DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja nagy várakozással tekintett a pártfogói rendszer átalakítását ígérő kormányzati törekvésekre. Sajnos, a törvényjavaslatot megismerve be kell vallanunk, hogy csalatkoznunk kell várakozásainkban. Mi egy új törvényi szabályozást reméltünk, amely önmagában is jelezné a pártfogói munka megbecsülését, rangját, az igazságszolgáltatás szervezetén belüli jelentőségét, ehelyett azzal kell szembesülnünk, hogy a kormány a meglévő törvények módosításával kísérli meg a pártfogói felügyelet intézményi rendszerének és működésének átalakítását, reformját.
Nem azt kifogásoljuk, hogy a törvényjavaslat több törvényt is módosít - ellenzéki oldalról még ilyen megjegyzés nem hangzott el, belátjuk, ebben az esetben ez a megoldás elkerülhetetlen, a pártfogói szervezet és a munka sajátosságaiból adódik -, hanem azt kifogásoljuk, hogy magát az egységes pártfogói felügyeleti szolgálatot a javaslat nem alakítja meg, egyáltalában nem is hozza létre, azt vélhetően alacsonyabb szintű jogi szabályozásra bízza. Pedig ez az intézmény megérdemelte volna a törvényi szabályozás rangját. Szóval, a hivatásos pártfogók, új elnevezésük szerint pártfogó felügyelők és munkájuk többet érdemelt volna.
Az önálló törvényi szabályozás hiányát jelzi például, hogy az előterjesztő nem tudta a módosított vagy módosítandó törvények egyikébe sem elhelyezni az egységes pártfogó felügyelői szolgálat irányítására vonatkozó rendelkezéseket. Tehát sem a büntetőeljárási törvénybe, sem a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvénybe, sem az igazságügyi alkalmazottak jogviszonyáról szóló törvénybe nem fért bele az irányítási jog szabályozása. Csak a törvényjavaslat 1. §-ához fűzött indokolásból tudhatjuk meg, hogy az új szolgálat az igazságügy-miniszter irányítása alatt áll. A törvényjavaslat 6. §-a ugyan kimondja, hogy a pártfogó felügyelői szolgálat országos hivatalának főigazgatója és főigazgató-helyettese tekintetében a munkáltatói jogokat az igazságügy-miniszter gyakorolja, de bizonyára mindannyian egyetértünk abban, hogy ez a rendelkezés az irányítási jog tartalmának meghatározásához nem elégséges, mert he ez így maradna, akkor ez az irányítás a szolgálat egyfajta kézi vezérlését jelentené.
E két példával, tehát az önálló szervezet törvényi szabályozásának hiányával és az irányítási jog törvényi szabályozásának hiányával szerettem volna azt érzékeltetni, hogy az önálló szervezeti törvény hiánya egyben súlyos fogyatékossága is a szabályozásnak, e törvényjavaslatnak.
A most elmondottak ellenére a törvényjavaslat legnagyobb érdeme, hogy egységesíti a pártfogói intézményrendszert. A felnőttkorúak hivatásos pártfogói a bírósági szervezetből, a fiatalkorúak hivatásos pártfogói pedig a gyámügyi igazgatás szervezetéből kerülnek át az egységes pártfogó felügyelői szolgálatba. A pártfogók megnövekedett feladataikhoz, kibővülő jogosítványaikhoz, nagyobb felelősségükhöz igazodóan a jövőben igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban látják el a munkájukat, és ez reményeink szerint nagyobb társadalmi, erkölcsi és anyagi megbecsülést is jelent számukra. Az a munka és feladat, amelynek ellátására a felállítandó szolgálat hivatott, több lesz és más lesz, mint amit a hivatásos pártfogók eddig végeztek, mert a büntetőeljárási törvény, az 1998. évi XIX. törvény módosítása nyomán a pártfogók véleményt alkotnak, nyilvánítanak a bíróság és az ügyészség felhívására már a büntetés, illetve az intézkedés alkalmazása, egyszóval a büntetés kiszabása előtt is.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja a büntetőeljárási törvény vitájában kifejezte kétségeit e megoldással szemben, most ezzel kapcsolatban érvelni már szükségtelen, hiszen a törvény kihirdetésre került. Egy gondolat erejéig visszautalva mégis a vitára, mi azt kifogásoltuk, hogy a pártfogó felügyelői vélemény elkészítésekor a pártfogó az ügy iratait megismerheti, a terhelttől, sértettől, tanúktól és más személyektől, illetve az eljáró hatóságtól felvilágosítást kérhet, tehát lefolytathatja minden jogi korlát és bírói garancia nélkül a bizonyítást. Ez a vélemény meghatározó lesz vagy lehet a büntetés kiszabásakor, amely lehet a pártfogói felügyelet elrendelése is más büntetés vagy intézkedés mellett, ha ez bírói mérlegelés kérdése. A pártfogói vélemény alapján elrendelt pártfogói felügyeletet a törvény szerint a pártfogó felügyelő hajtja végre. Ez a megoldás idegen a büntetőeljárás szellemétől, elveitől, úgy is mondhatnánk, hogy szükségtelenül kinyitott korrupciós kiskapu. Persze, nem fontos rajta átmenni, de ezt nem bízhatjuk az emberi esendőségre.
Az egységes szervezeti törvény hiányával vagy a büntetőeljárási törvény újabb módosítása elkerülésének igyekezetével magyarázható az a megoldás is, amely a pártfogói megkeresések szabályait tartalmazza a javaslat 28. §-ában. A büntetés-végrehajtási törvényerejű rendelet módosításával, egy új 5/A. § beépítésével közvetve büntetőeljárási szabályt alkot a javaslat. E megoldás, amellyel a pártfogók által kezelhető személyes adatok körét is meghatározza a javaslat, lehet, hogy kielégíti az adatvédelmi követelményeket, de nem szép, az igényes törvényszerkesztés követelményeitől igen távol áll.
A pártfogói munka az előbbi példák ellenére a büntetés-végrehajtás intézménye, hiszen elrendelésének akkor van helye, ha a kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtásakor az elítélt rendszeres figyelemmel kísérése szükséges a bíróság megítélése szerint. A pártfogó felügyelők munkája is igazságszolgáltatási munka, azzal a felelősséggel, amely mindenkit terhel, aki mások szabadságáról dönteni hivatott. A pártfogó is olyan döntéseket hoz, illetve olyan döntések meghozatalához nyújt segítséget, amely döntések mások szabadságát korlátozhatják, hiszen a pártfogó felügyelő felügyeli azoknak a magatartási szabályoknak az érvényesülését is, amelyeket a bíró az elítélt számára előír. Ezen magatartási szabályok között több olyan szabály is lehetséges, amelyek például az elítélt mozgási szabadságát korlátozzák, tehát közvetve a pártfogói munka igazságszolgáltatási munka, és a személyi szabadság korlátozására vagy érvényesülésére törvényileg szabályozott módon kihathat.
Vélhetően készültek becslések az új szervezet felállításával és működésével kapcsolatosan felmerülő költségekről. Megítélésünk szerint jelentős költségnövekedéssel kell számolni, ha a szolgálat mindazt a munkát magas színvonalon kívánja ellátni, amelyre a törvény kötelezi, tehát amellyel az Országgyűlés törvényt alkotva e szervezetet megbízza. Ma a létszámhiány, a technikai kisegítő személyzet, a technikai eszközök teljes hiánya a legnagyobb probléma.
(12.40)
Mindezeket, az egységes szervezet működésének saját költségeit, a pártfogó felügyelők továbbképzésének a költségeit biztosítani kell a szolgálat rendeltetésszerű működéséhez. Nem takarékossági érvekkel, hanem a szükségtelen többletmunka elkerülése érdekében javasoljuk, hogy a törvényjavaslat rendelkezésével szemben ne legyen minden esetben kötelező pártfogó felügyelői vélemény beszerzése, ha a bíróság az elítélt feltételes szabadságra bocsátásáról hoz döntést. Megítélésünk szerint elégséges a vélemény beszerzése akkor, ha súlyos bűncselekmény miatti elítélésből kell vagy lehet feltételes szabadságra bocsátani az elítéltet. A megkülönböztetés - megítélésünk szerint - köthető a büntetés-végrehajtási fokozathoz, amelyből az elítélt éppen szabadul, amelyből éppen szabadítják, a gondatlan vagy szándékos elkövetéshez, illetve az ezt nagyjából kifejező bűntetti és vétségi minősítéshez, de ahhoz is, hogy a pártfogó felügyeletet a bíróság már a büntetés kiszabásakor elrendeli vagy azt mellőzi, illetve, ha elrendelte, azt a törvény kötelező rendelkezése folytán rendelte el, vagy az elrendelés bírói mérlegelés eredménye.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja támogatja a pártfogó felügyeleti rendszer átalakítását, és talán a törvényjavaslatot is, ha észrevételeink, a módosító javaslatokban testet öltendő észrevételeink a törvényjavaslatba, végső soron a törvénybe beépülnek.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps.)
