LÁSZLÓ TAMÁS

Full text search

LÁSZLÓ TAMÁS
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Úgy látom, hogy abszolút szemléleti ellentét van a kormánypárt és az ellenzék között ebben a kérdésben. Nagyon nehéz lenne az elmúlt 20 évben a pénzügyi szektorban történt olyan nagyságrendű szabályozásváltozást említeni, ami csak megközelítené ennek a tervezett törvénynek a hatását a magán-nyugdíjpénztári rendszerre.
Keller László képviselőtársunk két kockázatról beszélt: az intézményrendszer kockázatáról az intézmények felől vizsgálva, a járadékbefizetési időszak kockázatát megint csak az intézmény felől vizsgálva. Csak a helyzet az, hogy itt van 3 millió tag - a 3 millió tag felől kellene nekünk vizsgálni ezt az egész kérdést. És azt mondja Keller László, hogy a tagok nem tőkeerősek. De, a tagok hihetetlen mértékben tőkeerősek: ez a 3 millió ember fizetett be 2000 milliárd forintot. Tehát az egész erről szól, ennek a 2000 milliárd forintnak a mainál lényegesen szabadabb, banki jellegű használatáról szól.
Mi azt látjuk, hogy ez az átalakítás egészen elképesztő mértékű és súlyos károkat okozhat a rendszerben. Itt egy paradigmaváltásról van szó, méghozzá egy negatív paradigmaváltásról van szó, az valósul meg, ha átlépünk a nonprofit jellegből a profitorientált jellegbe. Ez egy egészen alapvető változás, olyan alapvető változás, amiről mi úgy látjuk, hogy a nyugdíjpénztári tagokat, ezt a 3 millió embert önök nem kérdezték meg, és nem képviselik igazán.
Az intézményi átalakulás kötelező jellege mit jelent? Minden magánnyugdíjpénztárnak biztosítóvá kell alakulnia kötelezően. Itt is azt vizsgálják önök, hogy a nagyobb magánnyugdíjpénztárak részéről fogalmazódik meg a panasz, hogy ezeknek a jelenlegi intézményi formája nem kielégítő az ő számukra. Vagy amikor azt kérdeztük a szociális bizottság ülésén, hogy ki rendelte meg ezt a törvényt - mondjuk, ez egy meglepő kérdés volt a jelen lévő kormányképviselő számára -, akkor két dolgot mondott, hogy a megrendelők a pénzintézetek voltak és a munkavállalók. Úgy gondoljuk, hogy a munkavállalók nemigen lehettek, mert a munkavállaló ilyen módon nem jelenik meg, de a pénzintézetek megjelennek ebben a kérdésben.
A magánnyugdíjpénztárak jelenlegi formájukban önkormányzati elven működnek. Kékesi Tibor képviselő úr leszólta egy kicsit ezt az önkormányzati jelleget, holott mi azt mondjuk, hogy ezeknek a nonprofit szervezeteknek nemcsak hogy létjogosultságuk van, de ezt kellett volna tűzön-vízen keresztül megerősíteni. Belátható, hogy a nonprofit szervezet jelleg nincsen összhangban sem a pénzügyi csoportok profitorientált üzleti magatartásával, valójában sem a tagokéval. Ezt egyébként helyesen mondja Kékesi Tibor képviselő úr, hogy a pénztártagok is inkább ügyfélnek érzik magukat ebben a rendszerben, semmint tulajdonosnak. Ugyanakkor nem igaz ez azokra a kis szervezetekre, a munkáltatói vagy ágazati hátterű nyugdíjpénztárakra, mert itt valóban működik az önkormányzati szervezet, van valamiféle ágazati összetartozás, és a valóban nonprofit működés a cél.
Mi azt gondoljuk, hogy ha tovább kellett volna fejleszteni, amit ön fikcióként mond - tehát önök 1997-ben ezeknek a pénztáraknak a létrehozásával egy fikciót hoztak létre, ezt ön vallotta be teljesen világosan -, mi azt gondoljuk, hogy ezt a nonprofit jelleget, az önkormányzati elvet kellett volna továbbfejleszteni és erősíteni, átláthatóvá tenni, hitelesebbé tenni. Tehát a valódi nonprofit szervezetek érdekeit ez az átalakulás egyáltalán nem veszi figyelembe. Annak a néhány, igen nagy banki hátterű biztosítónak az igényeit viszont abszolút mértékben igen. Tehát könnyű belátni azt, hogy a kötelező jelleggel a kisebb vagy közepes méretű magánnyugdíjpénztárak két-három éven belül beolvadásra, végelszámolásra kényszerülnek, mert az előírt feltételeket, a szavatoló tőkét nem tudják majd biztosítani, és ez a beolvadás kódolva benne van ebben a rendszerben.
Miért akarják önök ellehetetleníteni ezeket a szervezeteket? Ez azért is érthetetlen, különösen azért érthetetlen, mert a nagy pénzügyi csoportokhoz tartozó magánnyugdíjpénztárak éves vagyonarányos díjterhelése 1,72 százalék, míg ugyanaz az ágazati, munkahelyi magánnyugdíjpénztáraknál csak 1,08 százalék. Tehát 60-70 százalékos az eltérés a kicsik javára. Ebből is látható, hogy érthetetlen ez az egész gondolatmenet, és azt látjuk, bizony, hogy azzal, hogy limitálják a költségeket, a jelenlegi költségeket viszik föl egy lényegesen magasabb szintre. Tehát itt valójában nem limitálásról van szó, hanem egy emelésről van szó. Mi úgy látjuk, hogy a kisebb, eltűnésre ítélt pénztárak működtek olcsóbban, és ott az önkormányzati jelleg létezik, a nonprofit jelleg működik, és azt kellene megerősíteni. Kinek az érdeke ez? Teljesen világos, hogy a nagy és a drágábban működő intézményekbe tereli ez a törvény a biztosítottakat.
Érdekes kérdéseket tettünk föl a bizottsági ülésen. Az első kérdésünk az volt, például egy ilyen kérdés, hogy azzal, hogy 2007-től az APEH szedi be a befizetéseket, kialakul - különböző rendetlenségekből adódóan - egy úgynevezett függő számla. Ez 82 milliárd forintot tartalmaz, ez egy néhány hónappal ezelőtti adat. Mi azt kérdeztük, hogy akkor ennek a haszna kié lesz: a pénzintézeté vagy az egyéné? Mi úgy látjuk, hogy a pénzintézet hasznát biztosítják, az egyén hasznát nem biztosítják; például ebben a vonatkozásban is kellett volna valamit mondani.
(10.30)
Arra a kérdésre, hogy mi garantálja a lehető legmagasabb nyugdíjszolgáltatást, semmilyen választ nem tudott adni a kormány képviselője. De amikor azt kérdeztük - és ez talán a legfontosabb dolog, és erre se Keller László, se Kékesi Tibor nem tért ki -, hogy mi volt az egésznek a múltja, tehát '97-től a máig terjedő időszakig mi történt ezekkel a befizetésekkel, ezekre szeretnék világos számokat látni, szeretnék világosan látni, hogy ezek miért nem érik el olykor még az infláció szintjét sem, azok a növekmények, amelyeket egyébként a nagy híradásokban és a reklámokban, amelyekkel beterelték ezt a 3 millió embert ebbe a rendszerbe, megígértek, mi azt kérdeztük, hogyan néznek ki ezek a múltbeli és a jelenlegi helyzetre vonatkozó számítások, nagyon-nagyon érdekes anyagot kaptunk. Ott nyomban megígérte a kormány képviselője, hogy át fognak küldeni mindenféle anyagot, háttérszámítást.
Ehhez képest egy olyan anyagot küldtek át, amiből csak egy részletet emelek ki, hogy lehessen látni, körülbelül mi a kormány gondolkodásmódja ezzel kapcsolatban. A 4. számú melléklet a mortalitási kockázat nagyságának becsléséről szól. Csak egyetlen mondatot olvasok fel ebből és elemzem. Azt mondja: a várható élettartam előre nem várt növekedése jelentős többletkiadást, mortalitási veszteséget okozhat a járadékszolgáltatónak. Kérem szépen, ha ennek a társadalomnak nem az a célja, hogy tovább éljenek az emberek, biztonságban éljenek, és az általuk befizetett összegekből hosszú ideig tudják biztosítani az életük nívós fenntartását, akkor nem tudom, miről beszélünk.
Tehát az egésznek ez volna a célja, nem az, hogy azt vizsgálgassuk, vajon a várható élettartam előre nem várt növekedése milyen többletkiadást - még ilyen szót is kitalálnak, hogy mortalitási veszteséget - okoz a pénzintézetnek. Nem, kérem! Az önkormányzat és a nonprofit jelleg ezeket a szempontokat abszolút mértékben figyelembe tudja venni. A banki magatartás és az a terelés, amilyen irányban önök a magánnyugdíjpénztárak világát el akarják tolni, ezt nem veszi figyelembe. Önök kizárólag cost-benefit vizsgálatot végeznek, csak arról szól az egész, hogy vajon a pénzintézetnek mikor éri meg, hogyan éri meg. Itt valójában nem erről van szó; itt alapvetően egy társadalmi vizsgálatot kellett volna csinálni, és a befizetők, a 3 millió tag részéről kellett volna kezelni ezt az egész ügyet, ilyen irányba kellett volna továbbfejleszteni.
Önök az intézményrendszer kockázatát vizsgálják. Mi ezzel szemben a pénztártagok kockázatát vizsgáljuk, és azt gondoljuk, hogy ha ezt a törvényt elfogadják, akkor ezzel egy olyan aknát rejtenek el, amely 2013 után fog majd a 3 millió ember számára felrobbanni. Mi úgy gondoljuk, hogy ez nagyon helytelen irány. A nonprofit jelleget, az önkormányzati jelleget kellene megerősíteni, és nem a nagy intézményi kockázatokat figyelembe venni.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi