DR. CZINEGE IMRE
DR. CZINEGE IMRE
DR. CZINEGE IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Az MSZP-SZDSZ-kormány a 267/2002. számú rendeletével, az érintettek nagy örömére, kiegészítette azok körét, akik kényszermunkára való hurcolásuk miatt nyugdíj-kiegészítést kaptak. Sajnálatos tény azonban, hogy a nyugdíj-kiegészítés folyósításához olyan igazolást is kérnek, amely nem áll az érintettek rendelkezésére, emiatt késik a juttatás folyósítása vagy éppen elutasítások sorozata következik be.
Választókörzetemben, Ceglédbercelen sok embert érint ez a probléma. A nyugdíjfolyósító ugyanis olyan igazolást kér, amelyet 1949-ben, az akkori magyar népjóléti minisztérium hadifogoly-gondozó kirendeltsége állított ki Debrecenben. Ezen igazolások beszerzése szinte lehetetlen, mert a nyugdíjfolyósító a nyugdíj megállapításához már előzőleg magához vette. A nyugdíjfolyósító most ezen iratokon lévő lágerszámot, munkatáborszámot kér, mert azt mondja, hogy ennek hiányában az igényt nem tudja kielégíteni. Azt is javasolja, hogy akinek nincs birtokában az igazolás, az beszerezheti a Hadtörténeti Intézet központi irattárából.
A Kárpótlási Hivatal által kiadott határozat ugyan bizonyítja a kényszermunkában eltöltött időt, valamint a hatósági bizonyítvány is, de ezen papírokat a nyugdíjfolyósító nem fogadja el. A Hadtörténeti Intézetnél a polgári személyek nincsenek nyilvántartva.
Kérdezem tehát tisztelt miniszter urat:
1. Miért nem fogadja el a nyugdíjfolyósító a kérelmek elbírálásakor a Kárpótlási Hivatal határozatát vagy a BM által kiadott hatósági bizonyítványt?
2. A Medgyessy-kormány az élet elvesztéséért járó egyszeri kárpótlást 30 ezer forintról 400 ezer forintra emelte. Kérdezem, hogy elkészült-e már a végrehajtási utasítás azért, hogy az előzőekben említett problémák újra elő ne fordulhassanak.
Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)
