GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egyrészt szeretném megkérdezni Herényi Károly képviselőtársamtól - anélkül persze, hogy elkezdeném védeni azt a törvényjavaslatot, amit nem támogatunk -, hogy mennyiben minősül másnak egy más nemzeti csoporthoz tartozó embernek a gyalázása, mint valakinek, aki, mondjuk, a magyar nemzethez tartozik. Tehát miért baj az, ha Magyarországon valamely nemzet elleni, ami azt jelenti, hogy bármely nemzet elleni uszítás elítélendő; nem igazán értem, hogy itt mi a különbség.
A másik viszont, ami miatt szót kértem: én nem gondolom azt, hogy itt úgy nézne ki a helyzet, hogy van három párt, amelyik gondolkodik valahogy a demokráciáról, és vannak negyedikként a szocialisták, akik pedig visszatérő módon, időnként újra és újra korlátozni akarják a szólásszabadságot. Én egészen pontosan úgy gondolom, hogy van a politikai mezőben, mondjuk, két nagy csoport; az egyikben van egy igény arra, hogy elhatárolódjon az ilyen típusú politikai vélekedésektől, és a maga politikai eszközeivel fellépjen az ilyen vélemények ellen, és van egy másik csoport, amelyik ezt hosszú idő óta nem teszi meg, és ezzel bátorítja az ilyen típusú vélekedéseket. És ezért áll elő az a helyzet, hogy egyesek, mint például most a kormány vagy a szocialista frakció úgy érzik, hogy törvényre van szükség ennek a helyzetnek a kezelésében.
Ha konkrét példát szabad mondani, Pettkó András egy korábbi hozzászólása jól példázta ezt a dolgot. Miért nem lehet egyszer azt mondai, hogy tűrhetetlen egy Árpád-sávos, nyilaskeresztes zászló, miért kell azt mondani, hogy nem láttam az újságot, nem tudom, hol jelent meg, azt sem tudom, melyik országban volt. Miért nem lehet egyszer kimondani azt, hogy tűrhetetlen? Ha Pettkó András - pártelnök asszonyával ellentétben - ért a focihoz, akkor miért nem lehet egyetlenegyszer egyértelműen elhatárolódni az ilyen jellegű megnyilvánulásoktól?
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
