HEGEDŰS LORÁNTNÉ,
HEGEDŰS LORÁNTNÉ,
HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ha már itt az előttem szólók történeti előzményekkel kezdték, akkor engedje meg államtitkár úr és a tisztelt Ház, hogy én is így kezdjem, és a magunk szempontjai szerint összefoglaljam azt az elmúlt 25 évet, amelynek a végére, úgy érzem, még nem értünk. Mert ez az előttünk fekvő törvényjavaslat, úgy gondolom, nem igazán rendezi azt a problémát, amit a plázák építése, illetve azok elburjánzása Magyarországon, Budapesten, az agglomerációban okozott.
Valóban úgy tűnik, hogy a ’97-es törvény, illetve az azt megelőző szabályozások nem adhattak vagy adtak kellő keretet, vagy nem voltak elég szigorúak e tekintetben. Így tűnhet, mondom még egyszer, hiszen azt látjuk, hogy a környezetünkben teljesen ésszerűtlenül és valóban a környezettudatosság semmilyen szempontját nem figyelembe véve alakultak ki ezek a nagy dobozépületek. Tudjuk, hogy ezeknek a típusú épületeknek a várható élettartama vajmi csekély, a környezetbe illeszthetőségük kérdéses, és valóban több kárt okoznak, mint bármilyen hasznot hoznának.
De miért is történt ez így? Miért nem volt elégséges erre a ’97. évi LXXVIII. törvény? Nos, úgy gondolom, hogy sok tekintetben elégséges lett volna, majd erre ki is fogok térni, és ha mind a mai napig a benne foglaltakat érdemben figyelembe vennénk, talán elégséges is lenne. Csak sajnos az önkormányzatok, amelyek e tekintetben dönthettek, tudjuk, az elmúlt 25 évben elég rosszul álltak anyagilag. És igen, sajnálatos módon az elmúlt időszakban kialakult egy olyan tömegsport, mondhatjuk így, az önkormányzatoknál, amely szerint abból próbáltak megélni egyes települések, hogy mondjuk, külterületi mezőgazdasági ingatlanokat vontak belterületbe, minősítettek át és adtak el azért, hogy ott aztán a későbbiek során majd egyfajta kereskedelmi létesítmény épülhessen meg.
Ezáltal, igen, kimondhatjuk, hogy sajnos a jövőjüket adták el, a jövőjüket élték föl. De még egyszer mondom, erre az anyagi kiszolgáltatottságuk teremtette meg ezt a kényszerű helyzetet. Ugyanakkor hozzá kell tegyük, hogy sajnálatos módon bizonyos rendkívül felelőtlen településvezetők és a magyarországi önkormányzati rendszerben is jelen lévő korrupció a másik, ami ennek a káros folyamatnak a melegágya volt. Mert igen, ameddig a földvédelmi járulék mesterségesen olyan alacsony szinten van tartva Magyarországon, és amíg olyan könnyű befolyásolni egyes településvezetők döntését, addig könnyű építkezni, adott esetben zöldmezős beruházásként egy-egy nagyobb kereskedelmi létesítményt megvalósítva.
Mi, a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselői még az előző ciklusban javaslatot tettünk ilyen és hasonló jellegű problémák elkerülésére. Mert hát nemcsak kereskedelmi létesítményekről van szó, hanem például egyes külföldi befektetők azért, hogy az akkor hatályos termőföldtörvényt kijátsszák, különböző átminősítések kapcsán hatalmas földterületeket vontak belterületbe, vonattak belterületbe, és mivel a földvédelmi járulék rendkívül alacsony, ezért ez nekik nem okozott jelentős anyagi terhet, és olcsón hozzájuthattak ezekhez a földterületekhez, egyébként termőföldterületekhez.
Szóval, mi így gondoljuk legelsősorban a problémát. Az, ami a plázastoptörvény volt, bocsánat, a III/A. fejezete volt az Étv.-nek, ideig-óráig valóban valamilyen szinten kezelte ezt a problémát, noha hozzáteszem, hogy ettől függetlenül még nem állt meg a plázaépítés Magyarországon. Sajnos, ha nem is olyan ütemben, de azért tovább szaporodtak ezek a kereskedelmi létesítmények.
Ezek után az előttünk fekvő törvényjavaslatra térve, az előterjesztő ezt a problémát úgy gondolja kezelni, hogy egy új, IV/A. fejezetet illeszt be a ’97. évi LXXVIII. törvénybe. De meggyőződésünk, hogy ez az előttünk fekvő törvénytervezet igazából nem oldja meg a problémát, sok tekintetben inkább tovább bonyolítja, hiszen számtalan további kérdést fog felvetni, ami miatt úgy gondoljuk, hogy bizonyos értelemben kezelhetetlen szituációk alakulhatnak ki.
Miről is beszélek? Tehát amikor egy képviselőtestület egy helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet, valamifajta településrendezési eszközt megalkot, illetve ezt megelőzően elfogadja a településfejlesztési koncepcióját, az integrált városfejlesztési stratégiáját, akkor ezen munkák mögött, a képviselőtestület döntése mögött-mellett ott kell álljon a főépítész szakmai véleménye. A települési főépítész szakmai véleménye mögött, illetve ezen településrendezési eszközök elfogadása mellett pedig ott áll az állami főépítész. Ugye, egyetlenegy településrendezési eszközt sem lehet elfogadni az ő véleménye nélkül vagy annak hiányában. Az állami főépítész pedig a kormányhivatalokon keresztül a minisztériumokhoz van becsatolva. Tehát adott esetben az ő szakmai irányításukat a szakmapolitikáért felelős miniszter látja el.
Megvolna az a szakmai kontroll a kormányzat részéről, a főépítészi hálózaton belül, ami meg tudná akadályozni, hogy adott települések olyan módon hozzanak döntést, ami egyébként káros a természetre, pontosan úgy, ahogy önök itt leírják, ami miatt önök ezt a törvénytervezetet most elénk tették, azokat a szempontokat érvényesítendő. Erre, mondom még egyszer, kialakult eljárásrend van Magyarországon, megvannak hozzá a szakemberek, akiknek ezt kontrollálni kéne. Csak hát, ugye, a településeknek ezeket a véleményeket érdemben figyelembe kéne venni.
Talán ebbe az irányba kéne ellépnie a törvénytervezetnek, talán a települési főépítésznek, állami főépítésznek olyan, majdhogynem vétójogot adni, amit önök mostanában igencsak szeretnek használni a törvényalkotás során, hogy ha valamilyen településrendezési eszköz az önök által is felsorolt szempontokat sérti, akkor azt ne lehessen megalkotni, ne úgy lehessen megalkotni. Egy állami főépítész véleményét kelljen kötelezően ilyen értelemben figyelembe venni.
De önök nem ezt teszik, hanem egy megyei kormányhivatalhoz telepítik, ami egyébként építéshatósági szempontból a másodfokot is ellátja. Még jó, hogy ezt külön szabályozzák, hogy amikor majd másodfokú hatóságként el kell járni, akkor legalább ügyintézői kizárást kelljen kérni ezen esetekben, mert azért elég furcsa lenne, amikor a kormányhivatal vezetőjének adott esetben a saját, korábban kiadott szakhatósági állásfoglalásával szemben kell majd egy másodfokú építéshatósági határozatot hoznia - legalább ennyi bele lett téve.
Ugyanakkor kérdezném mély tisztelettel, különösen államtitkár urat, magyarázza meg nekem, hogy is van ez. Azt mondja az 57/C. (1) bekezdése, illetve a (2) bekezdésében a következőket olvassuk. Az (1) bekezdésben a szakhatósági állásfoglalást építéshatósági eljárásban kell bekérni. Egyébként már ez furcsa, hogy önök ezt így külön leírják, hogy szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni építési engedély iránti kérelem és mellékletei megküldésével. Mert jelentem tisztelettel az államtitkár úrnak, hogy a Ket.-ben, magyarul, a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben ez pontosan le van írva. Tehát egy másik törvényben ez teljesen nyilvánvalóan le van írva.
Hozzáteszem, hogy van egy másik kormányrendelet, amit önök itt nem említenek meg egyébként a törvénytervezetben, ez a 312/2012. kormányrendelet, ami az Étv. végrehajtásáról szól, és az abban megadott felhatalmazásokkal él, ugye, a kormány, amiben szintén le van írva például, hogy kik a szakhatóságok.
(11.40)
Tehát az egész törvénytervezetet nem kellett volna idetenni elénk, tisztelt államtitkár úr, jelentem, csak egyetlenegy kormányrendeletben kellett volna a szakhatóságok körét ilyen értelemben tovább bővíteni. Akkor talán megspórolhatták volna ezt a vitát is itt a parlamentben.
Még egyszer visszatérve az alapkérdésemhez: míg az 57/C. § (1) bekezdésében építési engedély iránti kérelem gazdagságú dokumentumot kell benyújtani a kormányhivatalba, addig a (2) bekezdésben csak látványtervet, főbb adatokat, tervezett méreteket, várható forgalmat, s a többit, s a többit kell benyújtani egy olyan előzetes szakhatósági állásfoglaláshoz, amit egyébként később egy építéshatósági engedélyezés során el lehet fogadtatni mint meglévő és még hatályos szakhatósági állásfoglalást. (L. Simon László: Ez nem így van!) De ez így van, államtitkár úr, tessék elolvasni és tessék értelmezni az ön által benyújtott törvénytervezetet! Ez bizony komoly ellentmondás, kérem tisztelettel, ezt ki kell küszöbölni, mert különben teljességgel értelmezhetetlen és végrehajthatatlan lesz ez a törvényi passzus.
De továbbmegyek. További kérdésem még az is, s ez nyilvánvalóan elírás, legalábbis nagyon remélem, hogy elírás, ami az 57/D. § (4) bekezdése, nevezetesen, hogy a bizottság megkeresheti a kormányhivatalt, hogy még mi mindent kell beszereznie. Olvasom: „a kérelmezőtől a szükséghez képest további”, s a többi, s a többi. Fölteszem, hogy itt önök „szükséges”-t akartak volna írni, mert ez így eléggé furcsán hangozna egyebekben, de felolvasom a teljes mondatszakaszt: „a kérelmezőtől a szükségeshez képest további kiegészítő adatokat és információkat szerezzen be” a kormányhivatal. Na, most akkor tessék nekem megmondani: van a döntéshez szükséges információ, meg a döntéshez szükségtelen információ? Nem úgy kellett volna megfogalmazni, hogy a kérelmezőtől az összes szükséges információt, adatot kérjen be? Szerintem ez itt ebben az esetben meglehetősen nehezen értelmezhető, már csak nyelvtanilag is, helyesírásilag is, de azon túlmenően egyebekben is.
Továbbá ami a b) pontot illeti: mintegy lehetőségként van megfogalmazva, hogy az érintett települési önkormányzatok véleménye is legyen a bizottság döntéséhez bekérve. Azt gondolom, tekintettel arra, hogy alapvetően egyébként maga a törvény a települési önkormányzatokhoz telepíti azt, hogy adott esetben a saját közigazgatási területük kapcsán mégis mit hova, hogyan óhajtanak építtetni, tehát a saját helyi építési szabályzatuk megformálása a települési önkormányzatok felelőssége és lehetősége, s ez minimum nem lehetőségként kéne hogy ide becsatolva legyen, hanem egy olyan véleményként, amit mindenképpen ki kéne kérni, az értelmezésem szerint.
Összegzésképpen, mert lassan lejár az időm: rendkívül furcsának tartjuk tehát az előterjesztést. Számtalan olyan ellentmondás van benne, ami más vonatkozó törvénynek meg kormányrendeletnek nem felel meg, azzal nincs szinkronban, és azok alapján értelmezhetetlen. Ez az egyik probléma. A másik pedig az, hogy magát azt a gondolkodásmódot szeretnénk tagadni, ami alapján önök bizonyosfajta különleges eljárásrendet telepítenek az e tervezetben megfogalmazott bizottsághoz, ahelyett, hogy hagynák, hogy a települések hozhassanak érdemben és felelősen döntést, mondjuk, a kereskedelmi épületek létesítésekor. Az pedig a legeslegfurcsább, hogy egyazon minisztérium egy időpontban, de két különböző törvényben óhajtja módosítani az Étv.-t, hiszen nemrégiben került föl, szintén az önök minisztériuma részéről a 2078-as törvényjavaslat, amely szintén az Étv.-t módosítja. Azt gondolom, hogy a kormány törvényalkotási munkáját egy kicsit jobban illene összehangolni és minőségibb beadványokat az asztalra tenni.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
