VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Én magam is részben módosító indítványokhoz kívánok hozzászólni, részben azért szeretnék egy kis összefoglalót is mondani, hiszen a parlament túl van a módosítók szavazásának az első körén, és érdemes egy kicsit értékelni, hogy milyen változások is történtek a beterjesztett anyaghoz képest.
Elöljáróban azért hadd jegyezzem meg, talán a parlamenti ülésünket követők kevésbé tudják azt, hogy olyan időkeretben tárgyalunk erről a költségvetésről a mai napon, amikor az MSZP-nek és a költségvetést megszavazó SZDSZ-nek jóval több ideje van, mint az összes többi felszólalónak együttvéve. Ez a házszabályi furcsaságunk vagy a házbizottság megállapodása, vagy nem megállapodása alapján született furcsaság. Javasolom csak azoknak a figyelmébe, akik majd hiányolni fogják már a délután folyamán az ellenzéki hozzászólásokat. (Keller László közbeszól.)
(9.20)
Hadd kezdjem azzal, tisztelt Keller László, itt a közbekiáltása után, hogy ez a kormány úgy adta be, úgy készítette elő ezt a költségvetést, emlékezzünk vissza, nem volt olyan régen, hogy magával a válsággal sem volt tisztában. Amikor 2008 őszén a válság első komolyabb, érezhető jelei megjelentek, akkor a kormány gazdaságpolitikával foglalkozó államtitkárai, miniszterei, sőt maga a miniszterelnök is arról beszélt, hogy nincs is válság, az ellenzék csak riogat, a válság apostolai vagyunk, hangzott el az akkori miniszterelnöktől, Gyurcsány Ferenctől. És Gyurcsány Ferenc akkori gazdasági minisztere, Bajnai Gordon is arról beszélt, hogy a magyar lakosság nagy része ezt a válságot alapvetően majd csak a tévén keresztül fogja megtapasztalni.
Nos, tisztelt képviselőtársak, nem a tévén keresztül tapasztaljuk ezt a válságot, benne vagyunk nyakig, és éppen amiatt, mert önök késlekedve ismerték fel ezt a válságot, később reagáltak rá, ez a válság sokkal mélyebb és sokkal hosszabb lesz Magyarországon, mint a környező országokban. Persze, azt is hozzá kell tennem, hogy ennek oka nemcsak az önök késlekedése, hanem az is, hogy az elmúlt években Magyarországon már jelentős gazdasági visszaesés volt, miközben a környező országok 6-8, sőt volt, amelyik 10 százalékos növekedést is elért. A magyar gazdaság pedig még azt az ütemet sem tudta teljesíteni, amivel a nyugat-európai országok növekedtek a konjunktúra időszakában. Tehát igen, a magyar válság már 4-5 éve itt van velünk, az önök gazdaságpolitikájának köszönhetően, és erre jött rá az a világgazdasági válság, ami a magyar lakosságot, a magyar gazdaságot sokkal mélyebben érinti.
Így került sor ennek a költségvetésnek az előkészítésére. Ezt csak azért tartom fontosnak megjegyezni, mert ebből a szempontból folytonosságot látunk, Gyurcsány Ferenc vagy Bajnai Gordon, a gazdaságpolitika szempontjából szinte teljesen mindegy, ugyanazokkal az eszközökkel élnek, ugyanazokat a gazdaságpolitikai eszközöket használják. Sőt, azt kell mondanom, hogy még a sikerpropaganda is ugyanaz. Hiszen Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy nagy a jólét, és az ő akkori egyik minisztere hirdetést adatott fel arról, hogy irigyel bennünket Németország, Franciaország, Spanyolország, most pedig már Bajnai Gordontól és a pénzügyminiszter úrtól, akit elég ritkán láthattunk itt a költségvetési vita során, arról hallhattunk, hogy túl vagyunk a nehezén, már jövünk kifelé. Sőt, most már arról is hallhattunk, hogy Csehország és Lengyelország fog bennünket hamarosan irigyelni, annyira jók a makrogazdasági számaink.
Ez a költségvetés sem arról szól, hogy olyan túlságosan jól állnánk. Ha valaki megnézi a deficitmutatónkat, az államadósság mértékét, ha megnézi azt, hogy a magyar államadósság finanszírozásához milyen külső segítség kellett az országnak, hogy miért is kellett nekünk először az IMF-hez fordulni azért, hogy az ország ne menjen csődbe, ne omoljon össze, akkor jól látható, hogy itt nagyon súlyos problémák vannak, amiket nem lehet egy-két hónap alatt orvosolni. Ezek a számok itt vannak még velünk, nem is egészen értjük, hogy miről beszél a kormány, amikor megint elkezdte a sikerpropagandát. Amikor nem tudjuk a számokat magyarázni, akkor jön a kozmetikázás, a trükkök időszaka. Mintha ez térne most megint vissza. Említettem már a tegnapi nap folyamán államtitkár úrnak, nem mondok neki újat ezzel, hogy furcsa módon most is a választások előtt kerül sor a bruttó hazai termék számításának módszertani változtatására a KSH-ban. Érdekes módon a KSH elnöke gyorsan nyugdíjba is megy, és egy új személyt neveznek ki elnöknek.
Furcsa módon találkoznak ezek az események azzal, hogy közben a 2008-ra vonatkozó bruttó hazai termék összege vagy mértéke is változott. Ahogy említettem is, hirtelen 3,4-ről 3,8 százalékra növekedett a tavalyi hiány; 0,1-0,2 százalékos eltérés persze belefér a rendszerbe, de 0,4 százalékos? Az történik most is, mint amit 2005-2006-ban megtapasztaltunk, elkezdenek visszafelé könyvelni bizonyos tételeket, amit nem tudnak eltüntetni ebben az évben, azt vagy előre, a jövőre tolják ki, 2010-2011-re, vagy pedig, ha van rá mód, akkor visszafelé, a zárszámadási törvény kapcsán. Ez történt most is. Ezért mondjuk azt, hogy persze lehet trükközni, lehet kozmetikázni a számokat, csak ne gondoljuk azt, hogy ezt a ránk figyelő IMF, Európai Unió vagy a Világbank szakemberei nem veszik észre. Ahogy mi észrevettük ezeket a számokat, ezeket az információkat nyilván ők is megkapják.
A másik ilyen dolog, amiben már hosszú vitánk van, hogy vajon sikeres-e az a gazdaságpolitika, ahol nő a munkanélküliség, ahol az egy évvel korábbi állapothoz képest 150 ezer emberrel többnek nincs munkája. Államtitkár úr itt is menteni akarja a menthetőt, és arról beszél nekünk, hogy kérem szépen, 2001-ben, 2002-ben sem dolgoztak többen Magyarországon, mint most. Hát, államtitkár úr, ön a KSH-ban is dolgozott egy ideig, nagyon jól tudja, hogy milyen módszertan alapján történik a KSH-ban a munkanélküliség regisztrációja. Azonos időszakhoz érdemes azonos időszakot hasonlítani. 2001 július-szeptemberében a foglalkoztatottak száma 3 millió 888 ezer fő volt. (Arató Gergely, a teremből kifelé menet: A módosító indítványok számát, képviselő úr!) A 2002-es időszakban… - Arató úr biztosan a bírósági tárgyalásra megy, mert elrohant a teremből, és még itt közbekiáltott. (Az elnök csenget.) De folytatnám, elnök úr, köszönöm a segítségét. (Török Zsolt: Csak a módosító indítványok számát kérdezte.) Köszönöm a segítséget.
