DR. KOVÁCS ZOLTÁN,
DR. KOVÁCS ZOLTÁN,
DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Úgy gondolom, mindannyian egyetértünk abban, hogy a közigazgatás hatékonyságának és az állam szolgáltató jellegének biztosítása kiemelkedően fontos az ország versenyképességének és a gazdasági növekedés feltételeinek javítása, az újraelosztás mértékének csökkenése miatt. Az államigazgatás célja nem a bürokratikus fékek fenntartása, hanem a gazdaság és a társadalom cselekvési szabadságának biztosítása, a közérdek megfelelő érvényesítése mellett.
2010-ben a választópolgárok bizalmából hatalomra került kormány elsődleges feladata volt az ország újjáépítése abból a szocialista kormányzás által okozott gazdasági és morális válságból, amely a megelőző években egyfelől a világgazdaság állapota, másfelől pedig a hazai társadalmi és politikai viszonyok eredményeképpen kialakult.
Ennek keretében az elmúlt ciklusban az állam megújításának kiindulópontjaként elfogadásra került az Alaptörvény, valamint megkezdődtek a nagy ellátórendszerek, így a közoktatás, az egészségügyi rendszer, valamint az államigazgatás és az önkormányzati rendszer átalakítását célzó intézkedések. A kormány szándéka, hogy az állami szolgáltatások a tág értelemben vett közösségek, vagyis a családok, vállalkozások, önkormányzatok, végeredményben a társadalom egészének megerősödését segítsék elő.
Az államigazgatás működése tekintetében az elsődleges célkitűzés az állampolgárok bizalmának visszaszerzése volt, aminek leépülése már a szocialista államberendezkedés idején megtörtént, és amiben érdemi változást, előrelépést a rendszerváltást követő húsz év különböző kísérletei sem hoztak. Az ügyfelek és az ügyek elvesztek az egyre szerteágazóbb szervezetrendszerben; nem a rosszindulat vagy a hozzá nem értés miatt, hanem mert a felelősségi és illetékességi viszonyok túl szövevényessé, kiszámíthatatlanná váltak. Több esetben tetten érhető volt a párhuzamosság a különböző szervezetek között.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az állammal szembeni bizalom visszaszerzése csak fokozatosan történhet, ugyanakkor az elmúlt kormányzati ciklusban számos, a közigazgatás fejlesztését jelentő intézkedéssel sikerült ennek irányába elmozdulni. Ilyen intézkedés volt a közigazgatási hatósági eljárások általános szabályainak ügyfélbarát újraszabályozása, az általános ügyintézési határidő csökkentése, a megyei és járási szintű ügyintézési lehetőségek megteremtése, valamint egységes ügyfélszolgálatokként az első kormányablakok kialakítása és fokozatos kiépítése az okmányirodák bázisán.
Mindezek az intézkedések azonban a közigazgatás átalakításának csak bevezető lépéseit jelenthetik abba az irányba, amelynek célja a szolgáltató állam kialakítása. Szolgáltató államként olyan szervezet kialakítása a cél, ahol az állami hivatalok nem alá-fölé rendeltségben vannak az ügyféllel, hanem lehetőleg mellérendeltségi viszonyban, amelynek során a hatóság képviselőiben tudatosul, hogy a napi munkavégzésük célja az ügyfelek boldogulásának elősegítése céljaik megvalósításának eszközeként. Ennek keretében a közigazgatásnak nemcsak passzív szemlélőinek kell lennie a körülötte zajló folyamatoknak, hanem aktívan elő kell segíteni mind az állampolgárok mindennapjainak élhetőbbé tételét, mind a vállalkozások versenyképességének javítását.
A szolgáltató államnak a közigazgatás minden szegletében érvényesülnie kell, így a mainál is rövidebb ügyintézési határidők biztosításában, az egységes államigazgatási, pénzforgalmi és más közszolgáltatásokat is nyújtó ügyfélszolgálatok kialakításában, a teljes körű elektronikus ügyintézés lehetőségeiben, illetve az elvégzett szolgáltatásokkal lehetőleg arányban álló díjrendszerben is.
A szolgáltató állam kialakításának következő lépését jelenti az Országgyűlés által most tárgyalt, az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amely a korábban vázolt folyamat szervezeti kereteit teremti meg. A törvényjavaslat biztosítja a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási és fővárosi kerületi hivatalok működésének megújítását annak érdekében, hogy egy mainál hatékonyabban és egyszerűbben működő kormányhivatali rendszer kerülhessen kiépítésre.
Tisztelt Képviselőtársak! A fővárosi és megyei kormányhivatalok 2011. január 1-jei létrejöttével megvalósult horizontális és egyben működési integráció már biztosította a területi szinten meglévő erőforrások megyénként és a fővárosban egységes szervezetben, egy költségvetési szervben történő hatékonyabb felhasználását. A kormányhivatalok részeként kerültek továbbá visszaállításra, figyelemmel a célszerűségre és több évszázados hazai államigazgatási tradíciókra is a járási, fővárosi, kerületi hivatalok, amelyek az államigazgatás legalsóbb szintű szervezeti egységeiként kerültek meghatározása, elsősorban a vidéken élők lehetőségeinek a bővítésére.
Ez a kormányhivatali modell került most a törvényjavaslat keretében továbbfejlesztésre, részben területi államigazgatási szervek és államigazgatási feladatok kormányhivatalokba történő további integrálásával, részben a belső struktúra, továbbá az irányítási rendszer felülvizsgálatával. Jelenleg a kormányhivatalokon kívüli területi államigazgatási szervek változatos szerveződésűek mind szervezetre, mind illetékességre, hatáskörük már nem kizárólag hatósági igazgatási jogkörökből áll.
A törvényjavaslat, illetve a végrehajtási jogszabályok eredményeképpen két további területi államigazgatási szerv kerül egységesen integrálásra: a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek, valamint a bányakapitányságok. Ezen területi államigazgatási szervek azok, amelyeknek tevékenysége elsősorban hatósági jellegű, és könnyen illeszkedik a kormányhivatalok azon szolgáltató portfóliójához, amelyet az állampolgárok és a vállalkozások felé nyújtanak.
(15.20)
Mindezek mellett további államigazgatási feladatok is átkerülnek a kormányhivatalokhoz, így az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalainak az állampolgárokat közvetlenül érintő baleseti megtérítési feladatai, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak a honosítottak anyakönyvezésével összefüggő feladatai, valamint a Magyar Államkincstár családtámogatási és lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő feladatai is.
A legjelentősebb, állampolgárokat érintő változás épp a családtámogatásokkal - például családi pótlék, anyasági támogatás - összefüggően kerül bevezetésre, azzal, hogy az eddigi megyei szintű ügyintézés a járási hivatalokban kerül biztosításra. Jelentősen könnyebb, olcsóbb és gyorsabb hozzáférést biztosítanak így az állampolgárok számára ezen szolgáltatásokhoz.
Tisztelt Ház! Az egyes területi államigazgatási szervek, illetve feladatok integrációjának időpontja egységesen 2015. március 1-je. Az integrálódó szervezetek, szervezeti egységek ugyanakkor már nem a meglévő szakigazgatási szervi struktúrába, hanem egy belső integráció útján létrehozott egységes kormányhivatalba épülnek be.
A kormányhivatali szervezet bővülésének egy minőségi változás is az előfeltétele. Egyrészt a hivataloknak alkalmasnak kell lenni a megnövekedett feladat és létszám mellett is az integráns működésre, másrészt a szolgáltató állam elvéből fakadóan a lakossági szolgáltatásokat jelentősen fejleszteni kell. Mindez egységes hivatalt feltételez, mert a méretnövekedésből fakadóan csak ez garantálhatja a működőképességet.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok a teljes magyar közigazgatás legkomplexebb feladatrendszerrel bíró szervezetei. A javasolt integrációt követően a kormányhivatali feladatkataszter szinte teljes területi államigazgatási feladatkatasztert fog jelenteni.
Az egységes kormányhivatal modellje egységes szervezetet, egységes vezetést igényel mind megyei, mind pedig járási szinten. Mindennek eredményeképpen valamennyi szakmai és funkcionális feladat fő felelőse a kormánymegbízott, illetve a járási hivatal vezetője. Ez alapján a hatáskörök címzettje értelemszerűen a kormányhivatal és a járási hivatal lesz. Ennek elsődleges eredménye, hogy irányítás szempontjából és szakmailag is egyértelművé válik a felelősségi rendszer, a kormánymegbízott már nem csak a feladatok ellátásához szükséges feltételrendszer biztosításáért felel. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a kormánymegbízottak eddig is felelős vezetőként nyilvánultak meg, képviselve a szakmai döntéseket ténylegesen meghozó szakigazgatási szervek állásfoglalásait, elősegítve ezzel a kormányzati tevékenység egységességét.
A szakigazgatási szervek szakmai szinten is integrálódnak. Az ágazati szakmai irányítással való együttműködés a szakigazgatási szerv vezetője helyett a kormányhivatal vezetésének a felelőssége lesz. A kormánymegbízottnak kell elszámolni az egyes ágazati és szakmai irányítók felé a szakmai feladatok ellátásával, és velük szorosan együttműködve megtalálni az ágazati szempontok optimális találkozási pontját, azt az összkormányzati érdeket, amely a polgárok számára a legtöbbet és a legjobbat kell hogy nyújtsa.
Tisztelt Ház! A kormányhivatalok feladatainak újraértelmezése a belső szervezet megújítását is megköveteli. A jelenlegi kormányhivatali szerkezet a kettős irányítás és a szakigazgatási szerv önállóságának követelményei szerint alakul ki, amely teljességgel atipikus a magyar államigazgatás rendszerében. Ez számos olyan megoldást eredményezett, amely az általános hazai közjogi rendszerbe való beillesztésüket és a napi működésüket is jelentősen megnehezíti.
Az egységes kormányhivatali koncepció a szakigazgatási szervek átszervezése mellett a szakmai, illetve funkcionális feladatot ellátó törzshivatali egységek összevonását is jelenti szervezeti szinten. Ez lehetőséget nyújt a szakemberek munkája hatékonyságának a növelésére, az azonos képesítést igénylő feladatok közötti rugalmas átcsoportosításra, az egyes szakmai kiemelt időszakokhoz kapcsolódóan eddig szinte magától értetődően jelentkező ügyhátralékok kiküszöbölésére is.
Tisztelt Képviselőtársak! Expozémat a közigazgatás átalakítása kapcsán az ügyfelekkel szembeni bizalom visszaszerzésének szükségességével, illetve a szolgáltató állam kiépítésének fontosságával kezdtem. Fontosnak tartom ugyanakkor kihangsúlyozni azokat a további előnyöket, amelyek a törvényjavaslat elfogadásával, a kormányhivatali rendszer átalakításával megteremthetők. Önmagában a szervezeti átalakítások is számos, elsősorban költségvetési megtakarítási lehetőséget hordoznak magukban, amely az állam működését olcsóbbá teheti. Ez fokozottan igaz a fővárosi és megyei kormányhivatalokra is, amely szervezet esetében az elmúlt években a funkcionális integráció - például az egységes beszerzések, elhelyezési racionalizálás - jelentős megtakarításokat hozott a 2010 előtti rendszerhez képest.
Ugyanakkor az állampolgárok számára önmagában nem annyira fontos, hogy az ügyét intéző szervezet a korábbiaknál olcsóbban üzemel, annál inkább, hogy hatékonyan működjön. A hatékonyság javulása azzal összefüggésben kézzelfogható és látható számára, ha az állam megjelenik azokon a kisebb településeken, ahol eddig nem vagy csak minimális önkormányzati ügyintézés volt, és most a járási hivatalok kirendeltségei és az ügysegédek útján közvetlenül is hozzáférhetővé válnak az egyes államigazgatási szolgáltatások.
Mindez valóra vált a járási hivatalok 2013. január 1-jei indulásával több mint kétezer magyarországi településen, és ez a szám csak növekedni fog a pénzbeli szociális ellátások, illetve a családtámogatási feladatok járási hivatali ügyintézésével 2015. március 1-jével. Nemcsak azt fogjuk biztosítani, hogy az eddigi ügyintézési pontokon az eddigi szolgáltatások elérhetők maradjanak, hanem további, eddig csak távoli, megyeszékhelyen elérhető szolgáltatásokat is elérhetővé teszünk járási szinten.
A jelentős egyszerűsítés lehetőségét hordozza a hatósági eljárások tekintetében is az egységes kormányhivatali szervezet kialakítása. A kormányhivatalon belül a szakhatósági eljárások helyét a szakkérdések egyszerűbb rendszerű és gyorsabb vizsgálata veheti át, amely hatósági eljárásonként változó, a szakkérdés bonyolultságától is függő mértékű, de mindképpen érezhető adminisztratív tehercsökkenést fog jelenteni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, mindannyian egyetértünk azzal, hogy a közigazgatás hatékonyságának és az állam szolgáltató jellegének biztosítása kiemelkedően fontos az ország versenyképességének és a gazdasági növekedés feltételeinek javítása, az újraelosztás mértékének csökkenése miatt. Ezzel kezdtem a hozzászólásomat, ezzel is szeretném befejezni.
Ezért kérem a tisztelt képviselőtársakat, a tisztelt Országgyűlés tagjait, hogy a benyújtott törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek, hiszen ez egy újabb előrelépést jelent a szolgáltató állam kiépítése, az ügyfelek ügyintézésének ügyfélbarátabb, gyorsabb, hatékonyabb ügyintézése irányába. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)
