KISS FERENC
KISS FERENC
KISS FERENC, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság ez év február 27-én tárgyalta a T/2160. számú törvényjavaslatot, amely az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szól.
Mint ahogy az államtitkár úr is elmondta, a javaslat több, összesen öt jogszabály együttes módosítását tartalmazza, ilyen például a munka törvénykönyve, amely a szabadságkiadás szabályainak módosítását jelenti, amelyre az alkotmánybírósági határozat következtében kerül sor, és erre március 31-ig adott határidőt az Alkotmánybíróság.
A kormányzati javaslat abból indult ki, hogy az Alkotmánybíróság ugyan alapjognak tekinti a szabadsághoz való jogot, de nem zárja ki azt, hogy ennek kivételére bizonyos meghatározott esetekben a tárgyévet követő évben kerüljön sor. Azt viszont nyomatékosan előírta, hogy ennek körülményeit pontosan meg kell határozni, tehát ez csak korlátos lehet.
A kormányzati javaslat egyik eleme az, hogy a rendes szabadságnak maximum egynegyedét lehet átvinni a következő évre, és ez két esetben lehetséges: az egyik valamilyen rendkívüli körülmény, például katasztrófa, amely ezt szükségessé teszi, vagy pedig kivételes gazdasági érdek, amelynek a pontos megfogalmazására kell sort keríteni.
A javaslat egy másik pontja a postai törvényt változtatja. Itt két alapvető szempont van: az egyik, ami talán egy kicsit messzebb vezet, a postai szolgáltatás és a saját kézbesítés elhatárolása, ami egy közelebbi dolog, itt nevezetesen a munkaerő-kölcsönzés alkalmazásának a pontosításáról van szó.
A postáról szóló törvényben bizonyos fenntartott postai szolgáltatásokra a postának 2009-ig kézbesítési monopóliuma van, és - itt vezet át a módosítás a bizottságnak a kompetenciájába - amennyiben ez nincs szabályozva, a posta tájékoztatása szerint ez több ezer ember foglalkoztatását veszélyeztethetné. Hangsúlyozom: csak már elfogadott jogszabályok betartásához nyújt segítséget magának a törvénynek a pontosítása; másrészt a definíciók tisztázása pedig a Nemzeti Hírközlési Hatóság munkáját segíti, amely kontrollálja azokat a szerveket, amelyek hivatásszerűen kézbesítenek, és nem saját küldeményeiket továbbítják.
Továbbá a Bérgarancia Alap módosításával kapcsolatban a törvénytervezet több olyan pontosító szabályt tartalmaz, amely a garanciából eddig eljárási okok miatt nem részesülő munkavállalók jogainak érvényesülését segíti elő. Egyértelműen kerül továbbá meghatározásra az egy munkavállaló után igénybe vehető támogatás mértéke. Ezen túlmenően a módosítás több olyan szabály koherens egységét teremti meg, amely a felszámolót jogszerű eljárás lefolytatására ösztönzi a munkabérnek a munkaerő-piaci alap bérgarancia-alaprészéből történő megigénylése és a munkavállalók részére történő kifizetése tekintetében.
A javaslat további célja, hogy egyes munkajogi szabályokat pontosítson, különös tekintettel a munkaerő-kölcsönzés 2006. január 1-jétől hatályos szabályaira, a jogalkalmazási gyakorlat számára egyértelművé tegyen. A munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvény módosítása a fővállalkozó felelősségét vélelmezi a munkahelyi ellenőrzések során.
Ami a foglalkoztatási törvény módosítását illeti, a javasolt szabályozásnál volt olyan technikai probléma, hogy Budapesten nincsen kistérségi társulás, ebből kifolyólag mindenképpen hozzá kellett nyúlni a szabályozáshoz.
A bizottság a február 27-én megtartott ülésén 10 igen szavazattal általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.
Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)
