SZABÓ LAJOS
SZABÓ LAJOS
SZABÓ LAJOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság ülésén szót kapott dr. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és dr. Polt Péter legfőbb ügyész is, akik a bíróságok, illetve az ügyészség fejezet főbb számait, valamint a Pénzügyminisztérium által készített javaslattól eltérő költségvetési igényeiket ismertették.
(9.50)
A bizottság fontosnak tartotta kiemelni azt, hogy az a tény, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács gyakorlatilag a kormánytól függetlenül nyújtja be költségvetését, jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy megvalósuljon Magyarországon a mindenkori végrehajtó hatalomtól független igazságszolgáltatás intézménye.
A bizottság tagjai szerint a bíróságok, illetve az ügyészség igényei reálisak, bár a kormány javaslatai önmagukban is előrelépést jelentenek a korábbi évekhez képest, hiszen az ügyészség mintegy 50 százalékos támogatásnövekedési igényével szemben közel 40 százalékos támogatást mintegy megajánl a kormány az ügyészség fejezetnél. A bíróság fejezetnél is az OIT által igényelt több mint 47 százalékos támogatási igénnyel szemben közel 35 százalékos támogatásnövekedést szintén megajánl a kormány.
Összességében tehát a bíróságok támogatása idén és jövőre összesen 83 százalékkal emelkedik, amely egy olyan jelentős támogatásnövekedés, melynek alapján sokkal jobb körülmények között dolgozhatnak a bíróságok 2004-ben, mint az elmúlt évben tehették.
Az egészségügyi bizottság többsége üdvözölte az egészségügyi költségvetésben megjelenő hangsúlyeltolódásokat, melyek megerősítik az alapellátásban a háziorvosi praxisokat - szűrés, gondozás, gyógyszerfelírás, ösztönző információs rendszer -, a védőnői szolgálatokat - bérfejlesztés -, továbbá erősítik a mentési és az ügyeleti tevékenységet a szolgáltatások átszervezése révén. A javaslat növekedést irányoz elő a gyógyászati segédeszközök kölcsönzése vonatkozásában, ami lehetővé teszi a fejlesztések megvalósítását.
Az egészségügyi költségvetés a fekvő- és járóbeteg-ellátás szinten tartását biztosítja. Fontosnak tartja az informatikai fejlesztésekre fordítható összegek növelését a javaslatban, hiszen ez megkönnyíti és áttekinthetőbbé teszi, racionalizálja mind az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, mind pedig az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium költségvetését. Ez elősegítheti a közpénzek racionalizáltabb felhasználását.
Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságban a többségi vélemény képviselői készséget mutattak az adatvédelmi biztos javaslatának támogatására, és a bizottság elvi döntést hozott a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány költségvetési támogatásának emelésére irányuló módosító javaslat benyújtásáról is.
A kormánypárti képviselők elmondták, azt elismerik, hogy többfajta lehetséges leosztás lehetne, de várják az ellenzék konstruktív javaslatait a bizottság hatáskörébe tartozó kisebbségi pénzek ügyében, mivel elsődlegesen ezek nem növekednek, szemben az egyházi tételekkel.
A fogyatékosok támogatásával kapcsolatban elmondták, hogy ismereteik szerint az igaz, hogy a fogyatékosok érdekvédelmi szervezeteinek támogatása csökken, de összességében nő a fogyatékosügyre fordítandó támogatás, szoros összefüggésben az esélyegyenlőséggel. Konkrét ígéret hangzott el az egyik legsúlyosabb fogyatékkal élők, a vakok támogatásának növelésére.
Azt európai integrációs ügyek bizottság örömmel vette tudomásul, hogy a törvényjavaslat általános indoklásában külön melléklet foglalkozik az EU-csatlakozással kapcsolatos költségvetési adatokkal. Sajnálattal állapította meg azonban - összhangban az Állami Számvevőszék véleményével -, hogy az EU-csatlakozással kapcsolatos táblázatokból nem állapítható meg egyértelműen az uniós források összege.
A 2004. évi költségvetési törvény tervezetében megjelenő EU-források összesen közel 209 milliárd forintot tesznek ki. Az ehhez társuló hazai társfinanszírozás mintegy 71,5 milliárd forint. A költségvetésen kívüli tételek, az EU-költségvetésből közvetlenül az adott pályázóknak nyújtott összegek összesen körülbelül 106 milliárd forintot jelentenek. Ezzel szemben Magyarország az Unióba történő belépéssel köteles lesz az uniós szabályok alapján megállapított hozzájárulás teljesítésére, melynek összege 2004-ben 122 milliárd forint. Ez magában foglalja az áfaalapú, a GNI-alapú hozzájárulást, valamint az úgynevezett brit korrekció finanszírozásából fakadó hozzájárulást.
Az államháztartás körét meghatározó európai szabvány szerint a kedvezményezetteket közvetlenül megillető támogatásokat ugyan nem kell elszámolni a kormányzati költségvetésben, ugyanakkor az agrárpiaci támogatások, közvetlen termelői támogatások, valamint belső politikák jogcímén nyújtott támogatások túlnyomó többsége csak 2005-ben kerül az Európai Unió költségvetéséből átutalásra, azonban e források már 2004-ben a gazdálkodók részére megelőlegezésre kerülnek. Felmerült a képviselőkben a kérdés, hogy nem okoz-e ez likviditási problémát.
A foglalkoztatási és munkaügyi bizottságban kiemelésre került, hogy a versenyképességet növelő intézkedések - társaságiadó-csökkentés, az adózás előtti nyereség 25 százalékos beruházási célú felhasználása - élénkítő hatásai és a strukturális alapokból nyerhető támogatások együttesen kedvező hatást fejtenek majd ki a foglalkoztatási szint emelésére, a munkanélküliség kezelésére.
A gazdasági bizottságban különösen jó többségi visszhangot kapott a közműfejlesztésre szánt mintegy 300 milliárd forint jelentősége, mely egyértelműen minden idők leggyorsabb úthálózat-fejlesztését teszi lehetővé. Ezen az összegen belül nemcsak a gyorsforgalmi úthálózatra fordítandó közel 200 milliárd érdemel figyelmet, de az a 87 milliárdos UFCE-keret is, amely az állami tulajdonú alsóbb rendű országos közutak fejlesztésre, üzemeltetésére szolgál, és amely 60 százalékkal több, mint az ez évi összeg.
Mindenképpen említésre méltó a vállalkozások versenyképességét a társasági adó csökkentésén túl szolgáló azon elhatározás, hogy minden európai uniós pályázaton nyertes pályázathoz rendelkezésre álljon a társfinanszírozás szükségelte összeg. Ez 160 milliárd forintot jelent.
Feltétlenül megemlítendő az a tény, hogy a 2004. évi az első olyan költségvetés, amelyben az európai uniós források is megjelennek, és amelynek makroszámai tükrözik, hogy az eurózónához való csatlakozásunk feltételeit ez a kormány igyekszik előkészíteni és megteremteni.
A gazdasági bizottság többsége kifejezte azon reményét, sőt mi több, meggyőződését, hogy ez a költségvetés olyan gazdasági környezetet eredményez, hogy még bizonyos más területeken jelentkező megszorításaival is alkalmas lesz olyan gazdasági környezet kialakítására, amely a következő évek költségvetéseinek előterjesztését és elfogadását könnyebbé teszi.
A bizottság tagjai tisztában vannak azzal, hogy az önkormányzatok közvetlen támogatására jutó 756 milliárd forint - kiegészítve az ígért 30 milliárddal - nem kis pénz, azonban világos, hogy a régi elmaradásokat nem lehet egyszerre pótolni. Hangsúlyosan hangzott el a gazdasági bizottság vitájában, hogy mindent meg kell tenni az európai uniós pénzek sikeres lehívásának érdekében.
A honvédelmi bizottsági többség megállapította, hogy a honvédelmi tárca költségvetési tervjavaslatának összeállítása során elsődlegesen került megfogalmazásra a NATO-tagságból és a nemzetközi kötelezettségekből, a védelmi felülvizsgálat megállapításaiból, az önkéntes haderőre történő áttérésből adódó feladatok végrehajtása.
A fejezet kiadási előirányzatainak 2003. évihez viszonyított növekménye lehetővé fogja tenni a személyi állományt érintő kiadások, illetményfejlesztés, haderőfejlesztés, a sorállomány kiváltása, valamint a Gripen-bérleti díj és egyéb járulékos kiadások finanszírozását. A kiadási előirányzatok oly fontos honvédelmi feladatokra biztosítanak fedezetet, melyek Magyarország és a szövetség fegyveres védelme, részvétel a nemzetközi válságkezelésben és az új típusú kihívások kezelésében, valamint a békeidőben is végzett honvédelmi feladatokkal, a haderő-átalakítással, illetve a személyi állományról történő fokozott gondoskodással vannak összefüggésben.
Az idegenforgalmi bizottságban a többség hangsúlyozta, hogy a jövő évi költségvetés tervezetében az idegenforgalom szempontjai érvényesülnek, a főbb makrogazdasági mutatókkal összhangban a jövő évben is húzóágazat az idegenforgalom. Tekintettel arra, hogy 2004-ben már az EU-források is lehívhatók, ez pluszforrásokat jelent az ágazat részére mind a turisztikai vonzerő fejlesztése, mind a turisztikai befogadóképesség javítása terén. Ennek megvalósulását jól megalapozza a pályázat-előkészítő alapra beadott nagy számú, színvonalas projektötlet. Jól nyomon követhető a költségvetési tervezetből az is, hogy a nemzeti fejlesztési terv egyes programjai keretében is lehetőséget kap a szakma a fejlesztésekre.
A MEH-ben koncentrált EU-források biztosíthatják az átláthatóságok, az átfedések elkerülését, a programok koordinációját. Az előző évek fejlesztésére alapozva nagyon hatásos marketingmunka szükség, amely a Magyar Turizmus Rt. költségvetési támogatásával biztosított.
Az ifjúsági és sportbizottság üdvözli, hogy a költségvetés gyermekekre és fiatalokra fordított összege átlag felett, összesen 9,7 százalékkal növekedik. Ez a tétel tartalmazza a családtámogatások növekedését, az ingyenes tankönyv, valamint az ifjúsági és óvodai étkeztetés rendszerességének kiterjesztését.
A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezete a 2004. évben bővül a 2003. évhez képest, elsősorban a saját bevételek növelése révén. A megnövekedett költségvetés forrásul szolgál a minisztérium legfontosabb lépéseinek megtételére, így: olimpiai felkészülés, úszó Eb létesítményfejlesztéséhez szükséges forrás, sportlétesítmény-fejlesztés, diák- és szabadidősport, gyermek- és ifjúsági táborozás, játszóterek, ifjúsági klubok, ifjúsági házak fejlesztése.
(10.00)
A minisztérium kifejezte szándékát, hogy a források elosztása továbbra is a sport-köztestületekkel, a gyermek- és ifjúsági alapprogram tanácsával és a regionális ifjúsági tanácsokkal egyeztetett módon történjen meg.
Az informatikai és távközlési bizottsági többség megállapította, hogy a következő időszakban az információs társadalom fejlesztésére fordítható összeg - lehántva róla a különböző működési dolgokat - 27 milliárd, amely 17 százalékos növekedést jelent az előző évihez képest. Mindazon nagyon fontos célok, amelyeket a minisztérium elkezdett és ebben az esztendőben elindított, a jövő évben folytathatók. Az egyik ilyen a közhálóprogram. A közhálóprogramra a költségvetésben 4 milliárd forint található. A közhálóprogram célja alapján minden egyes közintézményben széles sávú internet-hozzáférés lesz elérhető, és ez a tervek szerint 2005 végére 7300 intézményben bekötésre kerül.
Nagyon fontos az e-Magyarország-pontok felállítása. Van egy olyan kommunikációs gondolat, miszerint 2004. május 1-jére 2004 településen 2004 e-Magyarország-ponton tudnak az emberek az EU-ról tájékozódni. Az ehhez szükséges 2 milliárd forintos forrás is rendelkezésre áll a költségvetésben. Hasonlóan fontos a NAVA-program és a nemzetközi digitális adattár felállításával kapcsolatos program finanszírozása. Mind a kettőnél ahhoz, hogy a program működjék, folytatódjék, a szükséges pénzek biztosítottak. Az elektronikus aláírás elterjesztéséhez szükséges 2,5 milliárd forint is szerepel a költségvetésben.
Fontos kérdés lesz, hogy a következő esztendőben melyek azok a területek, amelyekhez uniós források rendelkezésre állnak. Az egyik ilyen terület az információs társadalom lehet. Az a 4-4,5 milliárd forint, ami ma saját erőként pályázati pénzként rendelkezésre áll a minisztériumban, megsokszorozható akkor, ha megfelelő módon pályázunk. A célok világosak: az elektronikus gazdaság fejlesztése - ebbe beletartozik az e-közbeszerzés kérdése is -, a tartalomfejlesztés, továbbá a közigazgatás-fejlesztés és az infrastruktúra bővítése.
A környezetvédelmi bizottság többsége jó érzéssel fogadta, hogy a 2004. évi költségvetési javaslat már felépítésében is figyelemmel van az Európai Unió 6. környezetvédelmi akcióprogramjában megfogalmazott irányokra. Az EU-csatlakozásból adódó finanszírozási, társfinanszírozási feladatok a MEH-en belül találhatóak meg. A 2004. évi költségvetés jelentősen növeli a cél- és címzett támogatások összegét és ezen belül a csatornázásra és szennyvíztisztításra rendelkezésre álló összegeket.
A kulturális és sajtóbizottság ülésén a többség megállapította, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatását a törvényjavaslatban a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvénynek megfelelően tervezték, és a kormány ismételten kéri az Országgyűlés felhatalmazását a készülékhasználati díj átvállalására. A tárca költségvetése mintegy 17 százalékkal nő, ami - figyelembe véve a gazdaság egészének helyzetét - jó pozíciót jelent. A kultúra területén egyetlen beruházást sem kell leállítani, három ütemben átadásra kerül a Millenniumi Városközpont kulturális tömbje.
A költségvetés biztosítja a pénzügyi feltételeket a filmtörvény várható 2004. évi hatálybalépéséhez, a filmszakma támogatása 1,5 milliárd forinttal növekszik. Az Európa-tervnek megfelelően 2004. május 1-jétől a kulturális tárca felügyelete alá tartozó múzeumok látogatása ingyenes lesz, és az ezzel járó bevételkiesést a költségvetés pótolja az intézményeknél.
Néhány kritikus pontra kormánypárti képviselők is felhívták a figyelmet, jelezve, hogy ott módosítást tartanak szükségesnek. Kiemelten foglalkoztak az áfa-visszatérítés lehetőségének megszűnésével, illetve az ezzel kapcsolatos kompenzáció elmaradásával, amely érzékenyen érinti a kulturális intézményeket. Kormánypárti módosító javaslat várható az MTI Rt. költségvetésének növelése érdekében, mivel az nominálisan nem emelkedett.
A külügyi bizottság megvizsgálta és megtárgyalta a törvényjavaslat külügyi és a határon túli magyarság támogatásával kapcsolatos részeit. A bizottság úgy foglalt állást, hogy a törvényjavaslat megfelelően garantálja a vizsgált feladatokhoz szükséges anyagi forrásokat.
A mezőgazdasági bizottságban a többség hangsúlyozta, hogy a 2004. évi agrárköltségvetésről összességében megállapítható, hogy a termelők 156,9 milliárd forint nemzeti és 136,2 milliárd forint európai uniós támogatásban részesülnek. Ez a 2003. évi eredeti előirányzatokhoz képest 58 milliárdos növekedést jelent, és 36 milliárddal meghaladja az agrárágazat fejlesztéséről szóló törvény előírásait. Helyesen járt el az előterjesztő - került megállapításra a bizottságban -, hogy az EU-források kezelését részben az Államkincstár, részben a Miniszterelnöki Hivatal biztosítja. Ebből következik, hogy az FVM-fejezetek 2003. és 2004. évi összehasonlítása értelmetlen, hiszen ezen támogatások teszik ki a teljes összeg több mint 40 százalékát. A 156,9 milliárdos hazai finanszírozás tartalmazza a közvetlen támogatások 30 százalékos kiegészítését, az áthúzódó feladatok kezelését és a nemzeti támogatásokra szánt forrásokat. Véleményük szerint, mivel az uniós támogatások nagyobbik része, 94 milliárd forint normatív, még az egyébként szigorú feltételekkel megszerezhető források 50-60 százalékos lehívása esetén is megfelelő támogatásnövekedés biztosítható.
A SAPARD-pályázatok sikere biztosíték arra, hogy a megfelelő gépberuházási támogatás is rendelkezésre áll, ráadásul 40 százalékos támogatottsági szint mellett. A speciális EU-utófinanszírozás miatt, ami a támogatások egy részének 2005. évre történő áthúzódását jelenti, kezelni kell a 2004. évi likviditási problémák megoldását. A törvény lehetőséget ad a Kincstár számára, hogy ezt az előlegfizetési lehetőséget az MVH-nak juttatott kamatmentes hitellel biztosítsa. Az ÁSZ megállapításaival, amelyek szerint a forrás nem elégséges a nemzeti támogatások jelenlegi teljes körének fenntartására, egyetértenek, de azt is figyelembe kell venni, hogy a támogatás egy része az Unió szabályai miatt eleve nem adható. Ennek ellenére úgy ítélik meg, hogy a különböző banki technikákkal a probléma kezelhető, figyelembe véve, hogy a kiadások egy része a 2004-es költségvetést nem terheli. Feszültségeket látnak az EU-támogatások lehívásához szükséges intézményrendszer finanszírozása körül. Erre a problémára az ÁSZ-jelentés is kitért. Az induló uniós évben a gazdák képzését alapvetően állami feladatnak tekintik, ezért szükséges ennek a forrásnak a növelése.
A nemzetbiztonsági bizottság ülésén megállapítást nyert, hogy a beterjesztett 2004. évi költségvetési törvényjavaslatban a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében a támogatási és kiadási előirányzatok a 2003. évi eredeti szintnél 10 százalékkal magasabbak. A javasolt költségvetésből a szolgálatok több többletfeladatot tudnak végrehajtani. Természetesen a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok 2004. évi költségvetése feszültségeket is tartalmaz. Ilyen például, hogy az átlagosan a közszférában nyújtható 6 százalékos illetményemelésből a költségvetés 4 százaléknyi fedezetet tartalmaz, a további 2 százalék előteremtésén a szolgálatok dolgoznak. A dologi kiadások infláción felüli növekedésének kigazdálkodása is jelentős megszorításokat igényel. A beruházásoknál elsősorban az épületek rekonstrukciója, felújítása területén jelentős és indokolt igények maradnak kielégítetlenül. Ez a költségvetés elegendő a szolgálatok működésének takarékos gazdálkodás melletti fenntartására, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat nagy fejlesztési projektjének folytatására és néhány területen további fejlesztésre.
Az oktatási és tudományos bizottság többsége megállapította, hogy a normatív támogatás idei szintje megmarad, sőt néhány területen növekszik, bővül. A közoktatási törvény módosítása megteremtette a középiskolák számára a nyelvi, informatikai előkészítő évfolyamok - nulladik év - indítási lehetőségét. Az előkészítő évfolyamok részére 66 ezer forint/fő kiegészítő normatív támogatás jár, amivel a jelenleg két tannyelvű osztályok finanszírozási szintjét érik el. A támogatás a 2004-2005. tanévben vehető igénybe az új osztályokat indító iskolákban. A pedagógus-szakvizsga és továbbképzés támogatása 15 ezer forintra nő. A 2002. évi 50 százalékos béremelés a pedagógusbér-rendezés első lépése volt, amit 2004-ben a pótlékok emelése követ. 2004 szeptemberétől a kiemelt munkavégzésért járó illetménykiegészítés, a minőségi pótlék összege 3900 forintról 4400 forintra, 12,8 százalékkal nő.
(10.10)
Az osztályfőnöki pótlék összege átlagosan háromszorosára nő szeptembertől.
2004-ben 8 milliárd forintra nő az ingyenes tankönyvtámogatás kerete, ezáltal 700-750 ezer diák ellátása válik ingyenessé. 22,6 milliárd forintról 27 milliárd forintra nő az ingyenes és kedvezményes étkezés támogatása, aminek eredményeképpen félmillió gyermek kaphat 50 százalékos kedvezményes, illetve ingyenes ellátást. A felsőoktatásban 33 ezer forintról 50 ezer forintra, 50 százalékkal nő a hallgatók lakhatási támogatása, jelentősen javítva mintegy 135 ezer hallgató lakhatási körülményeit. A felsőoktatási intézmények mentesülnek a bevételeik után fizetendő 5 százalékos központi elvonástól, ezáltal 1,5 milliárd forint marad az intézményeknél, amit felújításra használhatnak fel.
Több mint háromszorosára, évi 600 ezer forintra nő az adó- és járulékmentes hallgatói munkadíj felső határa, ami jelentős támogatás a hallgatók intézményen belüli foglalkoztatásához. A szakképző iskolák tanulóit foglalkoztató vállalkozások adókedvezménye 6 ezer forintról a minimálbér 20 százalékára nő, amely jelenleg 10 ezer forint. A tanulók részére kifizetett díjazás a minimálbér 15 százalékáig adómentessé válik akkor is, ha őt tanulószerződés nélkül foglalkoztatják. Az iskolaszövetkezetek adózása kedvezőbbé válik, csak abban az esetben kell társasági adót fizetniük, ha a tagok osztalékot vesznek fel.
Az önkormányzati bizottsági többség kifejtette, hogy a beterjesztett törvényjavaslat biztosítja az önkormányzatok 2004. évi feladatainak végrehajtásához a legszükségesebb forrásokat. A helyi önkormányzatok 2004. évi finanszírozását az alábbi prioritások jellemzik: az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának javítását szolgáló beruházások, a közigazgatási korszerűsítés elindítása, az európai uniós fejlesztési források hatékony felhasználása. A legfőbb prioritásból eredően az önkormányzati fejlesztések hazai támogatása 57 százalékkal nő. A fővárosi 4-es metró építéséhez a központi költségvetés a kiadások közel négyötöde mértékéig járul hozzá. Jelentősen emelkedik a címzett és céltámogatások előirányzata. Új, 9,4 milliárd forint összegű előirányzat szolgál a helyi önkormányzatok EU-s pályázataihoz szükséges önerő biztosítására, amely 0,6 milliárd forinttal kapcsolódik a projekt-előkészítéshez.
A közigazgatási rendszer korszerűsítésével kapcsolatos első lépésként a kistérségi fejlesztések és kistérségi társulások ösztönzésére 9,5 milliárd forint áll rendelkezésre. A nagy ellátórendszerekben - a közoktatásban, a szociális ellátásban - tovább folytatódik az esélykülönbség mérséklése. Folytatódik a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő, három- vagy többgyermekes családokban élő, tartósan beteg vagy fogyatékos óvodás gyermekek és tanulók 50 százalékos, és ugyanebben a körben a kollégiumi, externátusi ellátásban részesülő tanulók 30 százalékos kedvezményes étkeztetése. Az önkormányzati szociális gondoskodás bővítése keretében kialakításra kerülnek a házigondozói körzetek, támogatást kapnak az önkormányzatok jelzőrendszeres figyelőszolgálat kialakítására és működtetésére, valamint az otthon nyújtott ellátásban a koruk, illetve egészségi állapotuk miatt gondoskodást igénylő gyermekek ellátásának biztosítására.
Az önkormányzati forrásszabályozás alapvetően változatlan marad. A központi költségvetési kapcsolatokból származó támogatások, hozzájárulások az átengedett személyi jövedelemadóval együtt 1220 milliárd forint, ami 7,9 százalékkal haladja meg a 2003. évit. A helyben maradó személyi jövedelemadó 14,5 százalékkal, a közszolgáltatásokhoz, az önkormányzatok egyes feladataihoz igényelhető központosított előirányzatok 22,5 százalékkal nőnek az idei évhez viszonyítva. Legjelentősebb változás az, hogy a jövedelemkülönbségek mérséklésére szolgáló előirányzat felosztása során az adóerő-képesség számítása a társasági adóbevallásból származó információk helyett az önkormányzatok által tervezett iparűzési adóalap figyelembevételével történik. Ezzel az elosztási rendszer átláthatóbbá és igazságosabbá válik.
Különös figyelmet kell fordítani az egyes településkategóriák közötti arányos forráselosztás biztosítására. Az Állami Számvevőszék véleménye korrekt és megalapozott, ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ez a vélemény a benyújtott törvényjavaslathoz készült, és a már bejelentett forrásbővülés után megítélésünk szerint az önkormányzatok feladatai és a rendelkezésre álló források közötti feszültségkülönbség 2004-ben nem nő tovább.
A rendészeti bizottság többsége tudomásul vette, hogy 2004 a takarékosság éve, különös tekintettel az állami kiadásokra, és úgy ítélte meg, hogy a bizottság feladatkörébe tartozó szervekre vonatkozólag ez a takarékosság a lehetőségekhez képest differenciáltan és méltányosan érvényesül. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a jövő évi költségvetés tartalmaz forrásokat arra, hogy a rendőrség létszámát növelni lehessen, így több rendőr lehessen az utcán. Támogatja a bizottság azt a törekvést, amit a rendőri és minisztériumi vezetés egyaránt érvényesít, hogy a növekvő létszám elsősorban a végrehajtó szervek állományát, ezen belül konkrétan a városi kapitányságok létszámát differenciáltan növelje. A bizottság megerősítette azt a törekvést, hogy mindezek mellett természetesen folytatni kell egy kiegyensúlyozott és nem erőltetett, a folyamatos működést nem veszélyeztető szerkezeti, strukturális és működésbeli változtatást a rendvédelmi szerveknél. A bizottság aggályát fejezte ki a rendvédelmi szervek működését illetően.
A számvevőszéki bizottsági többség szerint a törvényjavaslat fejlesztési célú, jelentős volumenű kiadásai eredményeként várhatóan rendkívül pozitív változások következhetnek be. Az államháztartási oldalon - közlekedés, távközlés, rendvédelem, igazságszolgáltatás, lakásügy, társadalombiztosítás, jóléti és kulturális terület - jelentős kiadásnövekedést tervez a kormány. Nő a nyugdíjak reálértéke, a családokkal kapcsolatos támogatások is jelentős mértékben emelkednek. Ugyanakkor elfogadható, hogy a költségvetési törvényjavaslatnak kétségkívül vannak fogyatékosságai. A fejlesztés pozitívumai a működési problémákat bizonyára nem fogják ellensúlyozni, ezért ezen a területen módosító javaslatokkal korrekciókra feltétlen szükség lesz. Az önkormányzatok esetében mintegy 20-30 milliárd forintos további ráfordítások látszanak reálisnak. Ezeknek a rendkívül alacsony oktatási és más normatívákban kell majd megjelenniük. Kormánypárti véleményben megfogalmazódott az a törekvés, hogy a törvényjavaslat módosító javaslatokkal olyan állapotba hozható, amely meg fog felelni az ország érdekeinek.
A szociális és családügyi bizottsági többség hangsúlyozta: a jóléti kiadások továbbra is a legnagyobb szelete az államháztartásnak. A GDP-n belüli arány várhatóan 28 százalék körül fog alakulni, ami azt jelenti, hogy a jóléti kiadások közel 9,4 százalékkal növekednek. Ez mintegy 486 milliárd forintnyi plusz, amelyből a nyugellátás kiadásai a 2003. évi előirányzathoz képest 188 milliárd forinttal, a szociális támogatások 58,7 milliárd forinttal, a jóléti szolgáltatások 30,5 milliárd forinttal, valamint a családtámogatások több mint 18 milliárd forinttal emelkednek.
2004-ben a 13. havi nyugdíjból immár kétheti nyugdíjat kapnak az időskorú emberek, ami újabb 2 százalékkal emeli a nyugdíjakat. Így az egész évben összesen 8,4 százalékos nyugdíjemelésre kerül sor, amely a fogyasztói árak 5,8 százalékos növelése mellett a vásárlóérték 2,6 százalékos emelkedését jelenti.
A szociális támogatások, segélyek összegeinek emelkedése is a vásárlóérték feletti lesz. Ebben a körben az ellátások emelésén jelentősen túlmutató kiadásnövekedést jelent a fogyatékossági támogatás, valamint a politikai rehabilitációval összefüggő ellátások jogosultjainak nagyszámú növekedése.
A költségvetés kiemelt támogatott csoportja a gyermek, mivel a kormány számára fontos az esélyteremtés. A gyerekeket érintő költségvetési pénzek nagyságában 2003-hoz képest összességében mintegy 9,5 százalékos növekedés várható. Ezen belül is a középfokú oktatási tevékenység, szolgáltatás 56,8 százalékkal, az étkeztetés 33,7 százalékkal, anyasági ellátások 24,6 százalékkal, lakáscélú kedvezmények 21,7 százalékkal, a gyermekgondozási és egyéb családi támogatások 16,6 százalékkal emelkednek.
A társadalmi szervezetek bizottságában a többség különösen méltányolta, hogy a 2004. évben a civil szervezetek jelentős központi támogatásban részesülnek a kormányprogramnak megfelelően, és ez növekedő mértékű. Ezt garantálja a nemzeti civil alapprogram 6,1 milliárd forintos előirányzata, amely az ide vonatkozó törvényben előírt év közbeni korrekció szerint ennél több is lehet. A civil szervezetek pozíciói jelentős mértékben javulnak, azzal együtt, hogy az egyes szakminisztériumoknál tervezett nevesített támogatások részben, tárcánként eltérő mértékben csökkennek. A csökkenteni javasolt támogatások esetében a bizottság többségi véleményét megfogalmazók is szükségesnek és lehetségesnek tartottak későbbi módosításokat.
(10.20)
A területfejlesztési bizottságban a többség által megállapítást nyert, hogy a kormány által kitűzött gazdaságpolitika, amely az adótörvényekben, valamint a 2004. évi költségvetésben általánosan és a költségvetésen belül a területfejlesztési célokban megjelenik, azt a célt szolgálja, amit a kormány kitűzött, és amit ez a bizottság is erőteljesen hangsúlyoz és fontosnak tart: nevezetesen az ország területi különbségeinek csökkentését.
A költségvetési és pénzügyi bizottságban a többség kifejtette, hogy a kormányprogramnak megfelelően a törvényjavaslat nemcsak a jövő évi költségvetést tartalmazza, hanem a gazdaság három évre előre meghatározott kereteit is. A javaslat értelmében a költségvetés hiányát a következő három évben oly módon kívánja csökkenteni, hogy az GDP-arányosan 2004-ben 3,8, 2005-ben 2,8, 2006-ban pedig 2,6 százalék legyen. A javaslat ezen keretek mellett 5,5-6 százalékos inflációval, 6-8 százalékos exportnövekedéssel és 1-1,5 százalék körüli foglalkoztatásnövekedéssel számol.
A költségvetési javaslat a makrogazdasági keretek mellett tükrözi a kormányprogramban megfogalmazott prioritásokat és kiemelt célokat: az országos közúthálózat, ezen belül a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése, az uniós programokhoz szükséges, kormányzati kötelezettségvállalással fedezett források biztosítása, az önkormányzati szolgáltatások színvonalának javítása, a legrászorultabb rétegek támogatása. Kiemelt célként kezeli a javaslat a vállalkozások gazdasági feltételeinek javítását, a 4-es metróberuházást, a bérpolitikát, az agrár- és területfejlesztést.
A javaslat a kiemelt célok és prioritások mellett és azokkal összhangban számos új elemet is tartalmaz. A 2004-es az első olyan költségvetés, amely a 2004. május 1-jén megvalósuló európai uniós tagságot figyelembe veszi. A javaslat tartalmazza mind az EU-költségvetéshez való hozzájárulásunkat, mind pedig az Uniótól kapott visszatérítést, valamint az EU-alapokból felhasználni tervezett forrásokat. A strukturális alapok és a kohéziós alap forrásai a MeH fejezetén belül, az úgynevezett operatív programok célelőirányzataiban jelennek meg. A költségvetésben megjelenő EU-források és visszatérítés mintegy 200 milliárd forintot tesznek ki.
Az uniós csatlakozás kapcsán történő leglényegesebb változást az agrárágazatban tapasztalhatjuk. A csatlakozási egyezmények alapján az ország évről évre növekvő összegű támogatáshoz juthat hozzá, az agrárágazat szereplői ezen forrásokat a jövőben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal közvetítésével vehetik majd igénybe. Az agrártámogatások két elkülönülő részre oszthatók. Egy részük a költségvetésben meghatározott előirányzatok felhasználását jelenti, míg másik részük az uniós közvetlen támogatás, amely nem érinti a költségvetést.
A források elosztása tekintetében a költségvetési tervezés törekszik a gazdaság szereplői által elvárt takarékos állam létrehozására, a központi szervek működési kiadásainak visszafogására és a közpénzek reális, végrehajtható, az eddigieknél átláthatóbb és ellenőrizhetőbb elosztásának megvalósítására. A tervezet valamennyi fejezete esetében elsőbbséget élvez az EU-csatlakozás feladatainak teljesítéséhez szükséges, valamint a társfinanszírozáshoz szükséges pénzügyi feltételek biztosítása.
Összességében elmondható, hogy a költségvetési törvényjavaslatnak az eddigieknél több célt kell megvalósítania, több feladathoz kell forrást találnia, hiszen mint tudjuk, ez az első olyan költségvetés, amelyet az ország uniós tagállamként kell hogy figyelembe vegyen. Mindezek alapján a bizottsági többségi vélemények a benyújtott törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartják.
Külön szeretnénk köszönetet mondani az ÁSZ most is alapos, meghatározó és korrekt munkájáért, amely nagyban segíti a képviselők további munkáját.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)
