TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengedi, mégiscsak az LMP-vel kezdem, hiszen aggódása a kis- és középvállalkozásokért kissé hiteltelennek tűnik számomra. Bár ön nem volt képviselő az elmúlt négyéves ciklusban, mondok néhány módosító javaslatot, amelyet az LMP tett például a 2013-as költségvetési törvényhez. Így például a társasági adót szerette volna a kkv-szektorban 10 százalékról 19 százalékra visszaemelni, emelte volna a gépjárműadót (Dr. Schiffer András: Nagyon helyes!), és megszüntette volna a kereskedelmi gázolaj árkedvezményét, ezzel nehéz helyzetbe hozva a fuvarozókat, de emelte volna a termékdíjakat, bevezette volna a zöldadót, a vagyonadót (Dr. Schiffer András: Így van!), és bevezette volna a háromkulcsos szja-t, aminek a legfelsőbb kulcsa 45 százalék lenne. (Taps az LMP soraiból. - Dr. Szél Bernadett: Hajrá, LMP!) Ez lett volna az önök kis- és középvállalkozói szektort támogató politikája.
Ehelyett a Fidesz a következőket csinálta - a mosolyuk ellenére. 2010-ben a kis- és középvállalkozások számára a legnagyobb probléma a hiányzó tőke volt. A Széchenyi-kártyaprogram bevezetésével a felhasználhatóságát és kedvezményeit gyorsítottuk, a pályázatok elbírálási és kifizetési folyamatát elősegítettük, előmozdítottuk az európai uniós és hazai forrásokhoz való gyorsabb hozzáférést, exportösztönzési intézkedéseket vezettünk be, például az Eximbank exportfinanszírozási forrásait bővítettük, könnyítettük. 2013-ban a Magyar Nemzeti Bank meghirdette a növekedési hitelprogramot, amelynek első körében 750 milliárdot, 2014. év végéig pedig 2 ezer milliárd forintos keretet adott át vagy fog átadni a kis- és középvállalkozói szektornak annak érdekében, hogy a fejlődésüket gyorsítsa, hogy a munkahelyeket bővíteni tudja. Ezen túl a Nemzetgazdasági Minisztérium 2011-től évente meghirdette a mikro-, kis- és középvállalkozások számára a munkahelyteremtési beruházásaik támogatását. A támogatásra fordított összeg 2013-ban a 2011. év hat és félszerese, 13 milliárd forint volt, és ugyanekkora összeg áll rendelkezésre 2014-ben is.
Bár nem teljes a siker, de előreléptünk az adminisztráció csökkentésében is, hiszen például a tíz kisadó eltörlése egy lépés volt ebben az irányban. De a munkahelyvédelmi akcióterv keretében is a kedvezményes adózási formák bevezetése, valamint a munkaerőpiaci szempontok, a hátrányos helyzetű személyek bérterheinek csökkentése is a kis- és középvállalkozói szektort segítették. Az „egyszerű állam” program keretében 25 százalékkal csökkentettük a vállalkozók adminisztratív terheit.
Ez nem azt jelenti, hogy nem maradt feladat 2020-ig. Ezek az alábbi területeken fognak majd megjelenni. A szektor növekedési potenciálját szeretnénk erősíteni, az üzleti környezetet fejleszteni és a külső finanszírozási források elérhetőségét javítani. A 2014-20 közötti európai uniós források tekintetében több operatív programot hoztunk létre, a gazdaságfejlesztési és innovációs, a versenyképes Közép-Magyarországért operatív programot, a terület- és településfejlesztési operatív programot; mind-mind azt a célt szolgálja, hogy a kkv-k beruházásainak finanszírozása, munkahelyteremtő és -megtartó képessége javuljon. Ezek közül is ki fog emelkedni a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program első prioritása, amely a kkv-k versenyképességét fogja javítani.
Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, mind a kormány elmúlt négyéves tevékenysége és döntései, mind pedig az előttünk álló négy év, különösen az európai uniós források felhasználásának elősegítése, gyorsítása és hatékonyabbá tétele mind-mind azt fogja szolgálni, hogy a magyar gazdaság erősödjön és ezen belül a kis- és középvállalkozói szektor meghatározó szerepe növekedjen. A kormány a következő négy évben is ezen fog dolgozni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
