DR. GYIMESI ENDRE
DR. GYIMESI ENDRE
DR. GYIMESI ENDRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A T/4859. számú, a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a szellemi tulajdon védelme területének törvényei, így a szabadalmi törvény, a védjegytörvény, a formatervezési minták oltalmáról szóló törvény, a használati mintákról szóló törvény, a topográfiai oltalmi törvény, valamint a szerzői jogi törvény módosítását célozza. A törvényjavaslat egyrészt technikai korrekciókat, másrészt szükséges tartalmi változásokat irányoz elő, ez utóbbiakra kívánok egy kicsit részletesebben is kitérni.
Elsőként említendő a szabadalmi törvény azon módosítása, amely a Magyarországon hatályosítani kívánt európai szabadalmakat érinti. Ezek esetében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához szükséges az előírt fordításokat benyújtani. Az ilyen fordításokra vonatkozó szabályokat hazánk számára az ez év január 1-jén hatályba lépett - ahogy államtitkár úr is említette -, úgynevezett londoni megállapodás és a szabadalmi törvény legutóbbi módosítása könnyítette meg, egyes jól körülhatárolható esetekben. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy e könnyítéssel a szabadalmas nem minden esetben szeretne élni, főként azért, mert így nem áll majd rendelkezésére magyar nyelven a szabadalom teljes szövege. Ez pedig a kártérítési igények érvényesítése során egy szabadalombitorlási perben bizonyítási nehézségeket okozhat. Ezért a szabadalmi törvény javasolt módosítása egyfelől lehetővé teszi, hogy a szabadalmas az angol nyelven megadott európai szabadalmak hatályosítását a teljes szöveg magyar fordításának benyújtásával végezze el, másfelől pedig biztosítja, hogy a szabadalmas az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének magyar nyelvű fordítását a hatályosítási szakaszon túl is bármikor benyújthassa a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához.
A bíróságok felesleges ügyterhét hivatott csökkenteni a szabadalmi és formatervezési törvény azon módosítása, amely előirányozza, hogy a szabadalmi és formatervezési, mintaoltalmi ügyekben a feltalálói, szerzőségi minőség vagy a részarány módosítására vonatkozó konszenzus megléte esetén ne legyen szükség külön peres eljárást indítani. A feltalálóra, illetve szerzőre és a szerzőségi arányra vonatkozó bejegyzés módosítását így valamennyi érdekelt fél egybehangzó nyilatkozatának becsatolásával lehet majd kérni. Az előirányzott módosítás az iparjogvédelmi törvények utaló szabályaiból következően a növényfajta nemesítőjére, a használati minta feltalálójára és a topográfia szerzőjére is vonatkozik.
A törvényjavaslat a szabadalmi törvényben kiegészíti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatáskörére vonatkozó szabályokat, amelynek alapján a hivatal fogja egységesen ellátni a kutatás-fejlesztési tevékenységek minősítésével kapcsolatos feladatokat. A szabályozott minősítési eljárás célja, hogy jogbiztonságot teremtsen a K+F adókedvezmények igénybevétele tekintetében, hozzájáruljon az adóelkerülés csökkentéséhez a K+F adóösztönzők terén, valamint megkönnyítse a jogalkalmazó szervek, így különösen az adóhatóság munkáját. A minősítés lefolytatására és a kapcsolódó feladatok ellátására vonatkozó törvényi szintű részletszabályozókat az innovációs törvény és az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazzák majd.
Áttérve a szerzői jogi törvény módosítására, szükséges hangsúlyozni, hogy a javaslat nem jelenti a hatályos szerzői jogi szabályozás átfogó felülvizsgálatát, hanem a kulturális ágazatban az elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett technológiai, piaci változások, valamint Magyarország uniós tagságával járó szabályozási igények tették ezt halaszthatatlanul indokolttá. A törvényjavaslat e körben elsősorban a közös jogkezeléssel, annak szervezeti rendszerével, valamint a közös jogkezelő szervezetek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos törvényi előírások módosítására tesz javaslatot.
A módosítás mind a jogosultak, mind a felhasználók érdekeit szolgálja, és a közös jogkezelés fejlesztéséhez járul hozzá a hatékonyságon alapuló, átlátható közös jogkezelési rendszer megteremtésével. Ennek érdekében a javaslat korlátok közé szorítja a jogosultaknak járó jogdíjakból történő levonásokat, valamint megteremti a szociális, kulturális célú felhasználás kormányzati kontrollját. A törvényjavaslat ugyanakkor szem előtt tartja a közös jogkezelő egyesületek kialakult önkormányzatiságát és a kulturális ágazatban betöltött egyedi szerepét. Ezt erősíti, hogy az új szabályozás a jelenleginél szigorúbb nyilvántartásba-vételi szabályokat bevezetve nem teremt versenyhelyzetet a szerzői vagy a kapcsolódó jogi jogosultak azonos jogainak közös jogkezelését ellátó szervezetek között. A törvényjavaslat továbbá a társadalmi környezetre is figyelemmel van, ezért a joggyakorlás kiegyensúlyozottságának erősítése jegyében megreformálja a díjszabályok jóváhagyási rendjét, így kiszámítható menetrendet vezet be, és szélesebb körben írja elő a felhasználók bevonását a díjszabástervezetek véleményezésébe.
Összegzésként tehát elmondható, hogy a javaslat egy hatékonyságon alapuló, átlátható közös jogkezelési rendszer megteremtését tűzi ki célul. Ezzel kívánja elősegíteni egy innovatív környezet kialakítását, kialakulását, hozzájárulva az új üzleti modellek létrehozásához, valamint a kulturális sokszínűséghez és a hazai repertoár színesítéséhez.
A szerzői jogi törvény módosítása kapcsán még kiemelést érdemelnek azok a kisebb módosítások, amelyek például a vonatkozó uniós irányelvekkel összhangban módosítják a sugárzás fogalmát, valamint a követő joggal és az úgynevezett fizető köztulajdonnal kapcsolatos rendelkezéseket.
Mindezek alapján, örülve annak, hogy az előzőekben ismertetett két bizottság is egyhangúlag támogatta a törvény elfogadását, kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
