DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszter: Elnök úr, köszönöm a szót. Köszönöm a hozzászólásokat. Én csak a tényekről beszélnék, mert fontos ügyről van szó. A Magyar Köztársaság védelmi kiadásainak szintje 1,17 százalék az idén százalékos arányban, ez jövőre is több mint 20 milliárd forintos növekményt jelent. Nem felel meg tehát a valóságnak az, hogy 1 százaléknál kevesebb, és hogy Magyarország Izland és Luxemburg szintjén lenne. Ez hazugság! Az 1,17-1,18 százalék tervezett költségvetés nagyjából a NATO-tagállamok felének átlaga alatt van egy picivel, megfelel Spanyolország és más nagy haderővel rendelkező államok védelmi költségvetésének.
A második: az Észak-atlanti Szövetségben ma már nem az a kérdés, hogy egy ország mennyit költ saját védelmi kiadásaira, hanem milyen mértékben vesz részt a közös védelemből, s ebből a szempontból Magyarország maximálisan eleget tesz a szövetségesi kötelezettségeknek. De nem tesz többet. Nem felel meg a valóságnak az, hogy Magyarország nagyobb mértékben külföldi műveletekben állomásoztatna katonákat, mint ahogy ez a szövetségben indokolt és elvárható. A szövetségben arra vonatkozóan tényleg van döntés, hogy a szárazföldi haderő 40 százaléka telepíthető legyen 2010-re, 2008-ra pedig 8 százaléka műveletekben vegyen részt. A Magyar Honvédség szárazföldi erejének 8 százaléka vesz részt külföldi műveletekben. Nem felel meg tehát a valóságnak az, hogy bármilyen módon és egyébként indokolatlanul, aránytalanul nagyobb arányban vennénk részt, hogy ezzel bármit is kompenzáljunk.
A harmadik: nem felel meg a valóságnak az, hogy az ambíciószint csökkent, és hogy ezt növelni kellene. A Magyar Országgyűlés tavasszal egyhangúlag a kormány előterjesztésére úgy döntött, hogy a Magyar Köztársaság vállalja, hogy egy lövészdandár vagy zászlóalj harccsoport külföldön való műveletbe vonását 2016-ra felépíti. Ez az az ambíciószint, amelyet meghatározott az Országgyűlés döntésében, s amely katonailag indokolt és teljesíthető.
Az ország védelméről: világossá szeretném tenni önök előtt, hogy a Magyar Honvédség képes a Magyar Köztársaság szuverenitásának biztosítására a szövetségeseinkkel együtt. Az érvényben lévő katonai doktrína, az alakulatok és a csapatok vezetése, valamint felkészültsége ezt biztosítja. A vezérkar és a katonai tervek és az elképzelések szerint az országvédelem: a Magyar Honvédség valamennyi erejének bevonásával, a külföldön állomásozó csapatok műveletekből történő kivonásával a szövetséges erők megérkezéséig önállóan, majd később velük együtt nemzetközi együttműködésben biztosítja. A Magyar Köztársaságot belátható időn belül nem fenyegeti a szomszédai részéről semmiféle hagyományos értelemben vett katonai veszély, éppen ezért az ezzel való tervezés indokolatlan és szükségtelen lenne.
Azok a kormányhatározatok, amelyek az országgyűlési határozatban szerepelnek, nem a jövőre vonatkozó kormányhatározatok, hanem ezek azok, amelyeket végrehajtottunk. Szeretném önöknek bejelenteni, hogy a Magyar Honvédségben nem tervez a kormány további szervezeti átalakításokat, nem tervezi ennek a most kialakult hadrendnek az átalakítását, sőt arra adott iránymutatást - és ezzel a munka megkezdődött -, hogy egy képességalapú fejlesztés induljon el a Magyar Honvédségben. Fontosnak tartom a tényeket, mert túl komoly dologról van szó ahhoz, hogy ezeket bárki is félreértelmezze. Fontosnak tartom a tényeket, mert ezek adnak valóban eligazítást.
Természetesen a beérkezett módosító javaslatokat az ország érdekében a szuverenitás megőrzése, a szövetségesi kötelezettségek teljesítése érdekében a kormány meg fogja vizsgálni, és függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki képviselő nyújtotta be azt, ha megfelel ezeknek a kritériumoknak, azt támogatni fogja.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)