egyéb szakmai érvek együttes figyelembevételével került sor. Ez az úgymond hátrányos helyzet, amit ön így adott elő, ez egy átmeneti állapot, hiszen olyan időszakra vonatkozik, amikor is a bevételeket a lehető legracionálisabban kell felhasználni, a kiadásokat pedig minimális szintre szorítani, hiszen önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került az önkormányzat.
A forráshiányos önkormányzatok magas száma jelentős terhet ró egyébként a központi költségvetésre is, és nagy gondokkal, komoly problémákkal kell küszködni a települési önkormányzatoknak is. A Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium évről évre meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján egy önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatnál számba veszik, számba kell venniük azt, hogy milyen elvárható bevételek és elismerhető kiadások merülnek fel.
Az elismerhető kiadások kapcsán a megszokottnál jóval szigorúbb pénzügyi szempontok azt is diktálták, hogy a főállású polgármesterek illetményének többlete a meghatározott lakosságszám alatt ne terhelje meg a költségvetést. Tehát ez a feltétel nem azt jelenti, hogy a településen ne állapíthatnának meg magasabb illetményt a polgármesternek, mert ilyen korlátozás nincsen. Ez azt jelenti, hogy az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzat a támogatás igénylésekor csak a költségvetési törvényjavaslatban szereplő mértékig veheti figyelembe a polgármester illetményét.
A törvényjavaslat tárgyalása során az ezerfős határ módosításának az igénye is felmerült. Képviselőtársaim módosító indítványokat nyújtottak be, miszerint a 350 fő alatti településeken lehet a köztisztviselői illetményalappal megegyezően, 351 és 750 fő között pedig a köztisztviselői illetményalap kétszeresének megfelelő mértékig figyelembe venni a polgármester díjazását. További kedvezmény, hogy ez a szabály nem vonatkozik azokra a településekre, amelyek 2003. január 1-jén körjegyzőségi székhelyként működnek, és a körjegyzőség három vagy több községből áll.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Tehát ez a szándék megvolt a kormánypárti frakciókban, megvolt az önök képviselői között is, hogy ezt támogassák. Megértve és felelősen gondolkodva a kistelepülések önkormányzatainak és polgármestereinek a helyzetéről, ezzel a kedvezményes szabálynak az elfogadásával kérem a képviselő urat, hogy fogadja el ezt a választ, és annak szellemében tájékoztassa választókerületének polgármestereit.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
