PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Az energetikát sokan még ma is stratégiai jelentőségűnek mondják, és az állami tulajdon megtartását, növelését szorgalmazzák annak ellenére, hogy az utóbbi 15-20 évben jelentősen megváltozott az energiaszektor helyzete Európában is. Az energiaszektorról való gondolkodás változását jelzi az is, hogy ma már a természetes monopóliumnak számító vezetékes energiahordozók piacát is liberalizálják.
Miközben az EU-ban várhatóan gyorsítják a piacnyitás folyamatát, a hozzáférés diszkriminációmentessége és a monopoleszközökkel elérhető nyereség szabályozása érdekében szigorúbb és egységesebb szabályozást szorgalmaznak, így például a vezetékekhez történő szabályozott hozzáférés általános alkalmazását a jelenlegi vegyes rendszer helyett, és a szabályozó hatóság felállítását minden tagországban. Tehát minél nagyobb a szabadság az áruval történő kereskedelemben, ez a villamos energiára és a gázra is igaz, annál erősebb az állami kontroll a monopoleszközök működtetése és használata tekintetében. Az energiapiac liberalizálása ellenére, a monopoleszközökhöz történő hozzáférés és az azon elérhető jövedelem tekintetében tartós marad az állami szerepvállalás, sőt Nyugat-Európában még növekszik is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt az előttünk fekvő törvényjavaslatra térnék rá, egy rövid történeti áttekintés keretében szükségesnek tartom felvázolni a törvényjavaslat előzményeit.
Az Országgyűlés '94 tavaszán fogadta el a ma is hatályos gázszolgáltatásról szóló törvényt, amely megteremtette a szektor piacgazdasági működésének az alapját.
'94-98 között a Horn-kormány eredményes energiagazdaságot, megalapozott ellátásbiztonságot, alapvetően a magángazdaságra épülő piaci viszonyokat és ezeket jól szabályozó jogrendet hagyott az Orbán-kabinetre. (Derültség a Fidesz padsoraiból.) A korrekt árszabályozás rendjének létrehozása megteremtette az energiagazdaság önfinanszírozó képességét, megalapozta a hosszú távú ellátásbiztonságot, így vált lehetővé az energiagazdasági és a piaci viszonyok korszerűsítése.
'98-tól kezdődően a Fidesz-kormány azonban a megkezdett és előkészített munkát, annak szakmai egyértelműsége ellenére nem folytatta, sőt az elért eredményeket sok tekintetben negligálta. A földgázpiac részleges megnyitását lehetővé tevő, az EU-csatlakozás miatt egyébként elkerülhetetlen jogalkotási folyamat a Fidesz-kormány idején lelassult, majd megállt, annak ellenére, hogy a brüsszeli tárgyalásokon 2000. év őszén bejelentésre került a földgázpiac 2002. január 1-jétől történő megnyitásának szándéka. A négy éven keresztül követett árszabályozási politika pedig a piaci alapról a tervgazdaságokra emlékeztető mesterséges körülmények közé sodorta a földgázellátás rendszerét. Tette mindezt úgy, hogy a lakossági földgázárakra hivatkozva a szektor működésének stabilitását nem tudta biztosítani, de még így is, 2000-ben és 2001-ben egyaránt az inflációt messze meghaladó, 12-12 százalékos áremelést hajtott végre. Ez a koncepciótlan, halogató politika vezetett oda, hogy ismét elszakadt a piaci viszonyoktól a földgáz árrendszere, ismét megjelent a keresztfinanszírozás intézménye, megszűnt a földgázellátás önfinanszírozó képessége, a befektetők működési, üzleti biztonsága megrendült.
(10.40)
A szükséges földgázkutatások és a termelési beruházások nem tudtak megvalósulni, és a földgázellátás biztonságában stratégiai szerepet játszó, részben az állam által irányított vállalat földgázipari tevékenysége óriási veszteségeket produkált. E megrendült piaci viszonyok helyreállítását célozza az előttünk fekvő törvényjavaslat, amely a földgázellátás rendszerének reformjával, új versenypiaci környezet megteremtésével a szektor szabályozásának koncepcióját, alapvető szerkezeti átalakítását tartalmazza.
A piacnyitást lehetővé tevő szabályozási változások a jelenleg hatályos törvény módosításával nem végezhetőek el. Ezért indokolt egy egységes, koncepciójában is új törvény megalkotása, ahogy ez 2001-ben a villamosenergia-piacon is megtörtént.
Az előttünk fekvő, földgázellátásról szóló törvényjavaslat hosszú szakmai előkészítést követően került az Országgyűlés asztalára. A szakmai egyeztetés során minden piaci szereplőnek, fogyasztói érdekképviseletnek, a szabályozással érintett hatóságnak módjában állt véleményt kifejteni, és véleményének ütköztetéséből egy átgondolt, kiforrott törvényjavaslat tárgyalását kezdjük meg most. A kormány és a szocialista országgyűlési képviselőcsoport úgy gondolja, hogy bármilyen törvény csak valamennyi érintett véleményének ismeretében készíthető elő alaposan.
E bevezetés után tekintsük át, melyek a fő különbségek a jelenleg hatályos és az új szabályozás koncepciója között. Az érvényes törvény kizárólagosságot biztosít minden egyes piaci szereplő számára. Nem biztosítja a piaci folyamatok kellő átláthatóságát és a szabadpiachoz szükséges tarifákat, azaz a jelenlegi törvény nem biztosítja a piaci verseny feltételeit.
A liberalizált energiapiacon megváltozik az állam szerepe. Az állam azt a szabályrendszert határozza meg, amelyben a piac szereplői: vevők és eladók, illetve továbbra is a természetes monopóliummal rendelkező szállító- és elosztóvezeték-tulajdonosok együttműködnek. A természetes monopóliumot képző eszközök tulajdonosai által felszámítható szállítási, elosztási díjat továbbra is az állam határozza meg, míg a termékekkel, vagyis az árammal és a gázzal folytatott kereskedelem nem lesz monopólium. A termékek ára és az értékesítés egyéb kereskedelmi feltételei a vevők és eladók közötti tárgyaláson, versenyben alakulnak ki, ugyanúgy, mint bármely más termék esetében.
Az új gáztörvény célja: egységes versenyfeltételek kialakítása minden jelenlegi és jövőbeni piaci szereplő számára; diszkriminációmentes hozzáférés biztosítása a szállító- és elosztóvezetékekhez, valamint a tárolókhoz; a piaci szereplők átlátható működésének a kikényszerítése; az új piaci szereplők megjelenésének elősegítése; a fogyasztóvédelem erősítése; az ellátásbiztonság megőrzése; az állami kontrollt ellátó Magyar Energia Hivatal jogosítványainak bővítése.
A verseny feltételeinek megteremtése után a nagy földgázfogyasztók - tehát akik 500 köbméter/óra felett fogyasztanak - és minden villamos erőmű jogosulttá válnak ellátójuk megválasztására, szabadon dönthetik el, mely ellátótól milyen feltételekkel kívánnak földgázt vásárolni. Ezzel az összes fogyasztás mintegy 40-43 százalékát kitevő fogyasztói kör részére liberalizálttá válik a földgázpiac. A későbbiekben a versenypiac szélesítése folytatódik, további fogyasztók az EU gyakorlatának megfelelően válnak jogosulttá a versenypiacon történő beszerzésre.
Ha az EU döntéshozó szervei elfogadják a módosított irányelvet, 2007-től minden fogyasztó szabadon választhatja meg ellátóját, ugyanakkor a versenypiacra történő átlépés nem lesz kötelező. A feljogosított fogyasztók dönthetnek úgy is, hogy a régi rendszer keretében vásárolnak földgázt. A törvényjavaslat ugyanis a versenypiac létrehozása mellett újraszabályozva megtartja a jelenlegi ellátási rendszert. Ez lesz az úgynevezett közüzemi piac, a kisfogyasztók, elsősorban a lakosság földgázellátása a közüzemi piac keretében történik a jövőben is.
A közüzemi piacon továbbra is teljes körű állami szabályozás érvényesül, és a szolgáltatók ellátási felelősséggel tartoznak a fogyasztóknak. A versenypiacon a földgáz árát a piaci viszonyok alakítják majd, de a gáz szállításával, tárolásával és elosztásával kapcsolatos díjakat ott is az állam szabályozza.
A lakossági fogyasztók továbbra is közüzemi szerződés keretében vásárolhatnak földgázt, a lakossági gázárak továbbra is költségarányosak maradnak és hatósági árasok lesznek.
A versenypiac létrehozása és az árszabályozás terén az elmúlt években kialakult helyzet egyaránt megköveteli az árszabályozás újragondolását. Ennek alapelve, hogy a növekvő igények biztonságos kielégítését szolgáló gázforrások és a földgáz továbbításához szükséges kapacitások rendelkezésre állását az indokolt költségek megtérülése biztosítsa, és a lakosság ne kényszerüljön inflációt jelentősen meghaladó mértékű teherviselésre a fűtési számlák tekintetében. Ugyanakkor alapvető szempont, hogy a lakossági földgázárak megállapításánál figyelembe vegyük a lakossági jövedelmek alakulását is, tehát a gázárak növekedése az inflációhoz igazodjon. Ezt a hazai kitermelésű földgáz költségelőnyének a lakossági fogyasztókhoz történő eljuttatásával kívánjuk megvalósítani.
Képviselőcsoportunk álláspontja szerint a hazai kitermelésű földgáz költségelőnyét a lakossági fogyasztókhoz olyan technikával kell eljuttatni, amely egyszerű, automatikus, a fogyasztók számára teendőt, kötelezettséget nem ír elő, és minden közvetlenül vagy közvetve földgázzal, így távfűtéssel vagy vezetékes propán-bután gázzal fűtő háztartás számára megfelelő segítséget nyújt. A hazai kitermelésű földgáz költségelőnye lehetővé teszi, hogy a lakossági földgázár 1500 köbméter éves fogyasztásig a következő években legfeljebb 6 százalékkal emelkedjen, 1500-3000 köbméter fogyasztás között pedig legfeljebb 8 százalékkal emelkedjen.
Annyit szeretnék még ehhez hozzátenni, hogy e két szám, tehát az 1500-as és a 3000-es tömb lefedi a lakosság 90 százalékát. Az 1500 köbméteres tömb a lakosság 52 százalékának fogyasztását fedi le, tehát ez az átlagfogyasztás ma Magyarországon. A 3000 köbméter fogyasztás feletti részre a földgáz tényleges költsége érvényesül az árban. Ez azonban a lakosság legmagasabb jövedelmű, 6-8 százalékát érinti csupán.
Ígéretünk szerint ennek a sávos, a lakosság jövedelemviszonyait is figyelembe vevő tarifarendszernek az előnyeit a lakosság már az idei fűtési szezon kezdetétől, azaz 2003. október 1-jétől is érezheti. Ez azt jelenti, hogy a májusban elinduló 12 százalékos gázáremelés október 1-jétől csökkentésre kerül. Ez egy nagyon lényeges, tehát szemben azzal, amit ellenzéki képviselőtársaim az elmúlt másfél évben folyamatosan hangoztatnak, konkrétan gázárcsökkenés fog bekövetkezni október 1-jétől. Vagyis valahol a valós gázáremelés éves átlagban körülbelül 3,7-4,1 százalék között fog mozogni, és ahol a kedvezményt nem kapják meg, ott is csak alig 6 százalékkal fogja túllépni az árnövekedést, tehát infláció közeli lesz.
E célok biztosítása érdekében a képviselőcsoport olyan módosító javaslatot fog kidolgozni, amely a törvényjavaslatban szereplő technikai megoldásnál jobban illeszkedik a jogrendszerbe. Így a hazai kitermelésű földgáz költségelőnye teljes mértékben a lakossági földgázfogyasztás támogatására lesz fordítva, de nem keletkezhet az árszabályozási rendszer fenntartásához kapcsolódó többletköltség.
(10.50)
A lakossági földgázár fogyasztási támogatása és a lakossági terhek csökkentése mellett kiemelt jelentőségű számunkra a lakossági fogyasztók védelmének megfelelő biztosítása. A fogyasztóvédelem különösen érzékeny kérdés egy olyan területen, ahol számtalan kisfogyasztó alapvető szükségletét kell szolgáltatással kielégíteni, és ahol a szolgáltatók minden szempontból jelentős erőfölénnyel rendelkező nagyvállalatok. A földgázszektor ilyen. Itt a lakosság létszükségletének a kielégítéséről van szó, és a szolgáltatóknak olyan eszközük van a fogyasztóval szemben, az energiaszolgáltatás megvonásának a lehetősége, amely alapvető létfeltételét érinti.
A törvényjavaslat számos, a fogyasztók védelme szempontjából lényeges garanciális szabályt tartalmaz, például a mérés és elszámolás részletes szabályainak a kialakítása, a közüzemi szerződés tartalmának törvényben történő, garanciális jellegű meghatározása és a hatósági felügyelet fogyasztóvédelmi jogkörének megerősítése területén. Ugyanakkor a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetekkel történt konzultáció eredményeképpen úgy ítéljük meg, hogy a törvényjavaslat fogyasztóvédelmi szempontból továbbra is részletszabályok kidolgozásával még jobbá tehető.
A közszolgáltatási jelleg, a fogyasztóvédelem és a lakosság ellátásának garantálása mellett a törvényjavaslat másik fő vonulata a földgázpiaci monopóliumoknak a lebontása, a földgáz versenypiacának kialakítása és ennek megfelelően a szektor alapvető reformja. A törvényjavaslat megteremti az új piaci szereplők piacra lépésének lehetőségét, megnyitva ezzel a versenyt. A törvényjavaslat piacnyitással kapcsolatos rendelkezései átgondolt, szakmailag megalapozott szabályozási megoldásokat hordoznak, a gondos szakmai előkészítésnek és a piaci szereplőkkel folytatott eredményes egyeztetéseknek köszönhetően.
A piacnyitással kapcsolatos rendelkezések elfogadása az EU-jogharmonizációs kötelezettségeken kívül a magyar gazdaság versenyképessége és az egységes európai piachoz történő kapcsolódásunk miatt is érdekünk. Ugyanakkor a Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportjának határozott véleménye az, hogy bizonyos részletszabályok további kidolgozása a vita során e területen is tovább javíthatja a törvényjavaslatot. Ilyen terület például a hosszú távú szerződésekből eredően a feljogosított fogyasztók kilépésével a közüzemi nagykereskedőnél, illetve a közüzemi szolgáltatónál megmaradó földgáz értékesítési lehetőségének további bővítése annak érdekében, hogy az átállás a versenypiacra minél zökkenőmentesebb legyen.
Ugyanebből a meggondolásból képviselőcsoportunk támogatni tud minden olyan megoldást, amely a piacnyitással kapcsolatos átállási költségek mérséklését célozza. Így például javasolni fogjuk, hogy ahol csak lehet, az egyes tevékenységek jogi szétválasztása helyett a számviteli szétválasztás követelménye érvényesüljön.
Az eddig elmondottakból egyértelműen látszik, milyen jelentős mértékű átalakulás zajlik le a törvény hatására a földgázszektorban. Az átalakulás zökkenőmentes lebonyolításának pedig legfontosabb garanciája a hatékony hatósági felügyeleti rendszer.
A Magyar Energia Hivatal feladat- és hatásköre tartalmában jelentősen átalakul az új, földgázellátásról szóló törvény hatására. Jelenleg kis számú földgázipari engedélyes tevékenykedik kizárólagos jogok alapján a magyar földgázpiacon. A törvény hatálybalépését követően a tevékenységek szétválasztása, a feljogosított fogyasztók szabadpiacra történő kilépése, az új piaci szereplők megjelenése olyan földgázpiacot fog eredményezni, ahol sokkal több szereplő részben piaci viszonyok között fog tevékenykedni. Ennek következtében a Magyar Energia Hivatal működésében a hangsúly az engedélyezési tevékenységről a piacfelügyeleti tevékenységre helyeződik át. Ez új feladatokat, új jogosítványokat és új hatósági megközelítést, új szerepfelfogást igényel. Ennek megfelelően szükségessé válik a törvényjavaslatban a Magyar Energia Hivatal jogállásának a felülvizsgálata és hatásköreinek a megerősítése.
Tisztelt Országgyűlés! A földgázellátásról szóló törvényjavaslatot a Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja kiemelkedő jelentőségű és magas szakmai színvonalú törvényjavaslatnak tartja. Természetesen a vita során megfogalmazódhat számos olyan módosító indítvány, amely még jobbá teszi a kihirdetendő törvényt. Kérem valamennyi képviselőtársamat, hogy támogassa a törvényjavaslat elfogadását, amely lehetővé teszi azt, hogy az egységes európai földgázpiac részeként új szakasz kezdődjön a gazdaság ezen szektorában is.
Köszönöm figyelmüket! (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
