DR. VITÁNYI ISTVÁN
DR. VITÁNYI ISTVÁN
DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is visszautasítom a Szép Béla képviselőtársam beszédének elejében foglaltakat, miszerint azért elleneznénk a polgári törvénykönyv hatálybalépését, hogy az ne a szocialista kormány ideje alatt jöjjön létre. Ennek még a gondolatát is visszautasítom, hiszen nem mi ellenezzük a polgári törvénykönyv létrejöttét, ez formálisan igaz, de a szakma van ellene. Én úgy gondolom, legalábbis a mi oldalunkon lévő képviselőtársaim nevében mondom, hogy nekünk az az egy év, fél év munka, amit a polgári törvénykönyvvel foglalkoztunk, összehasonlíthatatlanul kevesebb, mint amennyit azok a jogtudósok, a nálunk sokkal jobban hozzáértők foglalkoztak a témával. Csak példaként említeném, hogy a német polgári törvénykönyv 80 évig készült, és négy év kellett a hatályba léptetéséhez. Azt sem gondolnám, hogy a munkához való hozzájárulás minőségét az határozza meg, ki, hány percet beszél. Lehet 40 percig is beszélni és semmit mondani, lehet 3 percig beszélni és elmondani a lényeget.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 2009. szeptember 21-ei ülésén elfogadott polgári törvénykönyvről szóló T/5949. számú törvényjavaslatot Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, mivel magával a törvénnyel és annak elfogadási módjával nem értett egyet, és élt az alkotmány 26. § (2) bekezdésében biztosított jogkörével.
Tisztelt Ház! A polgári törvénykönyv tárgyalása során mind az általános, mind a részletes vitában elmondtuk a törvénnyel kapcsolatos kifogásainkat, és kértük a kormányt, hogy a törvényt vonja vissza, tekintettel arra, hogy további szakmai egyeztetések szükségesek, és módosító javaslatokkal a törvény nem javítható. A jogalkotási eljárás során kifogásoltuk azt is, hogy a zárószavazás előtt benyújtott T/5949/416. számú javaslat, amely 235 pontból állt, több lényegi módosítást is végrehajtott az egységes javaslaton, és a módosító javaslat lényegesen és jelentős terjedelemben megváltoztatott néhány rendelkezést. Ezért ismételten le kellett volna folytatni az általános és részletes vitát, mert véleményünk szerint - és ezt támasztja alá a köztársasági elnök úr átirata is - az egységes javaslat távolról sem volt kész jogszabályszövegnek mondható. Mindezek ellenére a parlament, pontosabban: a kormánytöbbség 2009. szeptember 14-én úgy döntött, hogy a záróvitát 4 óra 40 perces időkeretben folytatja le. Már ekkor hangsúlyoztuk, hogy a törvénynek ilyen módon való elfogadása nem összeegyeztethető a Házszabály 107. §-ával.
(9.40)
A törvényben számos szerkesztési hiba található, és ugyanígy számos koncepcionálisan átgondolatlan, a gyakorlatban igen nehezen alkalmazható rendelkezés is. A normaszöveg jelenlegi formájában nem méltó arra, hogy a Magyar Köztársaság polgári jogi kódexévé váljon, hangsúlyozza a köztársasági elnök úr levele.
Az ellentmondásos szabályok közül fontosnak tartotta kiemelni a köztársasági elnök egyrészt azokat, amelyek rendszerelméleti, a jogalkotás hiányaira utalnak, másrészt rendszertani következetlenséget mutatnak. Ezen túlmenően a törvényben egyes szakaszokon belül is jelentkeztek kodifikációs hibák.
A formai jellegű kifogásain túl több tartalmi jellegű rendelkezéssel sem értett egyet a köztársasági elnök. Az előbb említett problémák a családjogi területen, a jogi személyekről szóló részben, a személyhez fűződő jogról szóló részben, az élettársi kapcsolatot szabályozó részben és egyéb rendelkezésekben találhatók. Csak itt szeretném megemlíteni, hogy például a polgári törvénykönyvbe bejegyzett élettársi kapcsolattal kapcsolatos rendelkezés ellen jelen pillanatban az Alkotmánybíróság előtt van beadvány, annak a sorsát még nem tudjuk, hogy mi lesz.
Tisztelt Ház! A köztársasági elnök úr csak példálózó jelleggel sorolta fel a törvénnyel kapcsolatos aggályait és kifogásait, és ez is 14 oldalt tett ki. Megemlítette, hogy a jogász szakmán belül a jogtudomány művelői és a bírák között is számos további tartalmi aggály és kétely merült fel, amelynek kimerítő felsorolása és kifejtése meghaladná a köztársasági elnöki vétó kereteit. A felhozott indokok alapján kérte a köztársasági elnök, hogy a parlament vesse ismételten alapos revízió alá a normaszöveget.
A törvényjavaslat vitája során - észlelve a javaslat hiányosságait - kértük, hogy a kormány vonja vissza további átdolgozásra a normaszöveget. Ugyanis a polgári törvénykönyv megalkotására irányuló eljárásnak különösen gondosnak kell lennie, és a lehetőségekhez képest garantálni kell a létrejövő jogszabály kifogástalan minőségét.
Mint már említettem, osztjuk a köztársasági elnök úr azon véleményét, hogy a normaszöveg jelenlegi formájában nem méltó arra, hogy a Magyar Köztársaság polgári kódexévé váljon, és a jelenlegi eljárásban álláspontunk szerint a hiba nem orvosolható.
Ezért kérjük a kormányt, hogy a javaslatot vonja vissza. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
