JUHÁSZ FERENC
JUHÁSZ FERENC
JUHÁSZ FERENC honvédelmi miniszter: Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Egy kínai bölcselet szerint a leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik. Nos, hogy az első lépést ebben a kérdésben ki tette meg, én már nem tudom, de bárki is, annak azt kell mondani, hogy tisztelettel köszönjük, hiszen olyan úton indította el a Magyar Köztársaságot és a közgondolkodást, amely egyértelműen és nyilvánvalóan Európa felé visz.
Tisztelt Ház! Nem tudom, hogy a leendő be nem hívott fiataljainkra a lányok majd hogyan néznek, nem tudom, hogy a mostani döntésünk elrontja-e az ő párkapcsolatukat; de azt tudom, hogy Európa nagyon sok országában ez a jövő. Úgy gondoljuk, hogy a döntésünk minimum három célt szolgál: mindenekelőtt a profi haderőre történő áttérés biztonságnövelő, mert biztonságunkat olyanok szavatolják, akik erre teszik fel az életüket, kvázi hivatásszerűen látják el a feladatukat. Támogatja a családokat és támogatja a családalapítást, hiszen ahelyett, hogy a fiatalokat hat hónapra behívnánk, iskolába küldjük, azt mondjuk, hogy a családdal foglalkozzanak és minden mással, ami a magánéletben nagyon fontos. Harmadikként demokratizálja a teherviselést.
Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ebben a pillanatban csak nagyon kevesen vállalnak sorkatonai szolgálati kötelezettséget, ebben a pillanatban sokkal inkább az elkerülés, a kikerülés a fő kérdés, semmint a katonai szerepvállalás. Ebből a szempontból az a döntés, amit most a kormány meghozott, lehetőséget ad a közteherviselés kiegyenlítésére, lehetőséget ad valamennyiünknek arra, hogy szándékának, akaratának, erejének megfelelően vegyen részt a haza fegyveres szolgálatában, teljesen természetesen békeidőszakban. Hiszen ha az országot bárminemű veszély fenyegeti, ha az országnak bárminemű biztonságpolitikai kihívással kell számolnia, akkor teljesen természetesen a jelenlegi alkotmányos szabályozás szerint valamennyiünknek kötelezettsége és feladata a haza védelme, és még sorolhatnám az ezzel kapcsolatos feladatokat.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Mi ezt a döntést úgy szeretnénk megoldani, hogy a parlament politikai pártjainak támogatását és egyetértését is reméljük hozzá. Pontosan tudjuk, hogy ebben a pillanatban még van vitánk, pontosan tudjuk azt, hogy megfogalmazódnak kérdések és kérdőjelek, ugyanakkor a profi haderőre történő áttérés a Magyar Honvédség és biztonságpolitika szempontjából a következő évtized egyik legnagyobb kihívása. Ennek a kihívásnak megfelelni, eleget tenni csak úgy tudunk, ha egy társadalmi párbeszédben a feltételeket pontosan tisztázzuk, politikai egyeztetés során pontosan megállapodunk az áttérés szükségleteiről, feladatairól, módjáról és normáiról.
Azt remélem, hogy a kormány mostani döntése részint lehetőséget ad, ha tetszik, felhívja az itt ülőket arra, hogy folytassunk párbeszédet, illetve támogatást és lehetőséget nyújt nekünk arra, hogy a társadalommal folytatott párbeszéd során erősítsük meg azt az intézményt, amit nemsokára, 2005 felétől úgy fognak hívni, hogy önkéntes profi haderő. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
