IVÁNCSIK IMRE
IVÁNCSIK IMRE
IVÁNCSIK IMRE honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2001. december 20-án fogadta el 1386. számú határozatát, amely felhatalmazást adott az afganisztáni nemzetközi biztonsági közreműködő erők, angol nyelvű nevének rövidítésével, ISAF létrehozására.
Az Országgyűlés - az ENSZ BT döntésére alapozva - az afganisztáni nemzetközi biztonsági közreműködő erők műveleteiben magyar katonai egészségügyi kontingens részvételéről szóló 111/2002. számú határozat elfogadásával lehetőséget teremtett egy legfeljebb 50 fős magyar katonai egészségügyi kontingensnek az ISAF-művelet keretében történő kiküldésére.
Az Észak-atlanti Tanács 2003 áprilisában úgy döntött, hogy a NATO 2003 augusztusától fokozott szerepet vállal az ISAF-misszióban, és ennek keretében a szövetség létrehoz egy hadszíntéri parancsnokságot Afganisztán területén. E hadszíntéri parancsnokságot különböző NATO-parancsnokságok személyi állományából állítják fel, többek között a NATO portugáliai parancsnokságából.
A különböző NATO-parancsnokságokon szolgáló magyar katonák átvezényléséhez kapcsolódó magyar közjogi döntés szükségességéről a NATO illetékeseit tájékoztattuk. Tekintettel arra, hogy jelen esetben az alkotmány 19. § (3) bekezdés j) pontjában foglalt békefenntartó tevékenységben történő részvételről van szó, az Országgyűlés előzetes engedélyét kell kérni a katonák igénybevételéhez.
Ennek érdekében nyújtotta be a kormány a szükséges határozati javaslatot, amely az orvoscsoport kiküldését engedélyező országgyűlési határozat módosításával tenné lehetővé magyar katonáknak a NATO afganisztáni parancsnokságán történő szolgálatteljesítését. Ennek indoka az, hogy ugyanazon a műveleti területén egyazon tevékenységi körbe tartozó, azaz békeművelettel kapcsolatos országgyűlési döntési kompetenciáról van szó. A két feladat egymástól ugyan független, de logikailag egységes kezelést kíván meg, hasonlóan például a balkáni magyar szerepvállalással kapcsolatos, korábban elfogadott országgyűlési döntésekhez.
A határozat soron kívüli elfogadása azért indokolt, mert a kijelölt parancsnokságon szolgáló magyar katonáknak már október 31-étől teljes készenlétben kell állniuk, ami azt jelenti, hogy ettől az időponttól kezdve bármelyik pillanatban sor kerülhet a kitelepülésükre. Az addig rendelkezésre álló időben kell őket felkészíteni, felszerelni és a szükséges előzetes orvosi ellátásban részesíteni.
A határozati javaslat bizottsági vitája során ellenzéki képviselőtársaim kifogásolták, hogy a kormány tervezete sem időbeli, sem létszámkorlátozást nem tartalmaz. Ennek oka, hogy az Észak-atlanti Tanács az afganisztáni békefenntartás parancsnoksági funkciójának ellátását határozatlan időre vállalta.
(18.20)
Korábban e parancsnoksági funkciókat egy-két NATO-tagország mint vezető nemzet gyakorolta, a többi közreműködő tagországhoz képest komoly megterhelést vállalva, ami nyilvánvalóan aránytalan munkaterhet eredményezett a tagállamok között.
Az Észak-atlanti Tanács döntése éppen a tagállamok közötti kohézió erősítését, a zavartalanabb működést és a kiegyenlítettebb tagállami hozzájárulást szolgálja. Ennek leghatékonyabb eszköze a már létező NATO-parancsnokságok részeinek vagy egy teljes parancsnokságnak a kijelölése és telepítése. E NATO-parancsnokságokon a NATO által meghatározott számban és beosztásokban teljesítenek szolgálatot a tagállamok katonái. Ez a rendszer évtizedek óta így működik, valójában a NATO működésének az egyik pillére. Tíz olyan NATO-parancsnokság van, ahol magyar katonák teljesítenek szolgálatot, és amely parancsnokságok részben vagy egészben Afganisztánba telepíthetők.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy a Magyar Köztársaság szövetségesi kötelezettségvállalásaival összhangban, különös tekintettel az Észak-atlanti Tanács e tárgyban hozott döntésére, a határozati javaslatot szíveskedjenek elfogadni.
Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
