DR. NYUL ISTVÁN
DR. NYUL ISTVÁN
DR. NYUL ISTVÁN, az egészségügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlési Biztos Urak! Tisztelt Országgyűlés! Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2002. évi jelentését az egészségügyi bizottság 2003. április 30-án tárgyalta. Az írásos anyag és a szóbeli tájékoztatás főleg betegjogi és egészségügyi igazgatási témára korlátozódott. Az országgyűlési biztosokhoz érkező panaszok az alkotmányban rögzített jogbiztonsághoz való joggal, az élethez és emberi méltósághoz való joggal, és a lehető legmagasabb szintű testi és lelki méltósághoz való joggal összefüggésben képezték a vizsgálat tárgyát.
A tárgyidőszakban tíz országgyűlési biztosi jelentés készült. Ezek közül az első csoportban a mentőkkel kapcsolatos panaszokkal foglalkoztunk. A három beérkezett, mentőszolgálattal kapcsolatos panasz közül kettőnél állapítottak meg alkotmányos visszásságot. A jelentés rámutat az Országos Mentőszolgálat kettős feladatára, a mentésre és a betegszállításra. Így a mentés minden esetben az élethez való joggal hozható összefüggésbe, a betegszállítás a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog körében vizsgálható.
A beérkezett panaszok alapján az országgyűlési biztos megállapította, hogy mindazon esetekben, amikor a szolgálat kapacitáshiány miatt nem tudja ellátni a mentési feladatát, és az ehhez csatlakozó sürgősségi betegellátást, az alkotmányban biztosított élethez való joggal összefüggésben fennáll a sérelem közvetlen veszélye. A mentőszolgálattal kapcsolatos panaszok, és a vizsgálat megállapítása egyértelműen alátámasztja az egészségügyi vezetés jogos célkitűzését, amely a mentőállomások számának növelését, az eset- és rohamkocsik, illetve a szállítókapacitás bővítését jelölte meg. Ehhez a költségvetésből a megfelelő összeg elkülönítésre került, és a szolgálat mennyiségi és minőségi bővítése a kormányprogramban is benne van.
A beérkezett panaszok alapján egy másik témában megállapítást nyert, hogy a dializálásra szoruló betegeknél, és az egészségügyi személyzetnél fokozottan fennáll az AIDS-fertőzés lehetősége. Nyilván ebből adódik az élethez és egészséghez való jogsérelem közvetlen veszélye is. A jelen jogszabály szerint az egészségügyi dolgozóknál kötelezően elrendelhető a szűrővizsgálat, a dializált beteg esetén annak hozzájárulásával végezhető el a szűrés. A jogszabály-módosítás szükségessége jogos igénynek tűnik. Érdekes, és a beteg és az egészségügyi személyzet bizalmi viszonyára utal, és ezt igazolja, hogy kérésre, ha az egészségügyi szolgálat kéri, hogy a betegnél történjen meg a szűrővizsgálat, a betegek egyetlen esetben nem utasították ezt vissza. Ez arra utal, hogy az élet gyakorlata talán igazolná a jogos jogszabály-módosítást.
További megállapítás volt, hogy a betegjogi képviselők két éve látják el munkájukat, és nyilván ebből adódik az, hogy a közvetlenül a betegjogokat érintő beadványok száma jelentősen csökken. Kérdésként fogalmaztuk meg, hogy ez a változás nem veszélyezteti-e azt a fontos indikátori szerepet, amely az országgyűlési biztosok munkájának előfeltétele. Az egyedi esetek jelzésén alapulva általános következtetések levonását teszi lehetővé ez. Válaszul elhangzott, hogy a betegjogi képviselők munkájához hozzátartozik az a jelentési lehetőség, amely az országgyűlési biztosokhoz is eljut. Ez vonatkozik a gyermekjogi képviselőkre is, akiknek a munkája a közeljövőben várható, és akkor állnak munkába.
Újszerű kezdeményezés, hogy a panaszirodákhoz olyan ismeretterjesztő anyagokat juttat el az országgyűlési biztos, ami az ő munkájuk megismerését és a hozzájuk való fordulás lehetőségét biztosítja. A bizottság ülésén kérdés hangzott el az eutanáziával kapcsolatos álláspontról is. Válaszul hallottuk, hogy ebben a kérdésben az Alkotmánybíróság álláspontja továbbra is mérvadó, eszerint az aktív eutanázia továbbra is tiltott. A '93-as és 2001-es beadványok joggal foglalkoznak az önrendelkezési és az élethez való jog kérdésével, de ezt a dilemmát ez a döntés, úgy tűnik, továbbra sem oldotta fel.
A jelentés a fogyatékkal élők panaszaira és ezek vizsgálati eredményeire is kitér. Ezek közül kiemelték a mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményével kapcsolatos diszkriminatív helyzetet, amelynek jogorvoslása most van folyamatban. A legtöbb panasz ugyanebben a témában a parkírozási visszásságokra, a gépkocsivásárlással kapcsolatos problémákat jelzi, a legújabb panaszok csoportjába pedig a lakás akadálymentesítése tartozik.
Tisztelt Képviselőtársak! Az egészségügyi bizottság az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2002. évi jelentését elfogadta egyhangú szavazással, és általános vitára alkalmasnak tartja.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
