DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy egy számsorral kezdjem: az Országos Érdekegyeztető Tanács közvetlen költségvetési támogatása 2001-ben 110 millió forint volt. Akkor hadd idézzek most a 2009. évi CXXX. törvényből a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről, 26. sor, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 61. pont: “Az OÉT-tagszervezetek szakmai programjainak támogatása, működési költségvetés 1 milliárd 674 millió 200 ezer; megismételném: 1 milliárd 674 millió 200 ezer forint támogatás, tehát több mint 15-szörösére emelkedett ez a támogatás.
És akkor ezzel szemben nézzük azt, hogy mennyire volt hatékony az OÉT működése. Úgy gondolom, hogy nem büszkélkedhet olyan komoly eredményekkel, mint amit ön említett. Könnyű belátni ezt: az OÉT-nek 10 bizottsága, 3 szakfóruma van, ezek a bizottságok eléggé széttagoltan működnek, nagyon ritkán üléseznek, évente egyszer vagy kétszer, jó néhány tagszervezet nem is képviselteti magát ebben a munkában, és nagyon ritkán alakítanak ki egyébként konszenzusos gyakorlatot. Tehát magyarán, van egy rendszer, ami nem működik hatékonyan, ráadásul nagyon sokba is kerül.
Éppen ezért a kormány törvényjavaslatot nyújtott be, amelyikben azt javasolja, hogy az eddigi széttagolt, szétaprózott, sok párhuzamossággal működő egyeztetés és koordináció helyett a társadalom egészét érintő általános gazdaság- és társadalompolitikai kérdéseket megvitató, konzultatív jogkörű tanácsadó testület jöjjön létre, amelyik az ország fejlődését érintő országos nagy ügyekben tanácsadó szerepet tud vállalni, az Európai Unió gyakorlatát is figyelembe véve a civil szervezetek, a gazdasági szféra, a tudomány, valamint a történelmi egyházak képviselőinek bevonásával.
Úgy vélem, hogy a nemzeti gazdasági és társadalmi tanács létrehozása lehetőséget ad a legfontosabb gazdaságpolitikai, foglalkoztatáspolitikai és társadalompolitikai kérdésekben a jelenleginél jóval szélesebb konzultációs mechanizmus működtetésére, amely éppen a széles körű legitimációs bázisa miatt hatékonyabban tudja ellátni és elősegíteni a nemzetstratégiai kérdések közös megoldását és megvitatását. Ebben a munkában állandó meghívottként a kormány is részt vesz, a partnerség és az együttműködés biztosítékát pedig az jelenti, hogy jelentést kell készíteni arról, hogyan hasznosultak a jogszabály-alkotásban, illetve a kormány munkájában a tanács véleményei, állásfoglalásai, ajánlásai.
Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország alapvető érdeke a jól működő társadalmi párbeszéd, és ahogy ön is említette, uniós tagországokkal szemben pedig elvárás a társadalmi párbeszéd fenntartása. Ugyanakkor felhívnám a figyelmét arra, hogy a társadalmi párbeszéd intézményi feltételeinek meghatározása nemzeti hatáskör, és nincs olyan uniós vagy más nemzetközi jogszabályi kötelezettség, amely a jelenlegi formában írná elő az érdekegyeztetési rendszer fenntartását.
Tisztelt Képviselő Úr! A kormánynak nemcsak az a feladata, hogy erősítse a társadalmi párbeszédet, hanem az is, hogy elősegítse annak hatékony működését. Nyugat-Európában bevett alapelv a “value for money”, vagyis hogy értéket kapjunk a pénzért, és úgy gondolom, a magyar polgárok is joggal várják el minden egyes közszolgáltatásnál, hogy értéket kapjanak. Hasonlóképpen a magyar polgárok a társadalmi párbeszéd szervezeti formáinál is joggal várják el azt, hogy értéket kapjanak adóforintjaikért cserébe. A benyújtott törvényjavaslat a nemzeti gazdasági és társadalmi tanácsról ezt segíti elő.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)
