DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Kedves Képviselőtársaim! Itt az általános vita végén néhány zárógondolatot a magam részéről, magunk részéről hadd mondjak. Nem elsősorban a gazdaságpolitikai természetű értékválasztást tükröző kérdésekről, hiszen ez uralta az elmúlt közel harminc órát, hanem inkább azokról a költségvetés-készítési, költségvetési elvekről, amelyek miatt, többek között amelyek miatt ez a frakció, a mi frakciónk ezt a költségvetést nemcsak elfogadásra, de még tárgyalásra sem tartotta alkalmasnak.
Kihasználom az alkalmat, hogy a pénzügyi kormányzat képviseletében itt van Becsey Zsolt úr, aki az Európai Parlament képviselője volt. Nyilvánvalóan jól ismeri az Európai Unió költségvetését. Feltételezem, hogy jobban ismeri, mint én, hiszen önnek módja volt abban a vitában is részt venni, tanulmányozni részleteiben. Én kicsit távolabbról szemléltem.
Nos, az Európai Unió legmagasabb rendű pénzügyi jogszabálya, a Financial Regulation tartalmazza azokat a költségvetési elveket, amelyeknek az alapján egy államnak vagy egy Európai Uniónak a költségvetését össze illik állítani, ahogyan az Európai Unió most készülő, mintegy 130 milliárd euró fölötti költségvetésének elosztása történik. Ezek között az elvek között előkelő helyen szerepel az egységesség és teljesség elve, a “unity and budget accuracy” elve, ami azt mondja ki, hogy az Uniónak minden bevétele egy költségvetésbe áramlik be, és minden kiadása egy költségvetésből áramlik ki. Ezt az elvet egyébként a magyar államháztartási törvény preambuluma is rögzíti. Ennek az elvnek a magyar állam költségvetése, ami előttünk fekszik, a Magyar Köztársaság jövő évi költségvetési törvényjavaslata nem tesz eleget.
A jövő héten fogja a költségvetési bizottság tárgyalni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának jövő évi költségvetését, és majd aztán a parlament külön költségvetési törvényt fog erről alkotni. Ez egy példa arra, hogy ez például nem része az általunk most tárgyalt állami költségvetésnek, ami egy mulasztása a parlamentnek, mulasztása volt eddig a parlamentnek, mulasztása fél év óta a kétharmados rendelkező kormánytöbbségnek. Hiszen ezt a területet is integrálni illett volna, kellett volna az állami költségvetésbe, hogy az egységesség elve érvényesüljön, és egyszerre láthassa az összes képviselő, beleértve az ellenzéket, beleértve az érdeklődő állampolgárokat, választópolgárokat, hogy a magyar államnak mennyi pénze van.
De nemcsak ez a Médiatanács költségvetése lóg ki a sorból úgymond, hanem kilógnak ebből többek között a közalapítványok, a kiemelkedően közhasznú alapítványok, semmiféle tájékoztatást nem kaptunk, nem kapunk a költségvetési törvényjavaslatban azokról az állami tulajdonú, többségi állami tulajdonú gazdasági társaságokról, amelyeknek a bevételei, adói, osztaléka része a költségvetésnek. Rendkívül sok információtól fosztott meg minket a költségvetési törvényjavaslat, márpedig egy pénzügyi tervet, egy költségvetést jó információk nélkül, megalapozott információk nélkül nem lehet elkészíteni.
Egy másik elv, aminek szintén nem felel meg ez a költségvetés - megint csak részben az Európai Unió pénzügyi rendeletéből, részben az államháztartási törvény preambulumából idézve - az áttekinthetőség. Kérem tisztelettel, ez nem egy áttekinthető költségvetés. Most nem akarok itt olcsó poénokkal érvelni, hogy vannak benne 0,2 millió, tehát 200 ezer forintos tételek, és vannak benne 50 milliárdos egy soron levő tételek, és mind a kettőről annyi információ van, hogy 0,2 és 50 milliárd. Nyilván bagatell, egy közepes háztartásban is a 200 ezer forint, nyilván ott azért meggondolják, mire költik, de egy ekkora, 14 000 milliárd forintot tartalmazó költségvetésben ekkora tételekkel szórakoztatni úgymond a képviselőket talán kicsit komikus.
A másik oldalon viszont hiányzik az 50 milliárdnak vagy a 30 milliárdnak a részletes bemutatása, hogy mire kívánja elkölteni, mondjuk, a Honvédelmi Minisztériumnak ez a már idézett logisztikai ellátó szolgálata, erről nem kapunk tájékoztatást. Tehát úgy néz ki, hogy a parlament költségvetési jogát magához ragadja a kormány, a kormánytöbbség, és a parlamentnek magának, inkluzíve az ellenzéki pártoknak, még közelebbről a Jobbik-frakciónak nincs semmiféle lehetősége arra, hogy rákérdezzen és befolyásolja, hogy ugyan, mire fogják elkölteni ezeket a dologi kiadásokat. Tehát az áttekinthetőség vagy a részletesség elve sem érvényesül.
Hadd mondjak egy konkrét példát, megint csak utalva a médiumok problematikájára. Ha fölütjük ezt a költségvetési törvényjavaslatot, megtaláljuk benne többek között a közmédiumok finanszírozását a 40. oldalon, ami 58,7 milliárd forintos kiadási előirányzatot tartalmaz, miközben nincs mellette az, hogy miből történik ez a kiadás. Nincs ott, hogy milyen bevétele van, vagy milyen támogatást kap ez a médiumcsoport, ez a médiablokk. Hogyan lehet eligazodni ebben a költségvetésben egy országgyűlési képviselőnek vagy bárkinek? Nem is beszélve arról, hogy itt mindahányan, akik vagyunk, nem vagyunk feltétlenül szakértői a költségvetési összefüggéseknek, és ha az én szavaim nem elég meggyőzőek, akkor hadd idézzek egy klasszikust, aki erről a következőket mondta. “A költségvetési előirányzatokat úgy kellene megtervezni, megkülönböztetni, csoportosítani és nyilvánosságra hozni, hogy a közszükségletek kielégítése, a szükségletek tarkasága és az előirányzatok nagy száma ellenére a pénzügyi és számviteli dolgokban kevésbé avatott szem előtt is biztosan végigtekinthető legyen, és a szem végigtekinthessen az államháztartás számainak tömkelegén.” Ezt a mondatot báró Eötvös József írta mintegy 140 évvel ezelőtt.
Tehát azt gondolom, hogy ezen a téren igen kevés előrehaladásról számolhatunk be, ami elég okot jelent ahhoz, hogy ezt a költségvetést a mi frakciónk végül is nem tudta támogatni. És csak a remény van meg arra, hogy a következő esztendőkben, ameddig ez a kormánykoalíció fogja az országot vezetni, majd olyan költségvetést is kapunk, amiből az is ki fog derülni, hogy nemcsak a kiadásokat hagyhatjuk jóvá, hagyhatja jóvá a kormánytöbbség, hanem azokat a kötelezettségvállalásokat is, amelyeket az Európai Unió költségvetése szintén tartalmaz. Az Európai Bizottság költségvetésében két számot hagynak jóvá: azt, amit kifizetnek az adott pénzügyi évben, és azt, amit nem fizetnek ki az adott pénzügyi évben, de majd egyszer ki kell fizetni, mert a Bizottság, az Unió kormánya kötelezettséget vállalt, és ezeket is figyelembe venné a költségvetésben. Tartalmaz egy táblázatot ez a törvényjavaslat erre vonatkozóan, de abból nem derülnek ki részletes információk, csak meglehetősen globális összefüggések.
Én ezt a költségvetést, ha egy szóval kellene jellemezni, slamposnak mondanám. Az egész magyar demokráciánk fejletlenségét szimbolizáló slampos költségvetést kaptunk, amiben olyan tételek, mint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium - idézőjelben - “különféle kifizetések” címszó alatt előirányzott tartaléka szerepel.
(17.50)
Kérem szépen, nem lehet ilyen nagyvonalúan, mondhatni, erőből megfogalmazott előirányzatokkal idejönni a parlament elé, és 12 milliárd forintot egyetlen sorba, indokolás nélkül beírni egy minisztérium fejezetébe! Őszintén szólva, ez nem más, mint az igen tisztelt miniszter úrnak a zsebpénze, amit nyilvánvalóan a mi frakciónk nem fog tudni a zsebébe tenni.
Ezért és még más sorolható példák miatt, végül is a költségvetési elvek negligálása, figyelembe nem vétele miatt mi ezt a költségvetést nem fogjuk tudni megszavazni.
Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
