DR. SZANYI TIBOR
DR. SZANYI TIBOR
DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a napirend előtti fölszólalásnak a parlamenti dokumentáció szerint az a címe, hogy “Termőföldünk és az EU”, a tényleges tartalom pedig úgy fordítható le, hogy eső után köpönyeg.
Nagyon tisztelem egyébként a Magyar Demokrata Fórum önkritikáját, hogy a '88-as álmaikat, persze '90 és '94 között, egyáltalán nem valósították meg, hiszen ez volt az az időszak, amikor Magyarországon külföldiek legálisan vehettek termőföldet. Majd ezt követően szintén ellenzékben már rögtön más retorikát használtak, majd, megint csak kormányon, 2001 júniusában lezárták az Európai Unióval azt a csatlakozási fejezetet, amit úgy hívnak, hogy a tőke szabad áramlása.
És amiről képviselő úr beszélt, bizony mind a két tétel, tehát a termőföld forgalmazhatósága, illetve általában a tőke mozgása ebben a fejezetben volt. Önök ezt, kérem tisztelettel, úgy zárták le, ami ellen ön most fölszólalt. Ön gyakorlatilag megsemmisítette azt ezzel a fölszólalásával, amit 2001 júniusában önök aláírtak.
Szóval, ez egy érdekes dolog, hogy ellenzékben mondják a szép retorikát, kormányon meg pontosan ellentétesen cselekszenek. Akkor egyébként azt a megállapodást önök győzelmi jelentésként hirdették meg itt, a parlamentben is, de azt már csak csendben teszem hozzá, hogy önök szótlanul nézték, hogy az akkori koalíciós partnerük, az azóta méltán kihullott Kisgazdapárt miszlikbe verte a magyar mezőgazdaságot.
Ezzel együtt, képviselő úr, az, amit ön most ebben a látszólag békés felszólalásban elmondott: az ön retorikájában valami egészen zavaros módon keveredik az európaiság és egy kifejezett, kimondott külföldi-ellenesség. Kérem tisztelettel, azt gondolom, hogy az önök kormánya és a mi kormányunk közötti európai uniós csatlakozási stratégia között az a különbség, hogy önök ezt egy kényszerű megegyezésként élték meg, mi pedig érték alapú együttműködésnek tekintjük az Európai Unióval való közeledést, integrációt, egyebeket.
Nos, tisztelt képviselő úr, amit ön fölvetett, az nyilvánvalóan egy nagyon-nagyon bonyolult jogi műveletet tételez föl, hogy a tőke szabad áramlása fogalmából kivegyük a mezőgazdasági üzemet, és annak valami külön szabályozást adjunk. Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném önt emlékeztetni arra, hogy egyébként helyesen, de önök, az önök kormánya azt írta alá az Európai Unióval, abban állapodott meg az Európai Unióval, amit egyébként mi már csak lepecsételtünk a koppenhágai csúcstalálkozó alkalmával, hogy a magyar kormány, a Magyar Országgyűlés nem hoz olyan törvényi rendelkezést, amely az addig megállapodott ügyekkel ellentétes.
Ezért mondtam azt, hogy eső után köpönyeg, ugyanis itt egy lezárt folyamatról van szó. Egyébként szeretném hozzátenni, jogosan, helyesen lezárt folyamatról van szó. Itt egy átmeneti időt szabtunk, mi több, önök még hét évben állapodtak meg az Európai Unióval a földforgalmi moratórium tekintetében, mi pedig ezt még megtoldottuk egy hároméves biztonsági időszakkal, hogy ha történetesen spekulatív folyamatoknak lehetnénk tanúi, akkor még a magyar kormánynak legyen a kezében valami eszköz arra, hogy a föld szabad forgalmazása tekintetében lélegzethez jusson.
A kérdés bonyolultságát egyébként árnyalja az az apróság, hogy ma a különböző társasági formák kereszttulajdonlása tekintetében gyakorlatilag én nem tudom, hogy milyen alapon lehet egy céget külföldinek vagy nem külföldinek nevezni. Még egy tisztán úgymond magyar bejegyzésű, gazdasági társaságok által alakított részvénytársaság is nyugodtan lehet egy olyan bank többségi tulajdonában, ami egyébiránt, mondjuk, éppen tisztán külföldi kézben van. Egyáltalán, nem is nagyon lehet átlátni ezeket a külföldi, nem külföldi fogalmakat.
Arról nem is beszélve, kérem tisztelettel, hogy azok a külföldi személyek, akik az önök '90 és '94 közötti kormányzása idején Magyarországon termőföldet vásároltak, az esetek igen nagy hányadában, egyébként gyönyörű, történelmileg csengő magyar neveken futnak, és ugyanezen személyek minden vegyes tulajdonú gazdasági társaságuk, külföldi vagy hazai bejegyzésű gazdasági társaságuk révén érdekeltek a magyar mezőgazdaságban.
Kérem tisztelettel, ön lesz az a purifikátor, aki majd megállapítja, hogy te magyar vagy, te meg külföldi vagy? Vagy milyen ismérvek alapján fogjuk ezt megállapítani? Arról nem is beszélve, hogy mindez az egész teljesen értelmét veszti egy adott idő után, hiszen a külföldi fogalmát máshogy kell értelmezni Magyarországon, az Európai Unióban vagy azon kívül. Csak jelzem, hogy az európai fogalmak szerinti külföldi az, aki Európai Unión kívüli.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
