SCHEIRING GÁBOR
SCHEIRING GÁBOR
SCHEIRING GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen a lehetőséget. Bízom benne, hogy ebbe a hat percbe most már a maradék javaslataim is bele fognak férni.
A kis- és közepes vállalkozások szempontjából mindenképpen szeretném kiemelni azt a javaslatunkat, hogy előzetes közbeszerzési tervet kelljen minden közbeszerzési körbe tartozó intézménynek készíteni. Ez borzasztóan fontos abból a szempontból, hogy előre tudjanak készülni a helyi mikrovállalkozások is az ajánlattételre. Számukra ez a lehetőség, hogy egy adott évre előre látják a vonatkozó beszerzéseket, nagyfokú könnyebbséget jelent pontosan azért, mert kisvállalkozások, mikrovállalkozások számára nagy nehézség lehet a pályázás. Ha előre tudnak kalkulálni, előre tudnak tervezni, az nagy könnyebbség számukra. Azt gondolom, hogy ez nem jelent túlzott, nagy többletterhet az önkormányzatokra, állami hivatalokra, viszont a kis- és közepes vállalkozásoknak, mikrovállalkozásoknak ez nagy könnyebbséget jelenthet.
Szeretném kiemelni azt a 171. ajánlási pontot, amely egészen érthetetlen módosításra reagál a részünkről. Nem nagyon látjuk azt, hogy miért volt szükség arra, hogy az új közbeszerzési törvény azt a meglehetősen fontos vívmányt teljes egészében a kukába hajítsa, amely a fogyatékosok igényeiről szól. Arról szól, hogy a fogyatékosok igényeire a közbeszerzések során reagálni kelljen.
Egészen elképesztőnek tartjuk, hogy a kormánynak ez a kötelezettsége kikerült az új közbeszerzési törvényből, és részben a fogyatékosokra vonatkozó kötelezettségeket szeretnénk újra visszapakolni a közbeszerzési törvénybe, másfelől pedig egy újabb szempontot emelnénk be, ez pedig a fenntarthatóság szempontja, amelyet szintén kötelezővé tennénk mint figyelembe veendő szempontot a közbeszerzések műszaki követelményeinek meghatározása során. Azt gondolom, hogy ha már a zöld közbeszerzések megvalósítása várat is magára, legalább egy ilyen apró lépést meg lehetne tenni, a műszaki követelmények során figyelembe vetetni kötelezően a fenntarthatóság szempontját.
Kiemelném szintén a vállalkozások érdekeit szolgáló 210. ajánlási pontot, amely a hiánypótlásokkal kapcsolatos visszaéléseket hivatott felszámolni. Nagyon gyakori az, hogy a hiánypótlással csuklóztatják gyakorlatilag a cégeket, és azok a cégek, amelyek nem pótolják a hiányt időben, gyakran indokolatlanul zárják ki a közbeszerzési eljárásból. Mi ezt a területet szabályoznánk újra.
Borzasztóan fontosnak tartom a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás körének pontosítását. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás gyakorlatilag teljesen minimálisra csökkentett közbeszerzési eljárás, és ahhoz, hogy ilyen mértékben csökkentsük az átláthatóságot, a nyilvános ellenőrzést, ehhez mindenképpen részletes szabályok kellenek.
Mindenképp részletes indoklás kell ahhoz, hogy ezt megtehesse az ajánlatkérő, ezért teljes mértékben elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy a korábbi szabályozást, amely pontosan meghatározta azokat a feltételeket, amelyek esetén hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lehet lefolytatni, ezeket a feltételeket, részletesen szabályozott feltételeket önök kidobták, mi ezeket mindenképpen visszatennénk a közbeszerzési törvénybe. A műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok, kizárólagos jogok védelme, előre nem látható körülmények miatti beszerzések és a többi; ezek lennének azok a konkrét feltételek, amelyekre mindenképpen hivatkozni kellene.
Köszönöm szépen Göndör képviselőtársamnak, hogy a 311. ajánlási pontot részletesen bemutatta. Valóban itt egy egyszerűsítést javaslunk. Még két pontot emelnék ki. Ebből az egyik a 319-321., amely az értékhatárokra vonatkozik. Önök egy újabb értékhatár-emelést javasolnának az építési beruházások esetében; 150 millió forintra emelnék a közbeszerzési eljárást. Ez indokolatlanul magas értékhatár, ami alatt nem kötelező a közbeszerzési eljárás lefolytatása. Ezt semmiképp sem tartjuk elfogadhatónak, ezért nyújtottunk be módosító javaslatot ehhez a ponthoz.
Talán az egyik legfontosabb javaslatunk, amit még egyszer be fogunk nyújtani, ha nem menne át, majd egy külön, önálló törvénycsomag keretében talán, ez a 359. ajánlási pont, ahol meglehetősen határozott eszközt adnánk a jogalkotó és a kormányzat kezébe arra nézvést, hogy a közbeszerzések kapcsán fennálló lánctartozások problémáját egyszer s mindenkorra megoldjuk.
Ez a 359. ajánlási pont a kiíró felelősségét és érdekeltségét rögzítené a tekintetben, hogy ő legyen érdekeltté téve abban, hogy csak és kizárólag azokat a közbeszerzési projektumokat, beruházásokat vegye át, vehesse birtokba, amelyek esetében minden alvállalkozó ki van fizetve, és csak akkor vehesse át, ha a fővállalkozók nyilatkoztak arról az ajánlatkérő számára, hogy valóban ki vannak fizetve az alvállalkozók.
Borzasztóan nagy probléma az alvállalkozó kifizetetlensége. Mi ezt ezzel a viszonylag egyszerű javaslattal úgy kívánnánk orvosolni, hogy magának az ajánlatkérőnek legyen érdekeltsége abban, hogy a fővállalkozó ne terhelhesse át az alvállalkozókra az amúgy alacsonyabb árszinten megtett ajánlatával járó többletköltségeket. Ezt borzasztóan fontos módosítási javaslatnak gondolom, amit mindenképpen a figyelmükbe ajánlanék.
És ha még itt egy túlfutásra van ez utolsó lehetőségem, akkor a 376. pontra felhívnám még a figyelmüket. Jó ötletnek tartjuk a közbeszerzési hatóság létrehozását, ugyanakkor azt gondolom, hogy pont a közbeszerzések esetében, ahol a közbeszerzések legnagyobb volumenét a kormánynak hierarchikus alárendeltségben működő költségvetési szervek folytatják le, pont itt tartom teljesen indokolatlannak azt, hogy gyakorlatilag egy az egyben a kormány alá rendelik a közbeszerzési hatóságot. Teljesen egymásra csúsznak az érdekeltségi körök, így a korrupció melegágyát jelentheti ez újra, ezért (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) mindenképpen javaslom, hogy vonják ki a kormány hatálya alól a közbeszerzési hatóságot.
Köszönöm szépen a lehetőséget.
