FARKAS IMRE
FARKAS IMRE
FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 5-6. pontjaihoz szeretnék hozzászólni, ahol magam nyújtottam be módosító javaslatokat. Szeretném azért előrebocsátani, hogy a törvény jóságát jelzi, hogy meglehetősen kevés módosító javaslat érkezett, és ezek a javaslatok sem túl nagy horderejűek, tehát nem fantasztikusan nagy dolgokat vetnek fel, ugyanakkor pontosításokat tartalmaznak. Pontosan erről van szó az 5. és a 6. ajánlási pontban lévő javaslatom esetében is.
Az 5. ajánlási pontban a következőről van szó. A törvény megmondja, hogy meghatározott adatok igénylésére kik jogosultak. Felsorolja, hogy a nyugdíj- és egészségbiztosítás szerveinek, a szociális igazgatás szerveinek, az állami adóhatóságnak és a munkaügyi főfelügyelőségeknek milyen jogosítványuk van az adatok bekérésével kapcsolatban. Azt kifogásoltam mindössze, hogy az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek ne legyen ilyen joga külön, és még mellette a megyei munkaügyi főfelügyelőségeknek. Az én véleményem szerint nincs olyan ügy, amelyben közvetlenül az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek kellene eljárnia.
Ha ilyen mégis létezne, akkor tévedek, de szeretném előrebocsátani, hogy ez a megfogalmazás véleményem szerint ekkor sem jó, hanem a törvénynek meg kellett volna maradnia a logikánál annál a példánál, amit, mondjuk, a nyugdíj- és egészségbiztosítás szerveinél mond, ahol megfogalmazza így, hogy nyugdíj- és egészségbiztosítás szervei, de nem mondja meg, hogy egy országos szervről vagy egy megyei szervről van szó, hanem lehetővé teszi mindkettőt. Vagy a szociális igazgatás szerveinél sem mondja meg, hogy országos vagy megyei szervről beszél-e. Vagy az állami adóhatóságnál sem mondja meg, hogy az APEH-ről van szó vagy pedig a megyei igazgatóságokról, ezért úgy gondolom, hogy sokkal logikusabb lett volna, ha a törvény ezt kivételesen nem mondta volna meg az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség esetében sem. Feltételezem - ez a saját véleményem -, nyilván azért fordulhatott elő ez a kis elfogultság a törvényalkotók oldaláról, hogy a hozzájuk közel álló körben egy ilyen kihangsúlyozást tegyenek az országos és a megyei felügyelőségek esetében.
A másik javaslat is pontosan ehhez a részhez kapcsolódik, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséghez, illetve a megyei főfelügyelőségekhez. Előírja a törvény, hogy ezek a főfelügyelőségek milyen tekintetben kérhetnek adatokat. Logikusan leírja, hogy a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségnél, továbbá a munkanélküli-ellátásra való jogosultság ellenőrzésénél kérhetnek be adatokat ezekre tekintettel a munkaügyi főfelügyelőségek.
(20.00)
Úgy gondolom, az nem lenne a törvény hibája, ha megjelölnénk, hogy milyen információk alapján juthatnak ehhez hozzá, hiszen ezeknek az adatoknak egy része nem áll a munkaügyi főfelügyelőségek rendelkezésére, tehát ők ellenőrzést folytatni ezen a téren csak akkor tudnak, ha valaki ezzel kapcsolatban információt közöl számukra, és az információforrás azoknak az adatoknak a kérdésében, amelyeket a törvénynek ez a része felsorol, a munkaügyi központoknál áll rendelkezésre. Tehát a munkaügyi központok információja alapján tudja elvégezni az adatok tekintetében az ellenőrzést a munkaügyi főfelügyelőség. Erre utaltam volna ennél a pontnál, amit az előterjesztő nem támogat, és majd meglátjuk, hogy a vita további szakaszaiban, illetve a szavazásnál hogyan lesz ez.
Köszönöm szépen.
