DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY egészségügyi, szociális és családügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Sok minden elhangzott már, népi bölcsességek, irodalmi idézetek, és azt hiszem, hogy a politikai megjegyzésekkel együtt ennek mind helye van a parlamentben. Igazából csak annak nem örülök, ha olyan dolgokat keverünk a törvényjavaslathoz, amelyeknek köszönő viszonyuk sincs még ahhoz a szándékhoz sem, amely ennek a törvényjavaslatnak az előterjesztését motiválta.
Amikor Csáky képviselőtársam a megyei egészségbiztosítási pénztárak jogi személyiséggé válásáról beszél, vagy azt mondja, amikor a miniszter asszony az ellátási csomag meghatározásáról beszél, az nyilvánvalóan a beteg jogainak a szűkítését fogja jelenteni, akkor azt gondolom, önöknek illene bizonyítani, hogy ez valóban így van. Mert nem ezzel a szándékkal történik az az intézkedés, ami részben megtörtént, részben meg fog történni, hanem azért, hogy a rendezettség irányában haladjunk előre - hozzáteszem, ezzel a törvénnyel is ez a szándékunk -, anélkül, hogy a hozzáférést szűkítenénk; anélkül azonban - miután nincs kényszerhelyzet, és talán még a Bokros-csomag összefüggéseiről is szólok hajnali 3-4 óra felé, mert már felkészültem arra, hogy itt leszünk ilyen sokáig -, hogy itt bármiféle kényszerpálya ezt a törvényjavaslatot motiválná.
Hölgyeim és Uraim! Egyszerűen arról van szó, hogy nemzetközi tapasztalatok alapján is van esélyünk arra, hogy magánforrásból befektetési többletpénzt szerezzünk az egészségügyre. Ennek a határait igyekszünk, tisztelt Varga képviselő úr, ebben a törvényben meghúzni.
Köszönöm szépen.
