GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság április 29-én tárgyalta a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslatot, és azt egy tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.
A törvény bizottsági vitája alapján megállapíthatjuk, hogy jó esély van a konszenzussal történő elfogadására. Valamennyi frakció annak adott hangot, hogy az 1995-ben elfogadott első biztosítási törvény példáját követve ez a jogszabály is széles körű szakmai vita, többfordulós egyeztetés után, a szakma teljes körű támogatásával került a parlament elé. Természetesen, mint minden ilyen terjedelmű jogszabály, adhat okot kérdések felvetésére, amelyeket az ellenzék részéről Mádi László képviselőtársunk tett fel a bizottsági ülésen. A kérdések elsősorban azokra a garanciákra vonatkoztak, amelyek a fogyasztó jogait védik, ezen a szinte valamennyi magyar állampolgárt érintő piacon.
Abban teljes konszenzus volt, hogy mindent meg kell tenni a törvény előkészítésénél, hogy a szerződések minden olyan információt tartalmazzanak, amelyek az emberek teljes körű tájékoztatásához szükségesek, amelyek segítségével elkerülhetők az utólagos viták az ügyfelek és a biztosítók között.
A kérdésekre adott előterjesztői válaszokból kiderült, hogy a beépített garanciák és információszolgáltatási kötelességek kellő védelmet jelentenek a fogyasztók számára. Ezek közül néhányat megemlítenék. Az ügyfél a szerződéstől 30 napon belül elállhat, ez egy új elem, kifejezetten a fogyasztók védelmében került a törvénybe. A biztosító, illetve a közvetítő köteles a törvény értelmében az ügyfelet tájékoztatni, hogy a kár megtérítését milyen kockázatok zárják ki. A törvény meghatározza, hogy az írásos tájékoztatónak, illetve a szerződésnek mit kell minimálisan tartalmaznia, és ez igaz a termékismertetőkre is.
Mindenképpen pozitív az a megoldás, hogy ilyen horderejű jogszabály nem a régi átdolgozásával, hanem egy teljesen új törvény megalkotásával készül. Ezt az is indokolta, hogy az uniós jogharmonizáció, valamint a szövegszerű módosítások a törvény több mint 30 százalékát érintették volna. A jogharmonizáció és az egységes piac szellemében a javaslat alapján a törvény hatálya és a törvény fogalmai módosulnak. Ilyenek például a kötelezettségvállalás tagállama, a szolgáltatásnyújtás tagállama, vagy egy teljesen új, úgynevezett 4. gépjármű-biztosítási irányelv, amely új intézményeket is bevezet, ezek a kárrendezési megbízott, kártalanítási szervezet, információs központ.
Változik a piaci szereplők helyzete is. A változás nevesíti a biztosításközvetítőket, akiket függő és független kategóriába sorol be. Nagymértékben változnak a biztosító vállalkozásokra vonatkozó befektetési szabályok. A biztosítástechnikai tartalékok, befektetési lehetőségek köre bővül, ugyanakkor a fedezetet képező eszközöknek a tagállam területén kell rendelkezésre állniuk. A biztonsági tőke befektetése pedig nem esik korlátozás alá. Változnak a felügyeleti rendszer szabályai is. A működési engedélyek az Unió egész területén érvényessé válnak, de a felügyeletet a kiállító tagállam hatósága fogja ellátni.
A konszenzusra törekvés szándékát az is bizonyítja, hogy mind a kormányoldal, mind az ellenzék kifejezte azon szándékát, hogy a kisebb módosító javaslatokat közösen fogják benyújtani. Kérem a képviselőtársakat, hogy a törvényjavaslatot a költségvetési bizottság példáját követve támogassák. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
