DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Minél többet tud meg az ország népe a Magyar Függetlenségi Mozgalom történetéről, annál inkább tisztázódnak az elmúlt XX. század, történelmünk egyik legellentmondásosabb korszakának évtizedei, és halad a nemzet az önbecsülésre épülő megbékélés útján. Többek között ehhez járulhat hozzá az a most megjelent kötet, amelynek - mutatom - címe “Farkas esz meg, Medve esz meg… Szent-Iványi Domokos és a Magyar Nemzeti Függetlenségi Mozgalom”.
Török Bálint, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem támogatásával és kiadásában készült könyv szerzője egy Ady-versből kölcsönzött címmel érzékelteti azt a reménytelen kiszolgáltatottságot, amely az országot a két nagyhatalom fenyegető tüze közé kényszerítette. A kötet balszerencsés sorsú hőse, Szent-Iványi Domokos az 1944-ig terjedő “Farkas” elleni mozgalom élvonalában állt, a német és nyilas ellenállási mozgalom vezetőjeként, majd egyik vezéregyénisége a “Medvétől”, azaz a szovjetektől való megszabadulásért és a demokratikus társadalom felépítéséért küzdő akciónak, bebörtönzéséig.
Mindezen tevékenységének számos mozzanata a hatékonyság érdekében a szélesebb nyilvánosság előtt homályban maradt. Azután a pártállami rezsimnek sem állt érdekében, hogy politikusi érdemeit méltassa, hiszen az '56-os forradalom és szabadságharc az 1943-44-es és az 1945-47-es évek elvitathatatlan eredményeiben, az ország semlegességének visszaszerzésére és a demokratikus útra terelésére irányuló törekvésekben gyökerezett.
Tisztelt Ház! Talán szokatlan felszólítás az enyém, amikor egy könyvre utalva vezetem önöket a politika sűrűjébe. A kötet felvonultatja egy ellentmondásos, kettéhasadt magyar világ, a Farkas és a Medve elleni küzdelmünk legfontosabb közéleti szereplőit és eseményeit. Szent-Iványi Domokos ezeknek az eseményeknek volt az egyik főszereplője, olykor háttérben meghúzódó kulcsfigurája. Realizmussal ítéli meg a háború utáni esélyeinket, és az irányítása alatti miniszterelnökségi tájékoztatási osztály vezetőjeként már a háború kitörése előtt a békekötés utáni feladatokkal foglalkozik. Ennek a szervnek tulajdonképpeni feladata a háborúba való belépés és belesodródás elkerülése és az ország ezzel kapcsolatos feladataira való felkészülés.
Az idézett könyvben természetesen helyet kapnak e tragikus évek közéleti eseményei is, és az embertelen formákat öltő zsidóüldözés, azután pedig a fegyverszüneti próbálkozások. Szent-Iványi Domokos a kormányzó által Moszkvába küldött fegyverszüneti delegáció három tagjának egyikeként komoly szerepet kap. Külügyminiszterré jelölték, ő azonban nem fogadta el. Hazatérése után részt vett a demokrácia megszilárdítására és a szuverenitás visszaszerzésére irányuló törekvésekben. E mozgalom tagjai jórészt azonosak a németellenes függetlenségi mozgalom tagjaival, azaz a két mozgalom közötti folyamatosság mintegy jelzi, hogy ugyanazok az erők küzdenek mind a Farkas, mind a Medve ellen. A mozgalmat 1947 elején szétzúzza a gyalázatos szovjet puccs, egy fabrikált összeesküvési per révén Szent-Iványit börtönbe vetik, 1956-ban szabadul, és néhány év múlva emigrációban hal meg.
A könyv írója, Török Bálint jó adatokra épít, és jól analizálja az eseményeket. Rendkívül érdekes az, hogy a kornak a kontraverzális eseményei és szereplői hogyan is jelennek meg. A könyv érdeme a továbbiakban az, hogy mutatja a mai Magyarországnak, hogy ha többet tudunk a múltunkról, akkor a jelenünket is jobban megérthetjük, jót tesz az ország közéletének, és jót tehet hírünknek a világban.
Köszönöm a meghallgatást. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
