KISS LÁSZLÓ,
KISS LÁSZLÓ,
KISS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon fontos mondatokat hallottunk néhány perccel ezelőtt, hiszen rávilágít arra, hogy mennyire fontos ennek a térségnek ez az előterjesztés, amiről Hörcsik képviselőtársam beszélt, éppen ezért a magyar szocialista frakció támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Azt gondoljuk, hogy a híd felépítése segíti a magyar-magyar kapcsolatokat, illetve a gazdasági együttműködést a térségben. Annak nagyon örülök, hogy az előttem felszólalók az előterjesztésben szlovák néven, a magyar néven zárójelben szereplő települést magyar nevével emlegették. Nem tudom, van-e annak valamiféle akadálya, hogy a magyar előterjesztésben is hasonlóképpen szerepeljen, tehát a magyar neve szerepeljen a településnek, és a szlovák neve szerepeljen zárójelben. Azt gondolom, ez talán a magyar nyelvi változatban kívánatos lenne. Ha megengedik, a felszólalásomban érintett valamennyi településnél a magyar nevét fogom használni a településeknek.
Nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy a két ország miniszterelnöke a július 2-án megtartott magyar-szlovák csúcstalálkozón állapodott meg a két ország közötti közlekedési kapcsolatok átfogó fejlesztéséről. Úgy gondoljuk, hogy ez az átfogó fejlesztés egy olyan stratégia része lehet, amely rendezi a két ország közötti viszonyokat, és együtt jelent mind a két országnak egy olyan gazdasági nyitást, amelyben mindkét fél és kiemelten nyilván a magyar nemzet egésze profitálni képes. Ennek értelmében 2014 és ’20 között 25 új határon átvezető utat nyitnak meg, talán államtitkár úr is utalt erre az örvendetes tényre. Emellett döntés született a két ország áram-, illetve gázvezetékének összekapcsolásáról is. Mindezeket örvendetes előrelépésnek tartjuk, ezeket ezzel az előterjesztéssel együtt üdvözölni tudjuk.
Azért is üdvözölni tudjuk, mert az MSZP korábbi álláspontja is már régóta az, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok számára az ezen országok közötti kommunikáció lehet az egyetlen út, amely az összmagyarság, a magyar nemzet szempontjából kifizetődő lehet. Éppen ezért a szocialista frakció továbbra is javasolja ennek a kommunikációnak a fenntartását, közös kormányülések tartását és azt, hogy a folyamatban lévő ügyeket folyamatosan vizsgálják felül, azok állását mindenképpen mindkét kormány tekintse át rendszeresen. Azért is tartjuk fontosnak, mert sajnos a magyar-szlovák kapcsolatok kapcsán ilyen örvendetes előrelépésről, mint ami most előttünk van, annyira már nem beszélhetünk akár más hidak kapcsán. Nem vagyok nyugodt abban, hogy ez a híd állni fog, bár szerintem mindenki, aki itt van a Házban, azt szeretné, hogy ez a híd álljon, nagyjából hasonló érvek alapján, mint amiket Hörcsik képviselőtársam nagyszerűen elmondott az előzőeknél.
(20.20)
Egy másik folyón, az Ipolyon átívelő hidak kapcsán azonban jól látszik, hogy az elhatározása a kormányzatnak és a Magyar Köztársaság parlamentjének nem mindig elegendő. A magyar kormány nemrég egy idei februári keltezésű, helyettes államtitkári levéllel arról tájékoztatja szlovák partnerét, hogy a hidak megépítése az Ipolyon Vámosmikola, Ipolypásztó, Ipolydamásd, Helemba és Ipolyvisk községek között - szó szerint idézek – „lehetetlenné vált”. Már önmagában is kérdés persze, hogy ha egy híd felépítését vagy több híd felépítését mindegyik fél szeretné, akkor hogyan válik lehetetlenné egy híd felépítése. Nem kívánok pikírt megjegyzéseket tenni ebben a kérdésben, de mindenképpen szeretném felhívni a figyelmet, hogy nemcsak a Hernádon, hanem az Ipolyon is azoknak a hidaknak a felépítése, amelyeket egyébként mind a két kormányzat szeretne, mindenképpen üdvös lenne.
A szlovák fél érdekesen reagált erre a levélre. Válaszként Érsek Árpád, a szlovák kormány közlekedési államtitkára arról tájékoztatta a szlovák közvéleményt egy ott nagy port kavart sajtótájékoztatón, hogy a Szlovákia és Magyarország közötti, általában megkötött kormányközi megállapodások kiüresedtek. Lehet, hogy ez az Ipoly kapcsán így van, én azt kívánom, hogy a hernádi híd kapcsán ne legyen üres megállapodás az, amit most kötünk. Ám ezzel egy időben kívánatosnak tartanám, hogy a már megkötött megállapodások se legyenek üresek.
Nagyon fontosnak tartjuk a korábbi megállapodásban az Ipoly-hidak kérdését, annál is inkább, mert ha figyelembe vesszük, hogy Ipolypásztó 528 lakosából 359 magyar, Helemba 695 lakosából 543 magyar és Ipolyvisk 666 lakosából 445 magyar, akkor azt gondoljuk, hogy súlyos nemzetpolitikai hiba, mulasztás az, ha ezeknek a hidaknak a rendezése nem történik meg.
Felmerülhet tehát mindenkiben az a jogos kérdés, hogy most akkor egy üres megállapodást kötünk vagy nem, lesz-e híd a Hernádon. Azért is jó volna erre választ kapni, mert van egy időtényező is a kérdésben, a „mikor”. Ebben az előterjesztésben az a konkrét időpont, ha jól néztem, nem szerepel, hogy ez a híd mikor fog állni. Én nyilván nem egy napra pontos dátumot kérnék államtitkár úrtól, de arra vonatkozóan szeretném, ha megnyugtatna bennünket, hogy ez a híd nagyjából milyen időtávra készül el, hogy azok a célok, amelyeket Hörcsik képviselőtársam is elmondott, és amelyekkel mi magunk, szocialisták is egyetértünk, tudjanak teljesülni. Nem arról van szó tehát, hogy a kormányzati szándékot vitatnánk, hanem arról van szó, hogy szeretnénk, ha azok ebben a kérdésben meg is valósulnának.
Jelen megállapodással a Magyar Szocialista Párt frakciója tehát egyetért, de azt is el kell mondanunk, hogy vannak még vitás kérdések a szlovák féllel, amelyet kívánatosnak tartottunk volna, ha az elmúlt időszakban rendeződnek. Az első ilyen, hogy a könnyített honosítási eljárást lehetővé tevő törvény elfogadása során - amelyet egyébként a szocialista frakció is támogatott - felhívtuk a figyelmet arra, hogy nagyon könnyen belpolitikai témává válhat nemcsak a magyarországi viszonyokban, hanem a határon túl is a könnyített honosítás, a kettős állampolgárság megszerzése. Attól tartok, hogy ez beigazolódott: a nemzetpolitika egyre inkább különböző politikai revolverek töltényévé válik, nemcsak itt, ebben az országban a kormány kezében, hanem sajnos a határon túli területeken és Szlovákiában is. Ennek az a sajnálatos következménye, hogy Szlovákia egy ellentörvényt fogadott el, amelynek következtében több tíz felvidéki magyar állampolgár veszítette el szlovák állampolgárságát.
Az elmaradt egyeztetések miatt bekövetkezett szlovák ellenreakciókat, úgy gondoljuk, hogy tompítani kellett volna, de a magyar-szlovák kétoldalú tárgyalások során információink szerint ezt a kérdést nem sikerült rendezni eddig sem. Máig sem derült ki, hogy a magyar kormánynak pontosan mi az álláspontja, mit tesz azért, hogy a felvidéki magyar jogfosztottak visszakapják állampolgárságukat, hogy ne érje őket diszkrimináció, milyen tárgyalások folynak a szlovák állampolgársági törvény módosítása érdekében. Nyilván ez most nem az államtitkár úr reszortja, azért tartom fontosnak felhívni erre a figyelmet, mert amikor két állam államközi megállapodást ír alá egymással, akkor nem lehet, hogy nem ejtünk szót azokról a feszültségekről, amelyek terhelik ezeket a viszonyokat.
2014. június 30-án Navracsics Tibor immár magyar külügyminiszterként Pozsonyban találkozott a szlovák államfővel, a kormányfővel és a külügyminiszterrel. Egyébként mi üdvözöltük, hogy ez a találkozó létrejött, mert úgy gondoljuk, hogy az ilyen találkozók azok, amelyek a kormányközi viszonyokat rendezni képesek. Ezen a közös sajtótájékoztatón, ami a találkozó után volt, kifejtette - idézem szó szerint -: „a mindennapi szlovák-magyar kapcsolatok kitűnően működnek”. Úgy tűnik azonban, hogy ez a kitűnő működés nem teszi lehetővé azt, hogy szót ejtsen a magyar külügyminiszter azokról a szlovák-magyar feszültségekről, amelyekben szerintem itt konszenzus van a Házban, hogy igen, ezekre pontot kell tenni, ezekre megnyugtató válaszokat kell találnunk.
Nem szeretném azt, ha a hernádi híd kérdése is egy újabb ilyen pont lenne, amire majd egyszer választ kell találni, hogy miért nem valósul meg. Fontos lenne, ha meg tudna valósulni ez a kezdeményezés, hiszen nagyon-nagyon jó kezdeményezésről van szó.
Pozsonyban a magyar kormány képviselője egy szóval sem említette szlovák kollégájának a kettős állampolgársági viszonyok rendezetlenségét, és azt sem, hogy bár történtek ígéretek ez ügyben, de semmilyen megállapodás nem született a mai napig sem, hogy ez az ügy rendeződjön.
Az egyeztetések elmaradása miatt sokan a legnagyobb titokban kénytelenek büszkék lenni életük egyik legfelemelőbb pillanatára, arra, hogy megkapták ezt az állampolgárságot, amit egyébként a Szocialista Párt támogatott. Éppen ezért nagyon lényegesnek tartjuk, hogy minden egyes kérdésben, amelyben a szlovák-magyar fél vitában van egymással, ehhez a kezdeményezéshez hasonló jó megoldások szülessenek. A magyar kormánynak minden fórumon a magyarok érdekét képviselnie kell.
Éppen ezért nem tartjuk jónak, hogy a magyar kormány ezen a fórumon nem emelt szót az ellen, hogy az Unió egyik tagállamában az állampolgárok nem bízhatnak saját államuk alkotmányának rendelkezésében, hiszen Szlovákiában - jó tudni - olyan törvény alapján fosztják meg jogaiktól ezeket a korábbi állampolgárokat, jelenlegi magyar állampolgárokat, amelyik ellenkezik az ő országuk alkotmányával. Nem fogadható el az a mód sem, hogy levélben, fellebbezéssel és bírósági keresettel nem támadható dokumentumokban értesítették őket az állampolgárság elvesztéséről. Azt gondolom, hogy a felvidéki magyarok, akik bíznak a magyar állam támogatásában, kell hogy ezeket a gesztusokat megkapják ezen alkalmakkor.
A magyar külügyminiszter nem hangoztatta aggályait a szlovák kormány kisebbségeket semmibe vevő politikája ügyében sem például azzal kapcsolatban, hogy egy éve nincs kinevezett kisebbségi kormánybiztosa Szlovákiának. Ezek nagyon fontos ügyek. Nyilván nem szabad, hogy a hernádi híd kérdésére árnyékot vessenek ezek az ügyek, de azért nyilván fontos ezekről a dolgokról beszélni, mert a magyar diplomáciának igenis dolga van ezen a területen. A kétoldalú gazdasági kapcsolatokban is lenne tennivaló, annak ellenére, hogy ez egy nagyon jó kezdeményezés, amit támogatunk.
A Kassa és Miskolc közötti útszakasz építésének ügye információink szerint magyar kérésre lekerült a napirendről, és több Ipoly-híd - amit említettünk - is lekerült. Hörcsik képviselőtársam csóválja a fejét, örülök, ha ez nem így van, és megcáfolja ezeket az információkat, hiszen nyilvánvalóan közös célunk az, hogy a magyar-szlovák kapcsolatok és az itt élő magyar emberek és a magyarság számára jó kezdeményezések sikerüljenek. Óriási hibának tartjuk a problémák szőnyeg alá söprését csak azért, hogy elmondhassuk azt, hogy - idézem - „kitűnőek a kapcsolatok”.
Orbán Viktor az új kormánya megalakulása kapcsán megígérte, hogy most már - idézem szó szerint - „érzékeny kérdések is napirendre kerülhetnek a két ország kapcsolatában”. Ennek azonban semmilyen jele nem volt az elmúlt időszakban. Azt is mondhatnánk, hogy minden maradt a régiben. Az előző ciklusban sem volt illendő napirendre tenni azokat a kérdéseket, amelyek beárnyékolják a két ország viszonyát, holott itt olyan kérdésekről van szó zömmel, amelyek magyar embereket érintenek rendkívül hátrányosan.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy új fejezet kezdődik Magyarország és Szlovákia közös történetében, és különben is sikeres évek elé néz Szlovákia és Magyarország. Hozzátette, hogy - idézőjel: - „a kisebbségi bizottságok jól vannak”. Bizonyára nem tájékoztatta a magyar miniszterelnököt senki, hogy a szlovák-magyar kisebbségi vegyes bizottság tavaly decemberi ülésén először fordult elő, hogy a résztvevők nem tudtak megállapodni, és nem írták alá az ülés jegyzőkönyvét. Mindez jól mutatja azt, hogy van még mit tenni a magyar diplomáciának ezen a területen.
A magyar-szlovák kapcsolatok legemlékezetesebb pillanata a pilisszentkereszti szlovák ház avatásán történt, közös kormányfői pálinkázás, amely szintén nem adott alkalmat a felvidéki magyar jogfosztottak ügyének megtárgyalására.
(20.30)
Sem az akkori, sem a mostani találkozó után nem tudtuk meg, hogy milyen tárgyalások folynak a felek között a szlovák állampolgársági és nyelvtörvénymódosítási ügyben ennek érdekében. Tehát itt a helyzet változatlan.
Tisztelt Ház! A Magyar Szocialista Párt egyetért azzal, hogy kösse össze híd Magyarországot és Szlovákiát a Hernádon is. Egyetért ezzel a kezdeményezéssel, és azt gondoljuk, hogy amit államtitkár úr és Hörcsik képviselőtársam elmondott, ezek olyan célok, amelyek nagyon jó, hogyha megvalósulnak.
Azt szeretnénk, ha az előttünk lévő megállapodás nemcsak üres papír lenne, hiszen abból magyarnak nincs haszna sem itt, sem a határon túl. Annak reményében támogatjuk tehát a híd ügyét, hogy az meg is fog valósulni.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
