VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A magyar piacokba vetett bizalom romokban hever - írta szerdán a Financial Times. A bizalom hiánya ma a legtöbbször használt kifejezés külföldön és itthon a magyar gazdasággal kapcsolatban.
A kormány legutóbbi három nyilatkozatát csalódottság, a forint árfolyamának zuhanása követte. Előbb a költségvetés elfogadását, a 2004-es számok nyilvánosságra kerülését követte meredek árfolyamzuhanás. Majd múlt héten hétfőn egy félreérthető miniszteri célzás a rugalmas árfolyamra és az inflációra okozott újabb riadalmat és 3 százalékos esést. Pénteken pedig a felajánlott ellenzéki együttműködés elutasítása, a hiteltelen, semmitmondó és üres kormánytájékoztató adott okot a forint újabb 2 százalékos gyengülésére.
Mindez persze nem véletlenül történt. Az igazi okok sokkal mélyebben vannak. Mindenekelőtt ide kell sorolni azt a kormányzati magatartást, amely az elmúlt másfél esztendőben mindent megtett a forint gyengítésére. Álljon itt néhány idézet a múltból! 2002. április 22-én, Medgyessy Pétertől: “A forint leértékelődését akár piaci eszközökkel is hajlandók lennénk elősegíteni.”; László Csaba: “A forint túlzott erősödésével elért erőltetett inflációs célok nem egyeznek meg az MSZP elképzelésével.”
(13.40)
Tavaly szeptember 22-én Medgyessy Péter arról beszélt, hogy “a forint túlzottan felértékelődött, ezért az előző kormány a felelős”. De még az idén, 2003-ban is több alkalommal ez volt a kormány fő üzenete. Szeptember 18-án arról beszélt a miniszterelnök külföldiek előtt, hogy “túl erős a forint, a forint leértékelésének lépését meg kellett tenni”, utalva itt az elhibázott sáveltolásra.
Ezek után kell-e csodálkozni azon, hogy a forint zuhanórepülésben van? Szeptember óta a kötvénybefektetők 700 millió dollárt vontak ki az országból a magas deficit és a folyó fizetési mérleg növekvő hiánya miatt. Miközben a jegybank a költekező államháztartás mellett csökkenteni akarja a pénzromlás mértékét, a pazarló kormány gyengébb forintot és magasabb inflációt szeretne. Az ellentétes irányok állandó bizonytalanságot okoztak, a bizonytalan helyzet pedig vonzotta és vonzza a spekulánsokat. A nekünk hitelező befektetőktől az elmúlt évben türelmi időt kaptunk, amely most véget ért. Az utolsó csepp a pohárban a 2004-es költségvetés volt, amely sem a befektetőknek, vállalkozóknak, sem pedig a nyugdíjasoknak, gyermekes családoknak, kisjövedelműeknek nem elfogadható.
Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Az előző kormány idején önök sűrűn hivatkoztak külföldi lapokra, ha azok bírálták a kormányt. Szeretném most idézni az Economist legutóbbi számát: “A kormány arról beszél, hogy az üzleti szférának ezt vagy azt kellene csinálnia, miközben a gyenge láncszem a versenyképesség szempontjából maga a kormány.”
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Mielőtt ismét az előző kormányt és az ellenzéket hibáztatnák a kialakult helyzetért, hadd idézzem az ön számára Kuncze Gábort, aki e Ház falai között mondta 2002. július 9-én: “Olyan állapotban van az ország gazdasága, hogy végre különböző, jelentős társadalmi csoportok életszínvonalát lehet javítani.” 2002 nyarán még ez volt a helyzet. Mára minden az ellenkezőjére fordult. Ebben a helyzetben fogalmaztuk meg javaslatainkat, ajánlottunk együttműködést. A kormánynak kiszámíthatóságra, őszinteségre és következetességre kell törekednie, ha vissza akarja nyerni az ország és a gazdaság iránti bizalmat.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ön nem töltött egy percet sem a 2004-es költségvetés vitája során e Ház falai között, de higgye el, át kell dolgozni a hitelét vesztett költségvetést. Ehhez a Fidesz részéről készek vagyunk akár karácsony és újév között is folyamatosan ülésezni. (Derültség és zaj a kormánypárti oldalon.)
A bizonytalan helyzetben fel kell függeszteni az állami vagyon eladását. A MOL-részvények eladásának múlt heti kudarca már figyelmeztető jel volt. A kormánynak és a jegybanknak továbbra is közösen kell törekednie az euró 2008-as bevezetésére, és meg kell próbálni ugyanilyen összhangot teremteni az infláció leszorításában. Végül be kell fejezni a felügyelet elnöke elleni hajtóvadászatot és a független intézmények elleni kormányzati támadást.
Tisztelt Ház! Minden hazáját szerető ember számára erkölcsi kérdés is az ország megítélése, és hogy a rólunk alkotott kép eredményekre és elismerésekre épüljön. Mi ehhez felajánlottuk a segítségünket. (Zaj a kormánypárti oldalon.) A segítő jobbot nyújtó embert nem megtámadni, hanem meghallgatni kell. Csak ezután lehet bizalomról beszélni. (Nagy taps az ellenzéki oldalon.)
