DR. NAGY GÁBOR TAMÁS
DR. NAGY GÁBOR TAMÁS
DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánkban a nemzetközi szerződések szerepe a rendszerváltás után fölértékelődött, ma pedig, amikor európai uniós tagságunk hamarosan bekövetkezik, ez a szerep talán még fontosabbá válik.
Jelenleg a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról egy, az annak idején a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által hozott jogszabály, a ’82. évi 27. törvényerejű rendelet, valamint az 1987-ben kihirdetett 12. számú törvényerejű rendelet, az 1969-es bécsi egyezmény rendelkezik. Megjegyzem, hogy e két jogszabály fogalomrendszere egymástól is eltérő, a szabályozás idejétmúlt, így tehát abszolút aktuális és kívánatos, hogy egy új törvényt hozzon létre az Országgyűlés, korszerű szabályozást alkotva ezen a területen.
A javaslat preambulumában olvasható a cél: egy egységes és korszerű szabályozás megalkotása. Ez a cél azonban az előterjesztett tervezetben nem valósul meg következetesen. A fogalommeghatározásoknál példának okáért a kihirdetés és a közzététel kivételével a törvényjavaslat átveszi a korábbi tvr. fogalmait, amely azonban a bécsi egyezmény meghatározásaihoz képest igen csekély előrelépés.
A javaslat az alaptörvényből eredően biztosítja a felhatalmazást a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek és a külügyminiszternek. Egyáltalán nem szól azonban több olyan pragmatikus technikai megoldásról - például a tárgyalásra jogosultak meghatalmazásának az állam helyi diplomáciai képviselete általi tanúsításáról -, amelyek nemcsak széles körben elterjedtek, de a diplomáciai gyakorlat részét is képezik.
A szerződés megerősítése, jóváhagyása és elfogadása kategóriáknak a bécsi egyezmény közös meghatározást ad, a javaslat viszont egyáltalán nem határozza meg ezeket a fogalmakat.
A szerződés ideiglenes alkalmazásával kapcsolatban az 1969-es bécsi egyezmény nagyon röviden szabályoz. E mostani törvényjavaslat szerint a szerződést hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazni lehet, ha a kormány rendeletében az ideiglenes alkalmazást jóváhagyta. Ezzel a kormány hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződések vonatkozásában tulajdonképpen nincs is gond. Ha azonban a megerősítés, az elfogadás vagy a nemzetközi szerződéshez való csatlakozás az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, a törvényjavaslat szerint akkor is a kormány kormányrendeletben dönt az ideiglenes alkalmazásról. A kihirdetést követően egy éven belül dönt az Országgyűlés - később - az ideiglenes alkalmazás fenntartásáról.
A Fidesz javaslata ettől némileg eltér: szerintünk az ideiglenes alkalmazásról a kormány helyett kizárólag az Országgyűlés lenne jogosult dönteni, és nemcsak egy év után, hanem azonnal, amikor az Országgyűlés a saját hatáskörébe tartozó kérdésekben nemzetközi szerződést hagy jóvá, akkor kellene kimondania az ideiglenes alkalmazást is.
Kiemelnék még néhány témát a törvényjavaslattal kapcsolatban, amelyeknél szeretnénk pontosabbá tenni a szabályozást. Javasoljuk, hogy a nemzetközi szerződés meghatározása más állammal vagy a nemzetközi jog egyéb alanyával kötött írásbeli megállapodás helyett a nemzetközi jog szerződéskötési képességgel bíró egyéb alanyával egészüljön ki. A kiegészítés elméleti pontosság miatt szükséges: ki kell zárni ugyanis azokat a nemzetközi jogalanyokat, akiknek nincs nemzetközi szerződéskötési képességük. Ilyenek például az egyének, a népek, a kisebbségek vagy akár az emberiség.
A másik ilyen pont, amit érinteni szeretnék, a törvényjavaslat 3. §-a, amely a Külügyminisztériummal történő egyeztetési kötelezettséget ír elő minisztériumok, országos hatáskörű szervek, valamint helyi önkormányzatok számára nemzetközinek nem minősülő megállapodások kezdeményezése előtt.
A helyi önkormányzatok nemzetközi kapcsolatait a helyi és regionális közhatóságok határokon átnyúló együttműködésének európai keretegyezménye, az Európa Tanács egyezménye szabályozza, amely a fent említett nemzetközi kapcsolatok alakításának jogánál az önállóságot hangsúlyozza. Nem lenne célszerű tehát a központi ellenőrzést az országos hatáskörű szervek és a tárcák, valamint a helyi önkormányzatok tekintetében összemosni. Éppen ezért javasoljuk, hogy egyeztetési kötelezettség helyett a külügyminisztériumi állásfoglalás kérésének lehetőségét építsük be a törvénybe, amely a helyi önkormányzatok számára lehetőségként adódik, és nem kötelezettségként, egy kvázi jóváhagyást kérő eljárásként.
A törvényjavaslat olyan kérdésköröket is rendez, amelyeket az alkotmányreform érint a T/4486. számú törvényjavaslat ügyében - amit ma délután tárgyalt éppen a parlament -, és így számos olyan kérdésnek, amely ma még nyitva van, a pontos szöveges meghatározását majd később határozhatjuk meg, például a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatban is. Ilyen például az Országgyűlés és a köztársasági elnöki szerep szétválasztása a ratifikáció során. Ezeket a részleteket kizárólag az alkotmánymódosítás végleges szövege után lehet majd értelmezni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség frakciója nagyon kívánatosnak tart egy, az aktuális körülményekhez igazított, korszerű szabályozási rendet a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárások területén. Amennyiben majd a később benyújtandó módosító javaslatainkat, amelyek a javaslat jobbítására irányulnak, a kormánytöbbség, a kormányzó koalíció támogatja, úgy a törvényjavaslat elfogadását a magunk részéről támogatni fogjuk. Köszönöm tisztelt figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
