BALLA MIHÁLY
BALLA MIHÁLY
BALLA MIHÁLY (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásomban elsősorban nem azzal szeretnék foglalkozni, hogy a kormány gazdaságpolitikájának következtében a 2004. évi költségvetésben is megerősíti, hogy elveszi mintegy 50 ezer köztisztviselői és közalkalmazotti család biztos megélhetését; hogy újabb adóemelésekkel sújtja a családokat, a nyugdíjasokat; hogy a gyorsított privatizációval eladja a még nemzeti tulajdonban lévő vállalatokat, hogy az államháztartás pazarlásait ezekkel a bevételekkel fedezze; és nem azzal - bár a számok makacs tények -, hogy a kormányzati politika eladósítja az önkormányzatokat, a városokat, a falvakat, melyek már működési költségeiket sem bírják kigazdálkodni, bár mindez a jövő évi uniós csatlakozás tükrében aggasztó. Hozzászólásomban általában külügyi, integrációs, nemzetpolitikai kérdésekkel foglalkozom, hangsúlyozottabban a költségvetési részekkel, amelyeken véleményünk szerint változtatnunk, jobbítanunk kell.
Tisztelt Ház! Magyarország meghatározó eseménye lesz a teljes jogú európai uniós tagság, amely a magyar külpolitikában is új fejezetet nyit. A Külügyminisztérium a feladatait ehhez a tényhez igazítva, a jövő évi célokban e szerint határozta meg: a nemzeti érdek képviselete - bár frakcióm szerint a nemzeti érdekek érvényesítése lenne a helyesebb cél -, a határon túli magyar közösségekért vállalt alkotmányos felelősség gyakorlása, a külgazdasági kapcsolatok továbbfejlesztése, szomszédságpolitika. Ezekkel az elvi célokkal alapvetően egyetértünk, de ha a “hogyan”-okat és a “milyen áron”-t is megvizsgáljuk, akkor már több kérdésben nem tudjuk elfogadni a kormányzati törekvéseket.
Létszámleépítés. A Külügyminisztérium költségvetése is tartalmazza a fűnyíró elvű leépítést. Felvetődik a kérdés: Európai Unióhoz csatlakozás diplomaták nélkül, miközben a diplomáciai feladatok nemhogy csökkennének, hanem halmozottan nőnek? Meggyőződésünk, hogy a leépítéssel a kormány többet árt a magyar érdekeknek, mint amennyit megtakarít a költségvetésnek, ha egyáltalán megtakarít. Nem is beszélve azokról és családjaikról, akik elveszítik biztos megélhetésüket.
Bár a külügy költségvetése alapvetően működési költségvetés, a lehetőségek korlátai közt fogalmazza meg az előirányzataikat, nem értjük, hogy miért kell közel 1 milliárd forintot különböző kommunikációs célokra fordítani. Németh Zsolt elnök úr bizottsági kérdését idézném ide: miért kell ennyi pénzt elkommunikálni? Reméljük, nem a jövő évi európai parlamenti választások kormánypárti kampányát akarják ebből finanszírozni. - hangzott a kérdés.
De nézzük tovább! Tekintsünk bele a nemzetpolitikai kérdésekbe a határon túli magyarság támogatásáról szóló tételeken keresztül! Csökkentést, elvonást és be nem váltott ígéreteket láthatunk. Csökkent a határon túl működő tájékoztatási irodáknak jutó támogatás, bár ezek támogatására határon túli vezető politikusok is felhívták a figyelmet, hogy legalább az eddigi mértékben megmaradjon a támogatás.
2002-ben a júliusi MÁÉRT-ülésen Medgyessy Péter miniszterelnök megígérte, hogy létrehozzák Budapesten a magyarok házát. A költségvetés azóta sem tartalmazza ezt a címszót és a hozzá tartozó forrásokat. Pedig a közelgő uniós csatlakozás miatt különösen aktuális, hogy a kormány ígéretének megfelelően létrehozza az intézményt, hogy a határon túli magyarok érdekképviseletét és kapcsolattartását ilyen formában biztosítsa.
(13.40)
Az erdélyi magyar egyetem működési és fejlesztési kiadásait 2004-re 214 millió forinttal szándékozik a kormány csökkenteni. Érthetetlen ez a törekvés. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény módosításakor a kormány bővítette az oktatási-nevelési támogatásban részesülők körét, de nem rendelt mellé elegendő forrást.
Tisztelt Ház! A 2004. évi költségvetés az első költségvetés, amely már az európai uniós csatlakozás jegyében készül, ezért sok kérdés fogalmazódik meg a különböző tételek, a különböző címek alapján. Megállapítható, hogy a miniszterelnökség egybevonta a különböző alapokhoz rendelhető forrásokat, melyre az Állami Számvevőszék sem talált indokot, magyarázatot, s a források megjelölése áttekinthetetlen, átláthatatlan.
Pontosan mennyit is kapunk normatív alapon? Mennyi a megpályázható összeg? Milyen a különböző programokhoz - ha vannak egyáltalán ilyenek - a pályázók hozzáférése? Megfelel-e a költségvetés a koppenhágai megállapodásnak, a kritériumainak? Az indokolásokból nem derülnek ki a válaszok.
Mi a megosztás a Miniszterelnöki Hivatal és az FVM nagy összegei és a kisebb összegű jogcímek között? Nehezen meghatározható a nemzeti önrész, nem olvasható ki a sarokszámokból. Ez költségvetési kockázatot jelent, tisztelt Ház, nem is beszélve a pályázati úton lehívható támogatásokról.
A kis- és középvállalkozásokhoz milyen formában érkeznek a pályázati források? Hol vannak a kész programok, amelyeken keresztül le lehet hívni ezeket a támogatásokat? Például az ÁSZ jelentése is megállapítja többek közt az önkormányzatok lehetőségeivel kapcsolatban, hogy a központosított előirányzatok olyan új címekkel, az európai uniós fejlesztési pályázatok saját forrásainak a kiegészítésével a kistérségi fejlesztések és társulások támogatására szolgáló előirányzatok bővülnek, amelyek igénybevételi szabályai nem meghatározottak. Tehát nem tudni, hogyan fog alakulni ezeknek a pályázatoknak az intézményi háttere. Tehát összességében átláthatatlan a tervezetben az Európai Unióval kapcsolatos nemzeti források, nemzeti részek megjelölése.
Tisztelt Ház! Mivel ebben a kérdésben még biztosan lesz több hozzászóló a frakciónkból, ezért úgy gondolom, el kell mondanunk azt, hogy ez a költségvetési javaslat az európai uniós források megjelölése tekintetében nem azt mondom, hogy nem áll a helyzet magaslatán, hanem alapvetően nem átgondolt, nem áttekinthető. Meggyőződésünk, hogy a módosító javaslatainkkal jobbá tehető ez a költségvetés, ezért a következő időszakban véleményünket módosító javaslatok formájában is megfogalmazzuk.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
