DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy a kormány a javaslatot támogatja, bár ez nyilván már a következő kormány saját szervezetalakítási szabályait tartalmazza magában, tehát nyilván a következő kormány működésének lényegi követelményeit tartalmazza teljes mértékben. Ahogy az előterjesztő is utalt rá, az Alaptörvényünk rögzíti minden kormányzat számára a szervezetalakítási szabadságot.
Ezen a téren a józan ész alapján szerintem mindenki úgy gondolja, hogy magának a kormánynak a felelőssége, hogy olyan struktúrát alakítson ki a kormányzati szerkezetben, amely szerinte jól működik. Ez nyilván az ő felelőssége. Ez a javaslat itt, formálisan az Országgyűlés előtt fordul meg, de nyilvánvalóan a kormány szabja ezt meg, és nem az ellenzék szabja meg a kormánynak, hogy milyen struktúrában működjön, hiszen a felelősséget is a kormányzat vállalja ezért.
Régóta hangoztatott elképzelésünk a dereguláció, aminek az a lényege - a formális és a tartalmi deregulációnak egyaránt -, hogy minél kevesebb törvény tartalmazzon minél kevésbé részletes szabályokat, és amit lehet - amit a törvényi garanciák, az alkotmányos garanciák másként nem írnak elő -, minél alacsonyabb szabályozási szinten, ne törvényben, hanem kormányrendeletben, ne kormányrendeletben, hanem miniszteri rendeletben szabályozzunk. Ez a terület pontosan az, ahol ennek a deregulációnak helye van, hiszen a kormányzat átalakítása, belső hatáskörök átcsoportosítása kormányzati belügy. Kevésbé a parlament ügye, mint inkább a kormány belügye, hogy miként szervezi a munkát. A feladatait más jogszabályok rögzítik, de a szervezeteinek kialakítása és azok hatékonyságának biztosítása egy az egyben a kormány felelőssége. Éppen ezért indokolt, hogy ne minden kérdés, amely korábban itt, a parlament előtt, a parlament asztalán feküdt, legyen szintén a parlament előtt módosítandó, hanem a kormány akár belső kormányrendeleti szinten is átstrukturálhatja a saját működését. Ebből a szempontból fontos tehát ez a törvénymódosítás, amely most már kifejti sokkal részletesebben a korábbi minisztériumi felsorolási törvényhez képest a kormányzat felépítésének vázát, és nyilván ezt tartalommal a következő hetek kormányzati jogalkotása fogja meghatározni.
Arra kérem képviselőtársaimat, hogy a korábbi szokásoknak is megfelelően, illetőleg az Alaptörvény már említett szakaszában megfogalmazott felhatalmazás szerint adjuk meg a kormányzatnak a szerkezetátalakítási szabadságát, hiszen itt abszolút kormányszervezési kérdésekről van szó, és bár az ellenzék sokszor vetette már föl ezzel kapcsolatban a törvényi szabályozás igényét, itt alaptörvényi mérce abban az esetben van, ha az állampolgárok alapvető jogait befolyásolná, szabályozná, korlátozná vagy kiterjesztené adott esetben egy-egy javaslat.
Ez viszont nem az állampolgárok alapvető hétköznapi jogairól szól, hanem az állam szervezeti-működési szabályairól. Éppen ezért indokolt, hogy ebben a szabályozottság szintje csökkenjen, a jogszabályok átláthatóbbak legyenek, és a deregulációs folyamatban, amiben már korábban is előrehaladtunk és több száz országgyűlési határozatot, kormányrendeletet vagy törvényt dereguláltunk, tovább is haladjunk ezen az úton.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
