DR. CSAPODY MIKLÓS
DR. CSAPODY MIKLÓS
DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai gyásznapon kivégzett első miniszterelnökünkre és '48-as szabadságharcunk mártír tábornokaira emlékeztünk. Az aradi tizenhármakra, akik közül 11-en a mai Romániában pihennek az aradi obeliszk alatt, Dessewffy Arisztid a mai Szlovákiában, Kiss Ernő pedig a mai Szerbia-Montenegróban - egyikük sem a mai Magyarországon.
A vajdasági magyarság hagyományos '48-as megemlékezéseinek egyik koszorús színhelye esztendők óta Kiss Ernő tábornok nyughelye. Az emlékezők mindig ide és Ómoravicára - most már ismét Bácskossuthfalvára -, Kossuth Lajos szobrához zarándokolnak el, de nem az októberi gyásznapon, hanem március 15-én. Idén is így történt volna, ha Zoran Djindjics miniszterelnök nem esik áldozatul a merénylő golyójának. A megemlékezések azonban elmaradtak, mert az országos gyászban ezt diktálta a kegyelet parancsa, a vajdasági magyarság részvéte.
Ezen a mai gyásznapon azonban nemcsak az aradiakra, de most már az újvidékiekre is emlékeznünk kell; nem a '44-es kommunista partizánterror 40 ezer legyilkolt áldozatára, hanem a tegnapiakra, a haló poruk nyugalmában megzavart ártatlanokra, azokra, akiknek sírjai az újvidéki Futaki úti katolikus temető vandál pusztításának estek áldozatul, annak a sírgyalázásnak, amely már a temetőrombolás méreteit öltötte.
Mi is történt Újvidéken? A balkáni módra gondozatlan és őrizetlenül hagyott, kidőlt kerítésű temetőkertben egy éjszaka valakik több mint 80 magyar sírt gyaláztak meg, módszeresen ledöntve és darabokra törve a köveket. A gyalázat indítékaként Újvidék szerb polgármestere egyértelműen a nacionalizmust jelölte meg, a szerb rendőrség azonban tagadja ezt. A sírrombolást szerintük két tizenéves követte el alkohol hatása alatt. Politikai, vallási vagy etnikai okokat nem találtak, sőt, azt ki is zárják. Freudi elszólással még az is elhangzott, hogy szó sincs idegengyűlöletről. Hogyan? A mai Vajdaságban a magyar nép még mindig idegen, akár élő, akár halott? Mi nem hisszük, hogy egy 17 éves fiú és egy 17 éves lány képes lett volna ilyen mértékű rombolásra.
A történtek megrázták és elkeserítették a vajdasági magyarságot, megdöbbentették az egész magyar közvéleményt. Tragikus, hogy miközben a szomszédságban változatos módszerekkel, állami segédlettel, támogatólag vagy az öntevékeny vandalizmus láttán szemet hunyva pusztítják a magyar múltat, aközben a nemzeti kisebbségek védelméről az Európai Unió egyelőre hallani sem akar. Az már a magyar kormányon múlik, hogy a tárgyalások során kitart-e majd amellett, hogy a kereszténység és a nemzeti kisebbségek védelme egyaránt bekerüljön az uniós alkotmányba.
(21.10)
Tisztelt Országgyűlés! A gyalázatos újvidéki temetőrombolás kapcsán azért szóltam a közvéleményről, mert a sírgyalázás merénylet az élők ellen is, mert az elhalt ősök, rokonok és testvérek nyughelyének feldúlása drámai üzenet az élő utódoknak, hogy vigyázzatok magatokra, rátok is sor kerül, tűnjetek el, olvadjatok be, de legalábbis hallgassatok, mert ez a föld nem a tiétek. Nos, ennyit az idegengyűlöletről, ami, ugye, nincs a Délvidéken, legalábbis hivatalosan.
Egyet azonban az egész magyar közvéleménynek tudnia kell: azt, hogy ahol nemcsak kiszorítják a kisebbséget a gazdasági életből, ahol a lelkek megbékélésének építése helyett minduntalan korlátokat szabnak, ahol feliratokat vernek le és kennek össze, ahol békés járókelőket bántalmaznak, aztán miniszterelnököt gyilkolnak le nem elmebeteg őrültek, hanem politikai gyilkosok, ahol temetőket rombolnak, ott nemcsak a nemzeti kisebbségek, de maga a demokrácia is veszélyben van. Veszélyben, de még nem a tragédia peremén, hiszen ma már a többségi nemzet demokratikus erői sem gyengék. A gyilkos Milosevics-korszak után is erős milosevicsisták ellen a küzdelem lassú, bizonytalan és veszélyes kitérőkkel teli. Ezért mi itt, Magyarországon a közvéleményben és a parlamentben egyaránt nemcsak az újvidéki temetőpusztítás ügyében követeljük a valódi tettesek felelősségrevonását, mert a valóságot akarjuk tudni, de bizakodunk is.
Ma még bízunk mindazokban, akik a Vajdaságban és Szerbia-szerte nemcsak Európa felé fordulva beszélnek a jogállamról és a demokráciáról, de a törvény szigorával meg is követelik a demokratikus normák betartását. Azok mellett állunk, akikkel a vajdasági magyarság annak idején összefogott, és egy hosszú, keserves, véráztatta évtizeden keresztül együtt harcolt a szerbiai demokráciáért, vagyis önmagáért. Szomorú, de igaz: a kisebbségek védelme vagy üldözése a demokrácia tévedhetetlen próbaköve.
Tisztelt Elnök Úr! Időközben az esti órákban a külügyminiszter úr személyesen és részletesen tájékoztatott a tudomására jutott újabb körülményekről. A tájékoztatót köszönettel meghallgattam, és az előadottakat elfogadtam, és köszönöm az Országgyűlés figyelmét. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
