KOVÁCS LÁSZLÓ

Full text search

KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A rendszerváltás a magyar külpolitikában, hazánk nemzetközi kapcsolataiban is irányváltást jelentett. A parlamenti pártok teljes egyetértésével tűzte célul Antall József kormánya a csatlakozást az euroatlanti közösséghez, a NATO-hoz és az Európai Unióhoz és más demokratikus nemzetközi szervezetekhez.
Még 1989-ben kaptunk vendégstátust az Európa Tanácsban. 1995-ben lettünk a Nemzetközi Gazdasági Együttműködés és Fejlesztési Szervezet, az OECD tagjai. 1997-ben kaptunk meghívást a NATO-ba, és 1999 márciusában lettünk a szövetségi rendszer teljes jogú tagjai.
A leghosszabb és kétségkívül a legnehezebb út az Európai Unióig vezetett. Tizenkét évvel ezelőtt - szinte napra pontosan -, 1991. december 16-án írta alá Antall József miniszterelnök úr az európai integrációs szervezettel a társulási megállapodást. 1997 végén kaptunk öt másik országgal együtt meghívást a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, és a tárgyalásokat 2002 decemberében zártuk le, akkor már kilenc másik országgal együtt.
A tárgyalások lezárásakor az Európai Unió megállapította, hogy Magyarország felkészült a csatlakozásra, eleget tesz a tagság úgynevezett koppenhágai követelményeinek; Magyarország demokratikus jogállam és működő piacgazdaság, olyan ország, amely képes megfelelni az Európai Unión belüli verseny kihívásainak, és amely képes átvenni és alkalmazni az uniós vívmányokat, a közösségi jogot. Ennek alapján megkaptuk a meghívást a csatlakozásra a kilenc másik országgal együtt, és a népszavazás 84 százalékos igen döntésének, valamint az Országgyűlés egyhangú határozatának felhatalmazásával április 16-án Athénban aláírtuk a csatlakozási megállapodást.
A csatlakozási szándék megfogalmazásától a megállapodás aláírásáig tartó hosszú és nehéz utat együtt tettük meg. A felkészülés sikerét az ország lakosságának munkája és áldozatvállalása, négy szabadon választott parlament és öt kormány egymásra épülő tevékenysége tette lehetővé, hiszen a közösségi jog átvételéhez alkotmányt kellett módosítanunk, törvények, jogszabályok sokaságát kellett megalkotnunk, intézmények sorát kellett létrehoznunk. A csatlakozás melletti összefogás alapját az Európai Unió alapvető értékeivel történő azonosulás és az a meggyőződés jelentette, hogy a felkészülés lépéseit nem az Európai Unió kedvéért, hanem saját érdekeinket követve, gazdasági-társadalmi felzárkózásunk, a modern Magyarország megteremtéséért kellett megtennünk.
Most az aláírt szerződés megerősítéséről kell döntenünk. Ehhez érdemes újra felidézni a bővítés és hazánk csatlakozásának jelentőségét. Érdemes emlékeztetni arra, hogy a bővítés végleg megszünteti Európa Jaltában született megosztását. Érdemes utalni arra, hogy az Európai Uniót a világ legnagyobb, 450 millió lakosú egységes piacává teszi, az Amerikai Egyesült Államokkal azonos súlyú gazdasági hatalommá emeli, olyan erővé, amely képes lesz jelentős, talán meghatározó befolyást gyakorolni a világ sorsának, a világ jövőjének alakulására.
(12.20)
Csatlakozásunk megnöveli Magyarország világgazdaság és világpolitikai súlyát, érdekeink érvényesítésének lehetőségeit. Hazánk mint nettó kedvezményezett ország, sok milliárdos uniós forrásokhoz jut hozzá. Ezek meggyorsítják a magyar gazdaság fejlődését, növelik a munkahelyek számát, a foglalkoztatottságot (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Csökkentik!), gyorsítják Magyarország elmaradott térségeinek felzárkózását, javítják környezetünk állapotát, állampolgáraink számára magasabb életszínvonalat, jobb életminőséget biztosítanak, és többletjogokat is biztosítanak az Európai Unió másik 24 országában, az utazás, a tanulás, a munkavállalás vagy éppen a letelepedés jogát. A bővítés és csatlakozásunk lehetőséget ad a magyar nemzet európai keretekben történő újraegyesítésére.
Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkról szóló nemzetközi szerződést hagyja jóvá.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi