DONCSEV ANDRÁS
DONCSEV ANDRÁS
DONCSEV ANDRÁS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak! Itt elhangzott a jobbikos képviselőtársaim szájából az, hogy miről lehet és miről nem lehet beszélni, meg politikai korrektség, meg ki kell mondani bizonyos dolgokat. Azt látom, hogy a dolgokról való beszélésben igen jól teljesítenek - bár közben itt a Jobbik frakciója is lassan-lassan elpárolgott -, hiszen az elmúlt két órában leginkább egy témakörről és leginkább ők beszéltek, ellenben a kormány részéről mi úgy gondoljuk, hogy beszéd helyett inkább cselekedni kell, éppen ezért született meg a felzárkóztatási stratégia. 2011-ben, ahogy azt már délelőtt is elmondtam, a magyar kormány elment először nemzetközi szintre, és ismertette az Európai Unióval, hogy a romakérdés nemcsak nemzeti, nemzeten belüli ügy, hanem ugyanúgy közös kérdés, közös probléma, mint amennyire az uniós államok részesülnek azokból a kiváltságokból, hogy az itt képzett orvosok odamennek, ott dolgoznak náluk, ugyanúgy ez is közös probléma, és ez náluk is megjelenik, ahogy erre már egyre több példa van. Mi, a magyar kormány, ahogy ezt is elmondtam délelőtt, úgy gondoljuk, hogy a három út közül nem emberi jogi kérdésként vagy pedig segélyezési kérdésként kell kezelni a romakérdést, nem is úgy, ahogy itt számos felszólalásban elhangzott, és rengeteg zagyvaságot is hallottunk. Ezt szeretném most egy csomagban visszautasítani itt a tíz- meg százmilliókból készült tanulmányokról, meg cigánybűnözésről, meg ingyenes székházról, mert ahogy itt már a képviselőtársaim is elmondták, ingyen átadott székházakról, tehát ezt szeretném visszautasítani, ilyen nincs.
A magyar kormány azonban abban eltökélt, hogy munkaalapú társadalmat teremtsen, ebben partnerként tekintsen a roma emberekre, hiszen jól tudjuk, ez elsősorban gazdasági és szociális kihívás. Hosszú távon fenntartható társadalmat szeretnénk megvalósítani, és azt gondolom, hogy semelyik másik hozzáállás, tehát sem a segélyezési hozzáállás, sem pedig az, ami itt elhangzott, nem megoldás hosszú távon erre a kérdésre. Úgyhogy azt gondolom, ezt az egész kérdést már délelőtt elég alaposan kimerítettem, hogy mi mindennel biztosítja ezt a magyar kormányzat, erről nem szeretnék többet beszélni.
Viszont elhangzott még jó néhány kérdés, amit ugyan a jobbikos képviselők feltettek, majd pedig, miután kárhoztatták a többieket, hogy miért nincsenek az ülésteremben, a válaszra már nem voltak kíváncsiak, és elmentek. Én azért megválaszolnám, mert mégiscsak úgy illik. Volt itt erről szó - mivel is kezdjem…
A parlamenti részvétellel kapcsolatban Szávay képviselő úr amiatt aggódott, hogy nem fognak bejutni. A 2011. évi CCIII. számú törvény kedvezményes bejutási kvótával kívánja megteremteni a képviselet feltételeit. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy a nemzetiségi képviselők a szükséges szavazatszám negyedével juthatnak be az Országgyűlésbe, és abban az esetben, ha a kedvezményes kvótával sem kerül be egy nemzetiség képviselője, a törvény nemzetiségi szószóló megválasztásának a lehetőségét biztosítja a közösség számára.
Felmerült a kínaiak és a vendek kérdése. A nemzetiségi törvény pontosan meghatározza az új nemzetiségek elismerésének feltételeit. Az ilyen kezdeményezéseket a kormány vizsgálja, és mint emlékezetes, a bunyevác kezdeményezéssel kapcsolatban az Országgyűlés dönt. Kínai vagy vend kezdeményezésről nincs tudomásunk.
Szó volt a médiáról is, a médián belül a kisebbségi műsorokról. Nos, a televíziós sugárzás idősávját az MTV a saját hatáskörében állapítja meg, a kormánynak nincs törvényes lehetősége befolyásolni ezt. Koordináltunk számos egyeztetést az MTV vezetése és a nemzetiségi önkormányzatok között. Ezek eredménytelenek voltak, azzal, hogy az interneten bármikor hozzáférhetőek a nemzetiségi adások. Szeretném ismét hangsúlyozni, amit már a délelőtti expozémban elmondtam, hogy a rádió MR4 csatornáján napi 12 órában sugározza a nemzetiségi műsorokat, tudomásom szerint mindenki megelégedésére. Nagyjából ezek voltak a kérdések.
Annyit szeretnék még zárszóként elmondani, hogy ez, ami most az Országgyűlés előtt van, alapvetően egy jelentés, ez műfajában más, mint az elemzés. Tehát, ahogy ezt szintén elmondtam délelőtt, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény a kormány számára beszámolási kötelezettséget ír elő. Az elemzés a kutatók dolga, akik a beszámoló tartalmának, illetőleg a rendkívül tartalmas mellékletek adatai alapján elemezhetnek folyamatokat, ám ehhez már célszerű több egymás utáni kétéves időszakról összeállított jelentést összevetni, ez pedig meghaladja a törvény által a kormány számára előírtakat. Tehát azt gondolom, ennek a kötelezettségnek, ennek az előírásnak ez a jelentés tökéletesen megfelel.
Köszönöm szépen a lehetőséget.
