TÖRŐ GÁBOR,
TÖRŐ GÁBOR,
TÖRŐ GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés döntésének megfelelően 2010. október 11-én megalakult a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság autonóm szerveként működő Médiatanács. Az ORTT jogutódjaként működő Médiatanács önálló jogi személy, amely az Országgyűlés felügyelete alatt áll, így jelentős autonómiával bír. A Médiatanács tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók. A média felügyelete, a törvények betartása és mindemellett a sajtószabadság biztosítása nagy felelősséget ró a Médiatanácsra.
Elmondhatjuk, hogy a 2013-as év a hazai televíziózás történetében mérföldkőnek számít, hiszen Magyarországon is lezajlott a digitális átállás. Az új médiaszabályozás hatálybalépése óta eltelt időszak többek között lehetőséget biztosít arra, hogy áttekintsük az illetékes szervek tevékenységét és értékeljük azt. Lehetőségünk van arra, hogy egy pillanatra hátrébb lépjünk, és objektíven vizsgáljuk meg, hol állunk, merre is tartunk. Meggyőződésem, hogy a magyar médiaszabályozás alapvetően megfelel az európai uniós tagállamokra jellemző normáknak. A jelenleg hatályos jogszabályok és az azokat alkalmazó hatóság alkalmas arra, hogy megteremtse a valódi sajtószabadságot, és ezáltal ne szűkítse a demokratikus nyilvánosság kereteit.
Tisztelt Ház! Amikor a Médiatanács 2013. évi tevékenységét áttekintjük, azt tapasztalhatjuk, hogy rendkívül értékes és nagy munkát láttak el a kollégák, amelyet az áttanulmányozásra kiküldött előterjesztés részletesen bemutat. A Médiatanács 2013-ban 45 alkalommal ülésezett, a 45 ülésen 1522 előterjesztést tárgyalt meg, és ezek tárgyában összesen 1793 döntést hozott. Az 1522 előterjesztésből 255 előterjesztést az alap nyújtott be, ezek tárgyában 279 döntés született. A Médiatanács összesen 31 pályázati felhívástervezetet, illetve 35 pályázati felhívást fogadott el 2013-ban. Összesen 54 pályázati eljárást zárt le a Médiatanács 2013-ban, ebből 45 volt eredményes. Megoszlása a médiaszolgáltatási lehetőségek jellege szerint 17 kereskedelmi és 28 közösségi.
A földfelszíni terjesztésű audiovizuális médiaszolgáltatások digitális átállásának határidejét a Dtv. 38. § (1) bekezdése határozza meg.
(17.20)
Eszerint az országos vételkörzetű médiaszolgáltatások esetében a határidő 2014. december 31., míg a körzeti és helyi vételkörzetű médiaszolgáltatások esetében 2017. december 31. napja.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013-ban kidolgozta az országos audiovizuális médiaszolgáltatók analóg adóira vonatkozó bekapcsolási ütemtervet. A hatóság által kidolgozott országos analóg adókra vonatkozó lekapcsolási ütemterv szerint az adók lekapcsolása két ütemben történt. Az első ütemben meghatározott adókon a médiaszolgáltatás sugárzását 2013. július 31. napjával, míg a második ütemhez tartozó médiaszolgáltatási lehetőségeket 2013. október 31. napjával kellett megszüntetni. Ezt a hatóság visszavonta, így a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., az RTL Klub Zrt. és az MTM-SBS Zrt. - mondjuk úgy, hogy a TV2 - analóg, földfelszíni műsorszórása 2013. október 31. napjával megszűnt. A működő 38 helyi analóg terjesztésű televízió közül 37 audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója élt a digitális átállás adta lehetőséggel, és jogosultságot szerzett a digitális földfelszíni videóadásra. A Médiatanács módosította az érintett 37 médiaszolgáltatásra vonatkozó hatósági szerződést, amelyben rögzítésre került, hogy a műsor terjesztése digitális földfelszíni videoadás technológiával valósult meg. A 2013. év végén a folyamatban lévő pályázati eljárások lezárásának eredményeképpen már csupán egy médiaszolgáltatás működött 60 napos ideiglenes hatósági szerződés alapján.
A Médiatanács az előző évhez hasonlóan 2013-ban is számos esetben módosította a helyi és körzeti földfelszíni médiaszolgáltatók hatósági szerződéseit. A legtöbb szerződésmódosítás az elmúlt évekhez hasonlóan a műsortervet érintette. A Médiatanács 2013-ban felülvizsgálta és rögzítette a közszolgálati médiaszolgáltatások által használt médiaszolgáltatási lehetőségeket. A felülvizsgálat lényeges eleme volt, hogy a Médiatanács úgy döntött, hogy a korábban a Neo FM által használt országos kereskedelmi rádiós adóhálózat frekvenciáit 2014. január 2. napjától a Magyar Rádió Nonprofit Zrt. Kossuth rádió, illetve a Dankó Pista Rádió médiaszolgáltatásai használhatják a döntésben meghatározottak szerint.
A gyűlöletbeszéd kapcsán a Médiatanács megállapította, hogy a gyűlöletkeltés mellett a közösségek kirekesztésének tilalmát előíró törvényi rendelkezés is sérült. Egy írás ugyanis alkalmas volt arra, hogy ne kizárólag a bűncselekménnyel érintett személyek közösségével vagy a cigányság jelentős részével, hanem a kisebbség valamennyi tagjával szembeni előítéletek kialakulását eredményezze, mivel nem kizárólagosan a cikk tárgyául szolgáló bűncselekmény feltételezett elkövetői ellen irányult. Állampolgári bejelentés alapján végzett négy további hatósági ellenőrzés kapcsán nem indított eljárást, mivel nem találta megalapozottnak az állampolgári bejelentésben, kérelemben foglaltakat. Bándy Kata meggyilkolása kapcsán a bűncselekmény médiareprezentációját elemezte, és megállapította, hogy a gyilkosság, illetve a nyomozás híradós feldolgozása egyik médiaszolgáltató esetében sem volt kifogásolható, mindegyik a szakmai normáknak és a hatályos médiaszabályozásnak megfelelően járt el.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberi méltóság védelme témájában kiemelkedő volt a Szita Bence elleni gyilkosság bemutatása ügyében hozott határozat. A kiskorú személy halála kapcsán a TV2 Mokka feltárta és bemutatta a gyilkosság részleteit, és nyereményjátékot is szervezett a Mokkában. Azt kellett kitalálni SMS-ben, mi lehetett a gyilkosság indítéka, a szavazók között ajándékokat sorsoltak ki. A Médiatanács 23 millió forint bírságot szabott ki, többek között a kiskorúak védelmére vonatkozó szabályok és az emberi méltóságot védő előírások megsértése miatt. Az indoklásban megállapította, hogy „a műsor készítői a szenzációhajhász, közízlést sértő és megbotránkoztató nyereményjátékkal figyelmen kívül hagyták a hozzátartozók érzéseit, és mindezt egy kifejezetten nyereségorientált műsorrészletben tették, azaz anyagi haszonszerzésre használták egy család tragédiáját”.
A médiahatóság 2013-ban is kiemelten ellenőrizte a kiskorúak védelmével foglalkozó törvényi rendelkezések betartását. A Médiatanács összesen 24 esetben állapított meg jogsértést a gyermekek és kiskorúak védelmét célzó szabályokkal kapcsolatban. A műsorszámokat hét esetben 18 éven aluliak számára nem ajánlott, tíz esetben 16 éven aluliak számára nem ajánlott, négy esetben 12 éven aluliak számára nem ajánlott és három esetben 6 éven aluliak számára nem ajánlott kategóriába kellett volna besorolni. A Médiatanács összesen mintegy 16 millió forint bírságot szabott ki a kiskorúak védelmét sértő esetek miatt. Ugyanezen témában a médiahatóság 2011-ben 66, 2012-ben 49, míg 2013-ban 29 törvénysértést megállapító határozatot hozott. A 2013-as adatokat a korábbi évek adataival összehasonlítva megállapítható, hogy folyamatosan csökkent a kiskorúakat sértő tartalmakkal kapcsolatos jogsértések száma. Jómagam a kiskorúak hatósági védelmét a Médiatanács egyik legfőbb feladatának tartom.
A kiegyensúlyozott tájékoztatással kapcsolatosan 29 kérelem érkezett be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz, amelyből 24-et a Jobbik nyújtott be. Ezek közül 4-nek teljesen, további 4-nek részben adott helyt, a többit lényegében elutasította.
A hallási fogyatékkal élők számára hozzáférhető műsorszámokkal kapcsolatos törvényi előírások teljesülése tekintetében a médiaszolgáltatók akadálymentesítő gyakorlatában 2013-ban pozitív tendenciák mutatkoztak. A törvény által előírtnál jóval nagyobb mértékben nőtt a felirattal ellátott műsorórák száma, valamint több kulturális, szórakoztató, vallási és gyermekműsor szerepelt a kínálatban. Érzékelhető, hogy a televíziók fokozott figyelmet fordítottak a hírműsorok és a fogyatékkal élők számára készült műsorok akadálymentesítésére, valamint igyekeztek a kedvelt műsorokat nagyobb számban hozzáférhetővé tenni a hallássérült nézők számára. A közszolgálati médiumok gazdag műfaji kínálatot biztosítottak, valamennyi csatorna a törvényben meghatározottnál magasabb óraszámban tette hozzáférhetővé műsorait.
A 2013. évre vonatkozó támogatási terv elkészítésekor a Médiatanács kiemelten figyelembe vette az előző évi tapasztalatok mellett a bírálóbizottságok és az alap támogatási területe által megfogalmazott javaslatokat, a médiaszolgáltatók és a filmes szakma részéről érkezett igényeket, az egyes szakmai fórumokon elhangzott észrevételeket és a filmszakmai kormánybiztos szakmai álláspontját. A 2013. évi támogatási terv alapvetően a médiaszolgáltatók működési költségeinek, műsorai gyártásának, illetve a független magyar filmes alkotások támogatására irányult. A két országos kereskedelmi tévé, az RTL Klub és a TV2 díjának megállapítása kapcsán 2013. november 1-jétől a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerinti nyilvántartásba vétel alapján végzi médiaszolgáltatási tevékenységét, mivel az analóg országos jogosultságuk megszűnt a digitális átállás megtörténtével.
Ezen médiaszolgáltatók nyilvántartásba vételére a médiatörvény alapján nem a Médiatanácsnak, hanem a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának van hatásköre. A médiaszolgáltatási díjat a törvény alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság állapítja meg.
A Médiatanács összesen 31 pályázati felhívástervezetet, illetve 35 pályázati felhívást fogadott el 2013-ban. Összesen 54 pályázati eljárást zárt le 2013-ban a Médiatanács, ebből 45 volt eredményes, ahol nyertest hirdetett.
(17.30)
A Médiatanács 2013-ban 14 határozatában állapította meg az Mttv. 33. § (4) bekezdésében foglalt szabály megsértését. Valamennyi határozat az országos audiovizuális médiaszolgáltatókkal szemben született. A Médiatanács egy magyar fejlesztésű szoftverrel havonta méri és ellenőrzi az RTL Klub, a TV2, a Duna Televízió, az M1 és az M2 médiaszolgáltatások háromnapi műsorát. A Magyar Televízióval szemben a Médiatanács 2013-ban az első bírságszankciót jogsértésenként 50 ezer forintban állapította meg, ezt az év végére 80 ezer forintra emelte; a TV2 esetében 20 ezer forintról 55 ezer forintra.
Kisebb mértékű, 10 ezer és 100 ezer forint közötti bírságot - ez összesen 66 határozat - jellemzően helyi, kisközösségi médiaszolgáltatókkal szemben alkalmazott. Nagyobb, 100 ezer és 1 millió forint összegű bírság - összesen ez 35 határozat - jellemzően a körzeti vagy országos médiaszolgáltatókkal szemben került kiszabásra. 1 millió forint feletti, kiemelkedő nagyságú bírságot a Médiatanács 7 határozatában szabott ki, ebből a TV2 négyet, az RTL Klub kettőt, a Film Mánia egyet kapott. A legmagasabb bírságot a TV2-vel szemben állapította meg a kaposvári gyermekgyilkosság bemutatása kapcsán, 23 millió forint összegben.
A médiaszolgáltatók akadálymentesítő gyakorlatában 2013-ban pozitív tendenciák mutatkoztak. A törvény által előírtnál jóval nagyobb mértékben nőtt a felirattal ellátott műsorórák száma, valamint több kulturális, szórakoztató, vallási és gyermekműsor szerepelt a kínálatban. A hatóság vizsgálati eredménye alapján a médiaszolgáltatók 2013-ban a műsoridő 56,6 százalékát látták el felirattal vagy jeltolmácsi segédlettel.
Az előbbiekben elhangzott összefoglalóm alapján is megállapítható, hogy a Médiatanács működése beváltotta a vele szemben támasztott elvárásokat. Munkájuk során megfelelően vizsgálták és szabályozták a különböző magyarországi médiumok tevékenységét. Ezen munkájuk évről évre egyre eredményesebbnek mondható annak tükrében is, hogy az érintettek minél inkább jogkövető magatartást tanúsítanak. Természetesen eredményeiket továbbra is javítani kell, bár ez elsősorban a széles nagyközönség, valamint a politikai paletta teljes szélességében folytatandó jobb kommunikációval oldható meg.
Jómagam is javaslom a tisztelt Háznak a beszámoló elfogadását. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
