DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Immár a harmadik nagyon hasonló tárgyú törvénynek a tárgyalását kezdjük el a dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról, és nagyon tartalmas kultúrtörténeti fejtegetést hallottunk, aminek rezüméjével mindenképpen egyet kell érteni, ami egyszerűen úgy szólt, hogy a dohányzás káros az egészségre. (Dr. Schiffer András tapsol.)
(14.10)
Ez tényleg így van, vita nem fér hozzá, mi is támogatjuk ezt a megállapítást, és nagyon helyes az egészség védelme, a dohányzás visszaszorítása. Nem mindegy azonban, hogy hogyan. Mondták, hogy sávosan adóztatják. Kiszakadt belőlem, hogy mondhatni, sármosan, csak azt, akit önök jól meg akarnak adóztatni, azt jól megadóztatják, akit meg nem akarnak megadóztatni, azt nem adóztatják meg. Ezt sármosan, sávosan így szépen el is érik.
Az előterjesztés előzménye, hogy Magyarországon sajnos a dohányzás továbbra is döntő szerepet játszik a megbetegedések kialakulásában, illetve még mindig vezető a halálozási okok között. A magyarországi dohányzás miatt fellépő egyéni és állami összes kiadás, illetve bevétel szaldója kifejezetten negatív, ezt számszerűen is bemutatta Völner képviselő úr. E tekintetben nincs is probléma. Inkább a sármosan kivetett adómegközelítés az, ami problémás számunkra.
Az előterjesztő a törvényben úgy tartja, hogy a dohányzás elleni küzdelem egyik eszköze a dohánytermékek megfelelő mértékű jövedéki adóztatása, de oly módon, hogy az ne a fogyasztókra legyen ráterhelve. Ez nagyon helyes, mert jelen állás szerint - nem magamtól vagyok ilyen tájékozott, hanem Szakács László képviselőtársam említette az imént - a kiskereskedelemi forgalomban jelenleg kapható cigaretta árösszetételének 78 százaléka a jövedéki és az általános forgalmi adó, a többi az, ami az üzletlánc haszna és a legvégén marad a termelési költség. Most önök ezt a részt akarják rendesen megadóztatni még. Tehát azt a megközelítést, hogy az adóztatással akarják visszaszorítani a dohányfogyasztást, úgy gondolom, már eddig is elég hatékonyan érvényesítették, közel sem lenne ilyen drága a cigaretta Magyarországon, ha nem ilyen meglehetősen nagy arányú, 78 százaléknyi adó terhelné.
Összefüggésben azzal, hogy a közelmúltban megkezdődött ugyan önök szerint az egészségügyi rendszer átalakítása, ahogy önök mondják, hatékonyabbá tétele, ebből alapvetően az tapasztalható, hogy pénzt vonnak ki az egészségügyből. Az egészségügyi ellátás színvonalának növelése lenne a cél, amelyhez anyagi forrásokat is biztosítani kell, és a törvény elsődleges célja, hogy a többletbevételekből további forrásokat vonjon be az egészségügy finanszírozásába. Kár, hogy a garanciák nem igazán jelennek meg a törvényben, hogy ez hogyan kerül felhasználásra. Ugyanis a hozzájárulásból befolyó összeg a központi költségvetés bevétele, és a költségvetésben az egészségügy rovaton ezzel összefüggésben vagy akármi mással összefüggésben többletráfordítás nem lelhető fel. Tehát az aggályunk, hogy ez nem az egészségügyi célok finanszírozására fordítódik, elég tényszerűen benne van a költségvetésben.
Önök azt mondják, hogy ez egy egyszeri hozzájárulási fizetési kötelezettséget ír elő a dohányipari vállalkozásoknak. Általában a különadók így szoktak indulni, hogy egyszer kitalálják, egyszer egyszerinek mondják, mint a bankadót, az energiaadót, a kiskereskedelmi adót, aztán előfordult már, többnyire csak ez fordult elő, hogy az egyszerinek szánt adó úgy is maradt - majdnem mint az ideiglenesen állomásozó csapatok.
A törvényjavaslat hatálya alá döntően a magyarországi dohánygyártók és mindazon bejegyzett kereskedők esnek, akik Magyarországon dohányterméket hoznak kereskedelmi forgalomba. A hozzájárulásból befolyó összeg a törvény erejénél fogva a központi költségvetés részét képezi, de hogy melyik részét, mint említettem, elég nehéz lenne ebből az előterjesztésből kideríteni. Szóbeli ígéret van, hogy feltehetően egészségügyi célokra, de jó lenne azért ehhez írásos garanciát is kapcsolni. Önök azt állítják, hogy kizárólag az államháztartás egészségügyi alrendszereinek finanszírozására fordítható, de erre vonatkozó biztosíték nem található az előterjesztésben.
Meghatározza az előterjesztő a fizetendő hozzájárulás alapját, méghozzá úgy, hogy a hozzájárulásra kötelezettnek a 2014. évi adóévben elért nettó árbevételét veszi alapul. Ez mutatja, hogy alapvetően ez egy forgalmi típusú, fogyasztási típusú adó, tehát igazából azt a tendenciát, amit eddig a kormány folytatott, hogy a forgalmat adóztatja, azt radikálisan megemeli ezen a területen is. Ugyanakkor, ha a hozzájárulásra kötelezett a naptári évtől eltérő üzleti évet választott, úgy a 2014. naptári évben beszámolóval lezárt utolsó üzleti évében elért nettó árbevétele lesz a fizetési kötelezettség alapja. A sávosan vagy sármosan meghatározott fizetési hozzájárulás mértéke úgy néz ki, hogy a hozzájárulás mértéke az adóalap 30 milliárd forintot meg nem haladó része után mindössze 0,2 százalék. Azért a 30 milliárd nem tekinthető már kistermelőnek, az már legalábbis középvállalkozás, erős középvállalkozás, ezeket önök még jelentősen kedvezményezik, a 30 milliárd forintot meghaladó, de 60 milliárd forintot meg nem haladó rész után, tehát forgalom után már 2,5 százalék adót kell befizetni, míg efelett, tehát 60 milliárd forintos forgalmat meghaladó része után már 4,5 százalékot. Ezzel gyakorlatilag azt a néhány nagy szereplőjét vágják meg az iparágnak, akik még ez idáig talpon voltak.
Az eljárási szabályokat úgy állapítják meg a hozzájárulás bevallására, illetve annak megfizetésére vonatkozóan, hogy önök szerint az egyértelmű legyen. Ez majd kiderül a gyakorlatban, hogy egyértelmű lesz-e.
Azt is kimondja az előterjesztés, hogy a hozzájárulásra kötelezett a törvényjavaslat alapján meghatározott hozzájárulást az adózás előtti eredménye terhére számolhatja el. Ez nagyon rendes, hogy nem kell még külön társasági adóval terhelni az ilyen forgalmi típusú extra befizetést.
A törvényjavaslat céljával, ami annak az egészségvédelmi részét illeti, egyet lehet érteni. Még azzal is, hogy a többletbevétel - ami véleményünk szerint nem tekinthető közteherviselésnek, mert nem közös teherviselés, hanem eléggé egyirányúan van valakikre ráterhelve - egészségügyi célokra legyen fordítva, ez is egy helyes célkitűzés. A problémánk pont az, hogy nincs biztosíték a törvényben arra, hogy ilyen célirányos felhasználás legyen, hogy valóban kevesebb lesz a szív- és érrendszeri betegség, a tüdő-megbetegedés és a dohányzással összefüggő megbetegedések, hogy ezeknek a kezelésére irányul ez a bevétel.
A véleményünk az, hogy ez az átmeneti különadó a dohánypiac két legnagyobb szereplőjét érinti egyértelműen negatívan. Ezek együtt közel 10 milliárd forintot fizetnek be, ami a becsült 11-12 milliárdos adóbevételnek a 80-90 százalékát teszi ki jövőre. Ugyanakkor nem tisztázza a jogszabálytervezet, hogy a hozzájárulás pontosan hogyan fogja segíteni a dohányzás visszaszorítását, illetve pontosan milyen célokra fogja felhasználni a központi költségvetés ezeket a bevételeket.
Mindezek alapján elmondható, hogy az előterjesztés a piac egy erőszakos átrendezését indítja el. Feltehető ugyanis, lehet, hogy ez a két legnagyobb szereplő bedobja a törölközőt, és akkor rögtön sánta lesz mindenféle értelemben a magyar dohánypiac. Sánta azért, hogy nem egyenletes, másrészt Sánta János érdekeltségei jutnak előbbre. Nem feltételezem, hogy közvetlenül ez volt a dohányzásról már régen leszokott Szatmáry képviselő úr célja, mindenesetre mint irányított piacmozgás ebben a nagyon progresszív adóztatásban azért benne van.
Úgyhogy ezeket a sántaságokat figyelembe véve a frakciónk nem tudja támogatni az előterjesztést. (Taps az MSZP padsoraiból.)
(14.20)
