DR. VITÁNYI ISTVÁN
DR. VITÁNYI ISTVÁN
DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség parlamenti frakciója támogatja a törvényjavaslat rendelkezéseit.
Tisztában vagyunk azzal, hogy az uniós jogharmonizációs kötelezettségeinknek egyik fontos eleme az, hogy a közösségi jogszabályok csatlakozás utáni alkalmazhatóságához módosítanunk kell belső jogszabályaink egy részét. Jelen esetben arról van szó, hogy ahhoz, hogy a csatlakozás után a magyar bíróságok kezdeményezhessék az Európai Bíróság úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárását (Zaj. - Az elnök csenget.), szükséges a magyar eljárási törvények módosítása.
Fontos intézmény bevezetéséről van szó. A magyar bírák a csatlakozás utáni pillanattól kötelesek lesznek alkalmazni a magyar jogszabályok mellett az uniós normákat is, amelyeknek egy részét még nem is ismerik, nem is ismerhetik. Ez nem kis kihívás abban a helyzetben, amikor egyik napról a másikra a magyar bírákra szakad egy hatalmas uniós jogszabálytömeg a maga teljesen újszerű jogszemléletével. Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása segítséget nyújt a nemzeti bíróságok számára az uniós normák értelmezéséhez, így az uniós csatlakozástól a magyar bírák is, amennyiben kétség merül fel bennük az uniós norma alkalmazhatóságával kapcsolatban, kérhetik az Európai Bíróság jogértelmezését.
Tisztelt Államtitkár Úr! Eddig minden olyan esetben, amikor az ország uniós jogharmonizációs kötelezettségéről volt szó, számíthattak támogató szavazatainkra. Ez így lesz ezután is. Azonban engedje meg nekem, hogy néhány dologra felhívjam a figyelmet a tisztánlátás kedvéért a törvényjavaslatban.
Azt gondolom, hogy a polgárok tárgyilagos tájékoztatása az uniós népszavazás után is fontos. Őszintén el kell mondani, hogy mivel jár az Európai Unióhoz történő csatlakozás. Nem szabad azt gondolni, hogy a csatlakozás után a felek egy peres eljárásban bármikor kérhetik a magyar bírót, hogy az uniós jog értelmezésével kapcsolatban forduljon az Európai Bírósághoz. A magyar bíróknak ez ugyanis nem kötelessége, csak egy lehetőség, amivel él vagy nem él. Egyetlen kivétel létezik, amikor a magyar bíró nem tagadhatja meg a felek kérését, amikor döntése ellen már nincs helye jogorvoslatnak. Egyéb esetben a felek kérelmét a bíró indoklás nélkül megtagadhatja.
Az sem feltétlenül a felek érdekét szolgálja, hogy az Európai Bíróság előzetes döntése visszaható hatállyal bír. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bíróság döntése nemcsak az alapeljárásban érintett jogviszonyra terjed ki, hanem a döntés előtt létrejött azon jogviszonyokra is kiterjed, amelyekkel kapcsolatban még nem is indult eljárás. Igaz ugyan, hogy a bíróság döntésének visszaható hatályát kivételes esetben korlátozza, de ez a jogbiztonság szempontját szem előtt tartva akkor sem túl megnyugtató.
Tudni kell azt is, hogy mivel jár a polgárok számára az előzetes döntéshozatali eljárás megjelenése a magyar jogrendszerben. Az amúgy sem gyors bírósági pereknek például kifejezetten ártalmas ennek az intézménynek a megjelenése. Az európai uniós tagállamokban a tapasztalatok szerint átlagosan két évre megakasztotta a bírósági pereket az, amikor a tagállami bírók jogértelmezést kértek az Európai Bíróságtól.
(18.50)
Ezt semmiképpen sem értékelhetjük pozitívumnak; és fontosnak tartom, hogy elmondjuk az embereknek: az igazságszolgáltatást igenis lassítani fogja az előzetes döntéshozatali eljárás megjelenése a magyar jogrendszerben.
Összességében elmondható, hogy egy olyan törvényjavaslat van előttünk, amely szakmailag korrekt, és az elfogadására az uniós jogharmonizációs kötelezettségünk miatt szükség van. Azonban kérem az igazságügyi kormányzatot, hogy itt, a parlamentben és a javaslat kommunikációja során mondják el önök is a polgároknak, hogy mivel jár ez a javaslat a mindennapi életükre nézve, és ne hallgassák el a hátrányos részek bemutatását sem. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
