SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Pósán képviselő úr, én nem azt mondtam, hogy aggályos az, hogy a kormány esetleg bizonyos projekteket támogatni kíván. Én azt mondtam, hogy az aggályos, ha a törvényben az van meghatározva az NKFI Hivatalnak, hogy neki jogszabályok alapján kell működnie, akkor az az aggályos, ha a kormány kormányhatározattal határoz meg ebből az alapból bizonyos támogatásokat, mert a kormányhatározat nem jogszabály. Én ezt mondtam, és ezért kormányrendeletet írunk elő, mondjuk, a módosításnál. Tehát nem azt kifogásoltuk, hogy esetleg lehetnek a kormánynak olyan célkitűzései, hogy bizonyos projekteket támogasson, hanem azt, hogy ezt jogszabályszerűen próbálja meg támogatni.
A másik, államtitkár úrtól szeretnék esetleg elnézést kérni, ha félreérthető voltam: nem a személyének szólt, amit az előbb mondtam, hanem annak, hogy én annyira fontosnak tartom végre ezt a törvényt, és annyira fontosnak tartom ezt a témát, hogy azt tartom méltánytalannak, hogy mondjuk, negyed egykor tárgyaljuk ezt a törvényt. Én azt vetettem fel, hogy esetleg sokkal célszerűbb lett volna ezt valamikor napközben megtenni.
Hiszem azt, hogy ebben az országban széles körben, széles érdeklődésre tarthatna számot ez a törvény, egy olyan országban, amely ország nagyon-nagyon sok tudományos eredményt mondhat magáénak, nagyon-nagyon sok feltalálót, nagyon-nagyon sok világhírű tudóst adott ez az ország. Hiszem azt, hogy még mindig nagy érdeklődésre tartana számot ez a törvényjavaslat, hogy hogy lesz a továbbiakban, és hogy fogunk a továbbiakban a tudományos kutatásokról, fejlesztésekről és az innovációról ebben az országban dönteni, és ezt hogy fogjuk esetleg adott esetben finanszírozni.
Tehát ott tartottam egyébként a felszólalásomban, hogy a törvényjavaslat a minősítéssel kapcsolatosan szakértői véleményalkotásra kötelezi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát, az adóhatóság erre irányuló megkeresése alapján, és hogy a szakvélemény alkotása során csak a számára az adóhatóság megkeresésében foglalt adatok állnak rendelkezésre a szakvéleménye megalkotásához. Tehát erre is benyújtottunk egy módosító javaslatot, hiszen véleményünk szerint a szakértői vélemény megadása körében indokolt, hogy a korábbi, már rendelkezésre álló iratok felhasználhatóak legyenek ebben az eljárásban is. Ez azért szükséges, hogy a szakvélemény kialakítása ne vezethessen ellentétes eredményre, mint ami az eredetileg már lefolytatott eljárásban megszületett döntés tartalma volt.
Éppen ezért a törvényjavaslat 42. § (4) bekezdését módosítanánk, mégpedig úgy, hogy az (1) és (3) bekezdés szerinti eljárásban az SZTNH a feltett kérdések és benyújtott iratok alapján, a rendelkezésére álló adatok és a korábbi eljárásban keletkezett iratok felhasználásával alakítja ki a szakértői véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást, és nem tart helyszíni szemlét, szükség esetén azonban az SZTNH további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső bíróságtól vagy hatóságtól. Ha méltányolni tudják esetleg ezt a módosító javaslatot, akkor ezt is ajánlom szíves figyelmükbe.
Összefoglalva a törvényjavaslatban és annak indoklásában foglaltakat, megállapítható, hogy a szabályozási igény, valamint a kialakítandó új szerv és intézmények valós és égető problémára kívánnak választ adni. Megállapítható azonban az is, hogy a jelenlegi szövegtervezet nélkülözi mindazon garanciális elemeket, amelyek a szabályozandó területen korábban kialakult és még jelenleg is fennálló tarthatatlan állapotokat megszüntetnék, illetve a jövőre nézve megelőznék. Bízom abban, hogy a garanciális elemek hiánya nem a háttérben meghúzódó tényleges törvényhozói szándékra, hanem csupán a kodifikációt végzők hanyag és pontatlan előkészítői munkájára vezethető vissza.
Végezetül felhívom a figyelmet arra, hogy a múlt hibáinak felismerése és a rossz gyakorlat felszámolása a jövőre vonatkozó szabályozás jobbításán túl azt is megköveteli, hogy a feltárt hibákért és a rossz gyakorlat kialakulásáért való felelősség megállapításra kerüljön, és az elszámoltatás megtörténjen a lehető legszélesebb nyilvánosság bevonásával; tehát, ha voltak ilyenek, akkor ezt is kellene.
És tényleg egy utolsó módosító javaslatot ajánlanék még államtitkár úr figyelmébe - látja, hogy próbálunk konstruktívan hozzáállni a törvényhez -, mégpedig a 24. § (3) bekezdés teljes elhagyását szeretnénk kérni. Méghozzá meg is indoklom, hogy miért. A jelenlegi szövegben ugyanis az szerepel, hogy a pályázati támogatás nyereségre fedezetet nem tartalmazhat. Véleményünk szerint ez értelmetlen és ráadásul félreérthető, illetve ellenőrizhetetlen követelményt támaszt. A nyereség csak gazdasági tevékenység esetén értelmezhető fogalom. Támogatási forrásból különféle eszközök, anyagok és szolgáltatások beszerzése is finanszírozható.
Vegyük azt a példát, hogy egy eszköz beszerzése során a támogatott az eszközforgalmazótól vásárol, ahol a vételár értelemszerűen a forgalmazó hasznát, azaz a nyereségét is tartalmazza. Ugyanez elmondható azon esetekre is, amikor szolgáltatás kerül beszerzésre. A jelenlegi szöveg nem fejezi ki véleményünk szerint a jogalkotói szándékot olyan érthető módon, ahogyan az a jogalkotásról szóló törvény szerint egy törvényszövegtől elvárható lenne. Úgyhogy ezt a módosító javaslatot is ajánlom államtitkár úr figyelmébe.
Higgye el, ahogy elmondta képviselőtársam is, mi örülünk ennek a törvénynek, mi támogatjuk ezt a törvényt, fontosnak tartjuk ezt a törvényt valóban. Ezeket a módosító javaslatokat nem a kormány vegzálása miatt vagy bármi egyéb más okból nyújtottuk be, hanem azért, hogy konstruktívan megpróbáljunk hozzájárulni ahhoz, hogy ez a törvény még jobb legyen, még inkább szolgálja azt a célt, amit gondolom, önök is maguk elé tűztek.
Tehát kérem, hogy fontolják meg a módosító javaslataink elfogadását, és az új elnöknek és az új hivatalnak pedig jó munkát fogok kívánni a jövőre nézve. (Taps a Jobbik soraiban.)
