GULYÁS JÓZSEF
GULYÁS JÓZSEF
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Húsz évvel a köztársaság kikiáltása után egyre több a keserű hang, sajnos nem alaptalanul. Hankiss Elemér szavaival élve minden porcikájában rosszul működik az ország, de ezért legkevésbé sem az alkotmányos keretek hibáztathatók.
A rendszerváltó éveket nemhogy nem kell megtagadnunk, hanem büszkék lehetünk mindarra, amit ez az ország a pártállami rendszer lebontásában, a jogállamiság, az alkotmányos demokrácia alapjainak megteremtésében 1989-90 fordulóján elért. Akkor is így van ez, ha tudjuk, hogy a rendszerváltás idején - és bizony azóta sem - oldották meg, válaszolták meg a különböző színezetű kormányok, a különböző összetételű Országgyűlések az elmúlt rendszer megismerhetőségének legérzékenyebb kérdéseit. Lassan, de sajnos biztosan elszáll az utolsó lehetősége is annak, hogy ez az Országgyűlés tisztába tegye a lezáratlan közelmúlt vállalhatatlanul rejtve tartott ügyét.
Ki kell mondani, hogy a rendszerváltás előtti állampárti vezetés, az állambiztonsági szolgálatok működtetői nem tarthatnák még ma is titkosítva, elzárva a nyilvánosság elől a pártállami rendszer állambiztonsági iratainak indokolatlanul jelentős részét, ha ezt a rendszerváltást követő szűkebb politikai elit nem tette volna lehetővé. Miért? Talán azért, mert fantáziát, hasznos eszközt látott a titkok privatizálásában, ahogy az állambiztonsági káderállomány lényegében teljes körű átvételében is.
Vajon a válságkezelésre szerződött kormánynak mik a szándékai, melyek a szándékai ezen a területen? Több mint fél év telt el, és bizony semmiféle új szándék vagy előrelépés ezen a területen nem körvonalazódik. Lehet persze, hogy ez a kormány ebben a tekintetben is a Szocialista Párt és a frakció foglya, ezért nem is kell tőle semmi merőben újat várni. Ha viszont mégsem, akkor itt az utolsó alkalom, hogy demonstrálja, nem régi vágású politikai kormányzás folyik.
Jó ok, és persze alkalom is erre az Európai Parlament idén tavasszal elfogadott elvi nyilatkozata. Ez a nyilatkozat az európai lelkiismeret töretlen megőrzésének szükségességéről és a totalitárius rendszerek radikális elvetéséről szólt. Az elvi nyilatkozat arra emlékeztetett, hogy az újraegyesített Európa 2009-ben ünnepli a közép- és kelet-európai kommunista diktatúrák összeomlásának és a berlini fal leomlásának 20. évfordulóját. A történelmi alkalom pedig lehetőséget nyújt az 1944-1990 közötti közelmúlt maradéktalan történelmi feltárására, hiszen az EP állásfoglalása szerint húsz évvel a közép-kelet-európai szovjet típusú diktatúrák összeomlása után az egyes tagállamokban még mindig indokolatlanul korlátozzák a tudományos kutatásokhoz szükséges dokumentumokhoz való hozzáférést.
Bizony, ez a megállapítás vastagon eltalálja Magyarországot. Ezt állítja egyébként az 1956-os Intézet Közalapítvány és a Nyilvánosság Klub múlt héten, az Élet és Irodalomban közzétett állásfoglalásában is. Ez a nyílt levél, amelyet a Magyar Köztársaság döntéshozóihoz címeztek, felhívja a figyelmet arra, hogy az 1995. évi LXV. törvény nem nyitotta meg a soron következő évtizedfordulóig a kutatás számára az 1980 után, de még a törvény hatálybalépése előtt keletkezett minősített iratokat.
1999-ben azonban a Fidesz-kormány egy elég csúnya technikával tolta ki éppen tíz évvel, 2009 végéig az iratnyilvánosságot akadályozó határidőt, hiszen a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló törvény vitája közben szúrták be ezt a nagyon nem oda való passzust. Remélem, ez a kormány nem készül hasonlóra és a Fidesz által egyszer már kitolt határidő újabb módosítására.
Ezért szorgalmazom, hogy az 1956-os Intézet Közalapítvány és a Nyilvánosság Klub kezdeményezésével egyetértve szüntessék meg az 1980. január 1. és 1990. május 1. között keletkezett “Szigorúan titkos”, “Különösen fontos”, “Titkos”, “TÜK-iratként kezelendő”, “Szigorúan bizalmas”, “Bizalmas”, “Szolgálati használatra” jelöléssel ellátott iratok minősítését. Szorgalmazom továbbá, hogy az úgynevezett mágnesszalagokon található információk mielőbbi előhívását, digitalizálását, a kutathatóságot biztosítsa a kormány.
Kívánatos, és ez törvénymódosítást sem igényel, hogy még ez év vége előtt adják át az állambiztonsági iratoknak a lehető legteljesebb körét a közlevéltáraknak, biztosítva a kutathatóságot, a mind teljesebb nyilvánosságot.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
