HÖLVÉNYI GYÖRGY,
HÖLVÉNYI GYÖRGY,
HÖLVÉNYI GYÖRGY, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban ritka, hogy egy ilyen életútról emlékezhessünk meg. Az április 27-én szentté avatott II. János Pál pápa személyisége és a belőle áradó erő a mai napig hat, és formálja valóban sokunk világnézetét.
Szállóigévé lett a székfoglaló beszédének fordulata, a „Ne féljetek!”, a mondat, amely egyszerre spirituális és világnézeti üzenetet is hordozott, hívő és nem hívő milliók számára adott kapaszkodót. A keresztény emberek számára azt üzente, hogy nem magába zárt, problémájával, kérdéseivel, szenvedéseivel magára hagyott, véges lény az ember, de üzenetet hordozott az egész világ számára, minden jóindulatú ember számára a „Ne félj!” felszólítás - a reményvesztettség, a kiszolgáltatottság és a „semmit nem tehetek” érzésének az elutasítását, a hitből, meggyőződésből fakadó közösségi felelősségvállalást. A felszólítást lengyelországi útján hangsúlyosan megismétlő egyházfőt, nyugodtan mondhatjuk, hogy a kommunista diktatúra szellemi lebontójaként tartjuk ma már számon, de nagyon fontos, hogy a világ átrendeződését követően szinte azonnal a globalizmus és a kialakuló fogyasztói társadalom kihívására adandó válaszok megfogalmazását sürgette. Hiszen ahogyan a szentté avatott pápa mondja, akkoriban, de azt hiszem, ma is érvényes módon, legalábbis számomra: „A ma legnagyobb betegsége nem a lepra, sem a tuberkulózis, hanem a nemkívántság és kivetettség érzése.”
Ezekben a napokban nagyon fontos, sajnos sokat beszélünk Európáról. Az egyház Európában című apostoli buzdításában így ír erről a volt egyházfő, engedjék meg, hogy idézzem: „Az átalakulási folyamatban, melyet Európa most él át, elsősorban az a feladata, hogy újra megtalálja a maga identitását. Európának ugyanis - jóllehet már most nagyon változatos összetételű - meg kell alkotnia a különbözőségben az egység új modelljét, megbékélt nemzetek közösségét, mely nyitott a többi földrészek felé, és részt vesz a zajló globalizációs folyamatban. Hogy saját történelme új lendületet nyerjen - mármint Európáé -, kreatív hűséggel kell fölismernie és újra visszaszereznie azokat az alapvető értékeket, melyek megszerzésében a kereszténységnek meghatározó része volt.”
Ennek alapján mi is valljuk, hogy a XXI. század kihívásaira az adott válaszok csak egy részben újrafogalmazott emberképből indulhatnak ki, aki autonóm személyiség, képes a közösségi cselekvésre, szolidáris, elköteleződni tudó, értékek mentén élő ember.
(14.20)
Az ilyen ember képes a válságot meghaladva felépíteni a XXI. századi Európát. Ebben a munkában is erőt ad, erőt adhat Szent II. János Pál személyisége és hitvalló élete.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
