KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF

Full text search

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Tehát a 4. és az 5. számú módosító javaslatomhoz szeretnék hozzászólni, először a 4-eshez.
A 4. számú módosító javaslat a törvényjavaslat 1. §-ának (2) bekezdését módosítja. Ismertetném: “Az engedély iránti kérelmet a hegyközségi településen a hegybíróhoz, nem hegyközségi településen az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott hegyközségi település hegybírájához kell benyújtani, aki azt - javaslatával együtt - továbbítja az illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz. A kérelemről a megyei földművelésügyi hivatal harminc napon belül határoz. A határozat ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést - és itt nyújtottunk be módosítást - a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal bírálja el.”
A módosítást az indokolja, hogy a 81/2003-as kormányrendelet rögzítette azt, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal lett az Agárintervenciós Központ jogutódja. Ezért a törvényjavaslatban az Agrárintervenciós Központra történő hivatkozásokat javasoltam mindenütt átjavítani Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalra.
A mezőgazdasági bizottság ülésén jelen lévő, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot képviselő főosztályvezető-helyettes úr elmondta, hogy javaslatomat a kormány nem támogatja. Az alábbiakkal indokolta: “Két módosító javaslat konkurál egymással, Karakas képviselő úré és Kékkői képviselő úré. Viszont nem teljesen azonos a két módosító javaslat; Kékkői alelnök úr módosító javaslatában csak az Agrárintervenciós Központot mint másodfokú hatóságot váltja fel szükségképpen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, de megmaradna a földművelésügyi hivatal mint elsőfokú hatóság. Azonban az elképzelés az, hogy az elsőfokú hatóság is az MVH szerve, területi kirendeltsége legyen. Mivel Karakas képviselő úré ezt is tartalmazza, ezért támogatjuk az ő módosító javaslatát, Kékkői úrét pedig nem.”
Valóban, én továbbra is szerettem volna meghagyni a megyei földművelésügyi hivatalt mint elsőfokú hatóságot, ezzel szemben Karakas képviselőtársam, úgy látszik, szeretné megszüntetni ezeket a hivatalokat. A bizottsági ülésen Medgyasszay László is amellett érvelt, hogy szükség van még ezekre a hivatalokra.
Az 5. számú módosító javaslat a törvényjavaslat 2. §-át a következőképpen módosítaná: a bortörvény 9. § helyébe a következő rendelkezés lép; 9. § (1) bekezdés, idézem: “A megyei földművelésügyi hivatal a telepítési és kivágási engedély másolatát megküldi az illetékes hegybírónak, a körzeti földhivatalnak - és itt jön a módosításom -, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak és az OMMI-nak is.” A módosítást az indokolja, hogy a törvényjavaslat 1. § (2) bekezdése szerint a telepítési és vágási engedélyről az Agrárintervenciós Központhoz lehet fellebbezni. Ennek jogutódja egy kormányrendelet szerint - mint ahogy már mondtam - a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal lett. Márpedig, ha ezen intézményhez lehet fellebbezni, akkor célszerű, ha az engedély másolatából az MVH is kap egy példányt.
Kormánypárti képviselőtársaim is beemelnék a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt, viszont sajnos a megyei földművelésügyi hivatal helyébe. Éppen ezért nem a Karakas képviselőtársam által benyújtott módosító javaslatot támogatjuk.
A 37. számú módosító javaslatom a törvényjavaslat mellékletének a 16. pontban szereplő, villányi borvidékre vonatkozó felsorolását egészíti ki Vokány településsel. A kiegészítést az indokolja, hogy a Kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet elvégezte a Vokány település határában lévő terület szőlőtermőhelyi kataszteri pótfelvételezését.
(0.10)
A pótfelvételezés eredménye alapján a község felvétele a fenti felsorolásokban indokolt. A javaslatot a hegyközségek tanácsa is támogatta. Különös módon a kormánypárti képviselőtársaim hasonló tárgyú módosító javaslatait, a 30., 31., 32., 33., 34., 35. és 38. számúakat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium sem és a bizottság tagjai sem támogatták. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot képviselő főosztályvezető-helyettes úr a mezőgazdasági bizottság ülésén meg is indokolta. Idézem: “Bár jelentős területek vannak, a KSH-felmérés valóban jelentős szőlőterületeket állapított meg, de a területeknek egy település esetében sincs kataszteri besorolásuk.”
Nézzük, mit is tartalmaz a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény! Mi a szőlő termőhelyi katasztere? “A termőhelyek egységes nyilvántartási rendje, a szőlőtermesztésre való alkalmasság szempontjából ökológiailag minősített, osztályozott és lehatárolt határrészek nyilvántartása földmérési alaptérképen.” A termőhelyek, a szőlőtermesztés termőhelyei: “A borvidék az a termőhely, amely több település közigazgatási területére kiterjedően hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal, jellemző fajtaösszetételű, művelésű ültetvényekkel, szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkezik, sajátos jellegű borokat termel, és településenként a borvidéki besorolásra előírt termőhelyi kataszteri osztályú terület legalább 7 százalékkal részesedik - legtöbb esetben ezeknek nem tudnak megfelelni - a mezőgazdaságilag művelt területből. A borvidéket és bortermőhelyeket a mellékletben felsorolt településeknek a szőlő termőhelyi katasztere szerint meghatározott osztályú területei képezik.”
Az 5. pontban írja: “A hegyközség kezdeményezése alapján a borvidék ültetvényterületeiből eredetvédett termőhelyek határolhatók le, a termeszthető fajták, a termesztési és borászati technológia egyidejű meghatározásával. A kérelem tárgyában a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a hegyközségi tanács és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa véleményének kikérésével dönt. A döntés során csak jóváhagyó vagy elutasító határozatot lehet hozni.”
Ezek alapján érthető, hogy miért utasították el a kormánypárti képviselőtársaim hasonló tárgyú módosító javaslatait. Javaslom miniszter úrnak, hogy Karakas képviselőtársam egy régebbi javaslatát, ami ezt jóval egyszerűbben rendezné, fontolja meg. Gondolom, ezt majd képviselőtársam bővebben is kifejti.
Köszönöm a figyelmet.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi