GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyon sokáig nem volt olyan per Magyarországon, ahol például egy falusi cigányember beperelte volna a kocsmárost azért, mert ez a kocsmáros pusztán azért, mert ez az ember cigány, kitiltotta őt a kocsmából. Sokáig nem volt ilyen per, aztán egyszer csak lett, és ez a cigányember megnyerte ezt a pert. Nem tudhatjuk, lehet, hogy ebben az esetben meglehetősen nehéz, amiben Szabó Zoltán képviselő úr példálózik, de Eörsi Mátyásnak igaza van, a B-középpel szemben az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy büntetőeljárást is meglehetősen nehéz indítani. De bizonyára lesznek olyan esetek, vagy lehettek volna már eddig is olyan esetek, ahol a polgári keresettel érdemes lett volna próbálkozni. Nem nagyon voltak ilyen precedensek, maguk az előbb idézett szerzők is azt mondják, hogy ez még egy hiány.
De hadd fejezzem be, az előbb nem volt erre időm, hogy mit írnak harmadik megoldásként, mert ez a legfontosabb; mi itt jól elvitatkozgatunk, de ebben valószínűleg egyet fogunk érteni. Az írja Sólyom László és Kis János: “Harmadszor: semmiféle jogi szigor nem pótolhatja a gyűlölködő beszéd visszaszorításának legfontosabb eszközét, a politikai választ. Ha Magyarországon is eljutnak oda a dolgok, hogy nem lesz helye a magukra adó emberek társaságában annak, aki nyilvánosan zsidózik és cigányozik, akkor, de csakis akkor a gyűlölködő beszéd odakerül, ahol a helye van, a politikai és társadalmi élet legszélső peremére. Ehhez hatalmas erőfeszítésekre lesz szükség, amiből az államnak, a politikai pártoknak és a demokratikus érzelmű polgároknak egyaránt ki kell venniük a részüket.” Azt gondolom, hogy itt jön egy nagyon-nagyon fontos mondat: “A gyűlölködő beszéddel szembeni konszenzus kiküzdésének terhei nem háríthatók át a büntetőjogra.”
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
