DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Többször hangoztattam már a Ház előtt, egy társadalmat bizony minősít az, hogy hogyan bánik a kiszolgáltatottakkal, hogyan bánik más élőlényekkel, különösen azokkal, amelyeknél bizonyított az, hogy szenvedésre képesek. A jogalkotó ezt felismerve több mint tíz évvel ezelőtt megalkotta az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényt, amelyben pontosan ennek a társadalmi elvárásnak tesz eleget.
Ugyancsak ezt követte és a folyamat részeként került elfogadásra a büntető törvénykönyv módosítása, amely az állatkínzást bűncselekménnyé nyilvánította, érzékeltetve ezzel azt, hogy nem tehető egyenlőségjel az állat és egyéb tárgyak között, tehát nem rongálásnak kell innentől kezdve minősíteni ezt a bűncselekményt.
Ugyancsak ennek a folyamatnak a része, hogy ez a törvényi tényállás a büntető törvénykönyvben megváltozott, tehát differenciáltan került szabályozásra, egy minősített eset került beiktatásra. S mellékesen megjegyzem, én úgy hiszem, hogy a törvényi tényállást tovább kell majd differenciálni, illetve más törvényi tényállásokban is meg kell ennek a szemléletnek jelenni, így például azt gondolom, hogy az állatlopást esetleg később - nem is esetleg, hanem feltétlenül - másként kéne szankcionálni, mint bármi másnak az ellopását.
És elérkezünk a jelen törvénymódosító javaslathoz - amely szintén ennek a folyamatnak és szemléletváltásnak a részét képezi -, amely előttünk fekszik. Az állatvédelmi szabályozás alapját jelentő alapjogszabályt, tehát az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényt már több mint tíz éve fogadta el az Országgyűlés. Azóta több alkalommal módosításra került, ám a napi gyakorlati alkalmazás során merültek fel további pontosítási igények, részben az egyéb jogszabályi környezet módosulása, részben a társadalmi elvárásokban bekövetkező hangsúlyváltozás miatt; erre utaltam az előző folyamat vázolása kapcsán. A jelen módosítási javaslat is részben pontosító jellegű, részben azonban az állatokkal való felelős bánásmódra való nevelés kihangsúlyozását szolgálja.
(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A törvényjavaslat 1. §-ában egy kiegészítésre kerül sor, amely azt célozza, hogy nemcsak a természetes ellenségeitől kell megóvni a szabadon tartott állatokat, hanem például a kóbor ebek zaklatásától és továbbá minden olyan káros hatástól, ami az egészségüket veszélyezteti.
A 2. § egy gépelési hibát javít ki, azonban ez a gépelési hiba meglehetősen nagy jelentőséggel bír, hiszen az adott rendelkezés - ami kifejezetten ebbe a törvénybe való - egy másik törvényben került szabályozásra. Ezt alakítja vissza a 2. §-ban az általam benyújtott törvénymódosító javaslat.
A 3. § gyakorlatilag fogalompontosítást tartalmaz.
A 4. és 5. §-ban pedig az ott meghatározott és vázolt eljárások tisztasága érdekében összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg, illetve pontosít a javaslat. Az állatvédelmi törvény fogalomrendszere szerint az állatmenhely, illetve állatpanzió egy fogalom alá esnek, ez az állatotthon fogalma. Azonban céljuk, finanszírozásuk fenntartási módjuk teljes mértékben eltérő, így célszerű e javaslatban pontosítani a szöveget, különös tekintettel arra, hogy a tartós működéshez elégséges vagyoni fedezet megléte nem követelhető meg egy állatpanziótól. Ez a gyakorlatban meglehetősen sok problémát jelent. Marginálisnak tűnhet első ránézésre a probléma, de a módosítás kapcsán úgy hiszem, hogy a jogszabály alkalmazása sokkal inkább fog megfelelni a társadalmi és szakmai igényeknek és elvárásoknak.
A 7. §-ban egy korrekciót hajt végre a törvényjavaslat. Itt a törvény egy fejezet címének a módosítását végzi el. Itt szeretném megjegyezni - hiszen ez az állatvédelmi bírsághoz kapcsolódik -, hogy az én meglátásom szerint ideje emelni az állatvédelmi bírság kiszabható összegét, ez azonban nem törvényhozási aktus, hanem rendeleti úton kell hogy szabályozásra kerüljön. Ezúton is kérem tisztelt államtitkár urat, hogy ebben segítségemre lenni szíveskedjék, ha egyetért a felvetésemmel.
A 8. § talán az egyik legfontosabb ebben a törvényjavaslatban. Itt arról rendelkezne a jogszabály, amennyiben az Országgyűlés elfogadja, hogy a törvény ne a zárórendelkezések között sorolja az iskolai oktatást és az állatvédelemre történő oktatást, hanem külön fejezetben a törvényben, hangsúlyozva ezzel a kiemelt jelentőségét ennek a dolognak. Így tehát a törvényjavaslat arra tesz javaslatot, hogy az iskolai oktatás, illetve az állatvédelmi oktatás egy külön fejezetben kerüljön szabályozásra. Értelemszerűen ezt is igazi konkrét, pontos tartalommal a rendeleti szabályozás tudja megteremteni, de azt, hogy a törvényalkotó jelezze ennek az igényét, én nagyon fontos dolognak tartom. Azt ugyancsak, hogy az állatvédelmi hatóság szakmailag felügyelni tudja az állatvédelmi előírásokra vonatkozó iskolarendszeren kívüli képzést és vizsgáztatást, illetve részt tudjon venni a tartalmi követelmények kidolgozásában és a képzés szervezésében.
Röviden tehát a javaslatban ezek a felvetések szerepelnek. Hangsúlyoztam a 8. § kapcsán, de hangsúlyozom a teljes törvényjavaslat kapcsán is, hogy a legfontosabb rendelkezéseket kormányrendelet, illetve miniszteri rendelet kell hogy kiegészítse, azt konkrét tartalommal megtöltse.
Tisztelt Országgyűlés! Felvetődött a bizottsági vitában, hogy a javaslat korlátokat állít az állatokkal kapcsolatos gazdálkodók elé. Igen, tisztelt Országgyűlés, ez így van, korlátokat állít, de ésszerű korlátokat állít az állatokkal kapcsolatos gazdálkodók elé. Úgy hiszem - ezt a bevezetőmben szintén elmondtam -, hogy az állatokkal való humánus bánásmód, amely egy európai demokratikus állam sajátja kell hogy legyen, van olyan súlyú társadalmi érdek, amely indokolja a jól átgondolt és arányos korlátok felállítását.
Mindezek alapján, tisztelt Országgyűlés, indítványozom azt, hogy a végszavazásnál a javaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
