CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Magam is egy olyan kerületben, Újpesten vagyok országgyűlési képviselő, ahol sok munkavállaló él és dolgozik, és engem is megtalálnak ezzel a kérdéssel elég sokszor. Ha röviden kell összefoglalni, akkor az első az, hogy mi egy olyan Európai Unióhoz csatlakozunk, ahol a foglalkoztatottság jóval fölötte van a magyarnak, a magyar 56,5 százalékos, az Unió 64 százalékos mértékű, és ennek az évtizednek a végén 70 százalékos foglalkoztatottsági szintet akar elérni az Európai Unió. Ehhez a közös célkitűzéshez csatlakozunk tehát mi is, vagyis minden bizonnyal – természetesen a kormány aktív lépéseivel és az Unióhoz való kapcsolódással – a munkahelyek száma bővülni is fog.
Természetszerűleg azok számára, akik rendelkeznek megfelelő szaktudással és nyelvtudással, megnyílik az Európai Unió munkaerőpiaca, egyes országok esetében azonnal, jövő május 1-jétől, néhány uniós ország és néhány csatlakozó ország esetében kétéves átmeneti időszak után, ami tehát jóval nagyobb választékot jelent majd a munkavállaló számára, lehetőséget rejt, hogy a meglehetősen jó szakértelmet és a ma még versenyképes bért lehessen érvényesíteni az uniós munkaerőpiacon is. Egy közelmúltbeli közvélemény-kutatás szerint az ország lakosságának 73 százaléka örül, hogy ez a munkaerő-piaci nyitás megtörténik.
Sokan aggódnak, hogy vajon Magyarországra jönnek-e sokan dolgozni, vagyis nem foglalják-e el a munkahelyeket külföldiek. Azt tudom mondani, hogy amíg az uniós bérek háromszor magasabbak, mint a magyar bérek, addig ez a veszély csak falra festett rémként van jelen. Nem valószínű, hogy az áramlás ebbe az irányba indulna meg. (Dr. Őry Csaba: Na és a lengyelek? – Taps a kormánypártok soraiban. )
