NÓGRÁDI LÁSZLÓ
NÓGRÁDI LÁSZLÓ
NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A Zalaegerszeg-Rédics vasútvonalat 1880 októberében, pontosan 129 éve adta át a forgalomnak a dunántúli helyiérdekű vasút, akkor a Zalaszentiván, Zalaegerszeg, a szlovéniai Lendva és a horvátországi csáktornyai vasútvonal részeként. A régi vasútvonalat sajnos kettészelte a trianoni határ, ennek következtében a magyarországi Rédics és Lendva között a vasutat felszedték. Európa újraegyesítése után, Szlovénia és Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása után többször előkerült a Rédics-Lendva vasútvonal újraépítésének igénye, például 2008. június 5-én magyar-szlovén közlekedési miniszteri találkozón, az első szlovén-magyar közös kormányülésen, legutóbb 2009. július 1-jén Borut Pahor és Bajnai Gordon találkozóján.
A korábbi években elkészítettük a vasútvonal megépítésének a terveit, ami 2342 méteres vasútvonalat jelentene, körülbelül 1,5 milliárd forint költséggel. Érveim mellette, hogy alternatív útvonalat jelenthetne a koperi kikötőhöz, tehermentesítené a rédicsi határátkelőhelyet, Magyarországnak stratégiai érdeke fűződik ahhoz, hogy a koperi kikötő minél gyorsabban, jó áron elérhető legyen. Mivel mintegy 2 millió kamion halad át a közutakon évente, ezek egy része a lendvai vasút megépülésével átterelhető lenne a vasútra. A lendvai önkormányzat stratégiai megállapodást kötött a koperi kikötővel, hogy logisztikai központot hoznak létre.
Kérdezem Madách alapján, aki azt mondta, nem a kakas szavára kezd virradni, de a kakas kiált, merthogy virrad, a két ország politikai érdekén túl figyelembe veszi-e a közlekedéspolitika a határ mentén élők, különösen a nemzeti kisebbségek érdekeit, és nekifog-e a Rédics-Lendva vasútvonal megépítésének. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
