DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Esztergom városa, amely korábban történelmi emlékeiről, a Dunakanyar egyik ékköveként, esetleg az Alkotmánybíróság székhelyeként híresült el, mostanában leginkább botrányai révén jelenik meg a nyilvánosságban. Az aranyáron vásárolt mélygarázstól, a Szent István Gimnázium körüli botrányon keresztül, a polgármester háza előtt közpénzből létesítendő csónakázótóig hosszú a sor.
Úgy tűnik, ez lassan már a Fidesznek is tehertétel, Orbán Viktor pártelnök pedig - amúgy Esztergom díszpolgára - egyenesen kerüli Meggyes Tamás polgármestert. A botránysorozat egyik elemeként több bíróság is kimondta már első-, illetve jogerősen másodfokon, hogy a jegyzőt, aki eredetileg kétmilliárd forint helyett már hatmilliárdból létesülő esztergomi élményfürdő építésének véghajrájában nem volt hajlandó olyan dokumentumokat aláírni, amelyek törvényességéről nem volt meggyőződve, jegyzői állásából jogtalanul mozdították el, ezért eredeti munkakörébe vissza kell helyezni.
A bíróság az önkormányzatot - mivel ezt a döntést nem hajtotta végre - két ízben összesen 700 ezer forintra bírságolta, és kilátásba helyezte egyrészt a polgármesterrel szembeni pénzbírság kiszabását, másrészt a döntés végrehajtásának a rendőrség közreműködésével történő kikényszerítését is.
Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem ezért: vonatkoznak-e a törvények és a bírósági döntések Esztergom fideszes polgármesterére is? Érvényt lehet-e szerezni Magyarországon egy jogerős bírói döntésnek? Milyen lépéseket kell még tennie a jegyzőnek, hogy újra elfoglalhassa hivatalát? Korlátlanul költheti-e a város pénzét egy polgármester ilyen és ehhez hasonló ügyekre? És végül: hány jegyzője lesz Esztergomnak, ha a bírói döntésnek sikerül végre érvényt szerezni?
Tisztelettel várom válaszát. (Taps az MSZP padsoraiban.)
