BALOGH JÓZSEF
BALOGH JÓZSEF
BALOGH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A honvédelmi miniszter úrnak, sajnos, csak távollétében tudom a megszüntetni kívánt alföldi kiképzőközponttal kapcsolatban a következő súlyos hibákra felhívni a figyelmét.
Bács-Kiskun megye 4. számú választókerülete polgárai és a gazdálkodó emberek nevében visszautasítom azt a sértő, cinikus hangvételű válaszát, amit 2003. szeptember 8-án az általam felvetett kérdésekre adott; az alföldi kiképzőközponttal kapcsolatban csirkeóllal és kacsaneveldével példálózni, ez sérti a Magyar Honvédség méltóságát is.
A miniszter úr kacsanevelde-építési példája azért is sántít a szabadszállási kiképzőközpont esetében, mert itt már semmit nem kell építeni, ezt a bázist évről évre a követelményeknek megfelelően, az adófizető állampolgárok pénzéből az állam folyamatosan fejleszti. Ez a mai napig is folyik, több tíz millió forintos beruházás formájában humán központ építése zajlik jelenleg is. Így az alföldi kiképzőközpont a miniszter úr által is felvázolt honvédség jövőképének mindenben megfelel a szerződéses állomány kiképzéséhez, így a jövő hadseregének a felkészítéséhez itt minden építés nélkül adott. Nem úgy, mint a megtartani kívánt tapolcai kiképzőközpontban, ahol mindezt az adófizetők pénzén ezután kell majd felépíteni.
Miniszter Úr! Ön azt állítja, a katona kiképzése fajlagosan a tapolcai kiképzőközpontban messze a legolcsóbb. Ezzel szemben a valós számok a következők: az alföldi kiképzőközpont a szerződéses katonák közel kétharmadát adja évente, többet, mint a másik kettő együttvéve, közel azonos költségvetésből, de mindez úgy, hogy a szabadszállási kiképzőközpont költségvetését a Bács-Kiskun megyében már korábban bezárt összes katonai objektum, mint például a kalocsai, a bajai és több kisebb őrzése is terheli. Ha ezt a terhet a honvédelmi tárca nem számítaná a szabadszállási kiképzőközpontnál a kiadási oldalba, még nagyobb hatékonysági mutatókat kapnánk.
Miniszter úr azon kijelentésének, hogy a haderőreformmal kapcsolatban ne a politikai, hanem a szakmai érvek döntsenek, ellentmond a következő tény: még 2003. április 15-én a honvédség évértékelő értekezletén Sütő tábornok úr a vezérkari főnök felhatalmazására a következő, szakmailag minden szempontból alátámasztott kijelentést tette: Szabadszállás és Szombathely megmarad, Tapolca megszűnik, mely döntést az április elején befejeződött, a laktanyákban végzett hosszas felmérésre, szakmai indokokra hivatkozva hoztak meg.
Ezek után 2003. július 28-29-30-án egy újabb felmérést végeztek a laktanyákban. A július 30-án késő délután befejezett felmérés eredményei alapján már július 31-én délelőtt kész volt a teljes haderőreform-tervezet, melyet a honvédelmi bizottság kihelyezett táborfalvai ülésén, a felmérések befejezésének másnapján elő is tártak, amiben éppen ellenkező felmérési eredményt tettek közzé, vagyis a kiképzőközpontok közül a tapolcai marad meg, tehát Szabadszállás, Szombathely megszűnik. Ezt a hirtelen döntést aznap este a televízióban be is jelentette a miniszter úr. Ettől kezdve nemhogy szakmai érvekkel nem indokolták a tervezetet, még hivatalos értesítést sem kaptak az érintettek. Nyilvánvaló, hogy egy előre elkészített koncepcióval állunk szemben, az előző nap késő délután befejezett felülvizsgálat csak látszatintézkedés volt.
Miniszter úr, ön kacsaneveldével példálózik, amikor esetlegesen egy kacsaneveldét sem tudna irányítani. S mivel ez nem egy kacsanevelde, hanem a Magyar Köztársaság egyik legjelentősebb kiképzőközpontja, ezért ön nem felel meg a feladatoknak, amiért felszólítom miniszteri mandátumának a lemondására. Miniszter úr, mondjon le, és adja át a helyét egy olyan embernek, aki ezekkel a feladatokkal nemcsak példálózik, hanem azokat el is tudja látni. Miniszter úr, ha nem megy, mondjon le, hogy tovább működhessen a szabadszállási kiképzőközpont!
Várom megnyugtató válaszát, és köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Kékkői Zoltán József tapsol.)
