DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A 37. ajánlási számnál maradnék én is, amiről már beszélt Szilágyi képviselőtársam. Eleve a méltatlanság jogcímével komoly problémák vannak, hiszen sehol nincsen körülírva a törvényben, hogy pontosan mi tekinthető méltatlanságnak. Jegyzem meg, ez egyébként az emberi méltósághoz fűződő jog szempontjából is aggályos, hiszen az érintett tisztviselő nem látja előre, hogy mely magatartás lesz az, amelynek kapcsán őt méltatlannak lehet minősíteni, vagy amelyet méltatlannak lehet minősíteni.
Az elsődleges problémánk magának a méltatlanság fogalmának az ilyen, gyakorlatilag parttalan alkalmazhatósága, hiszen az lenne a jogállami megoldás, hogyha a jogalkotó a törvényben legalább valami fogódzókat tenne amellé, hogy mikor lehet egy köztisztviselőnek a magatartását méltatlannak minősíteni. De ahhoz, hogy méltatlanság jogcímén történő felmentés esetében a 70. és a 71. § nem alkalmazható, magyarul a terhes nőket megillető védelem sem alkalmazható akkor, hogyha valakit méltatlanság címén kirúgnak, ez egész egyszerűen arcpirító, és igazából én azt kérdezném államtitkár úrtól, úgyis, mint a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjétől, hogy a magasztos családvédelmi elvekkel hogyan fér össze ez a kicsinyes, pitiáner jogalkotási technika? Mit veszít azzal a kormányzat, hogyha valaki méltatlanság jogcímén kirúg, magyarul, ez bármilyen politikai indok is lehet, akkor még a terhes nőket megillető védelmet sem nyújtja neki. Ha egyszer az önök számára prioritás, márpedig prioritás, a mi szempontunkból is prioritás az, hogy az ország népesedési állapotán, meg a családok állapotán valamilyen módon javítsunk, akkor hogyan lehet ilyen kicsinyes módon eljárni egy ilyen törvénynél? Mit veszít azzal a magyar kormány, hogyha ilyen esetben is a kirúgásra ítélt köztisztviselő esetében tekintetbe veszi azt, hogy éppen áldott állapotban van?
Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)
